hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az APEH válaszol: nyugdíj és adójóváírás

  • adozona.hu

Mikor és milyen módon érvényesíthető az adókedvezmény lakáscélú hitel törlesztésével kapcsolatban? Nyugdíj és munka vagy nyugdíj melletti munka - másképp számol a rendszer? Az osztalékkal növelt bérjövedelem mellett miképp érvényesíthető az adójóváírás? Olvasóink kérdéseire az APEH válaszol.

Kérem, segítsenek értelmezni számomra, hogy a 2009-es személyi jövedelemadó bevallásomban adókedvezményt tudok-e érvényesíteni a 2004-ben felvett kiegészítő kamattámogatásos és akkor még részben megelőlegező kölcsönös lakáscélú hitelem (gyermekeim időben megszülettek, tehát a megelőlegező kölcsönt nem kellett törlesztenem) törlesztésére 2009-ben befizetett részletek után, ha van családi pótlékra jogosult gyermekem? Tehát az 5.törlesztő éven túl vagyok, jár e időkorlát nélkül az áthúzódó kedvezmény, ha a megelőlegező kölcsönt nem kellett törlesztenem, mivel megszülettek gyermekeim időben, de természetesen 2004 óta folyamatosan törlesztem a lakáscélú hitelemet?

A 2006. december 31-én hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 38. §-a alapján érvényesíthető lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény 2007. január 1-jével megszűnt. Azonban az átmenetei rendelkezés (2006. évi LXI. törvény 223. § (7) bekezdése) alapján, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztése 2007. január 1-je előtt megkezdődött, akkor a kedvezményt a 2006. december 31-én érvényes szabályok szerint lehet igénybe venni

Az szja-törvény 38. § (7) bekezdésének 2006. december 31-én hatályos előírásai szerint a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény a meghosszabbított időszakban is jár, amikor többek között az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult gyermekei születtek és az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet (12/2001. Korm. rend.) szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, függetlenül attól, hogy a megszületett gyermekekre tekintettel a megelőlegező kölcsön átalakult-e lakásépítési kedvezménnyé.

2009 májusában vonultam nyugdíjba, munkáltatóm az addigi béremből adóelőleget vont le. A nyugdíj önmagában adómentes. Az adóbevallás során adóhátralékot hozott ki az interneten letölthető adóbevallás, holott ha külön futtatom a munkabéremet , akkor még én kapnék vissza (életbiztosítás, egészségpénztár) adójóváírást. Kérdésem én töltöttem ki rosszul a nyomtatványt, vagy tényleg úgy veszi az adórendszer mintha a nyugdíjam mellett dolgoztam volna?

A nyugdíj 2007. január 1-jétől az szja-törvény 3. § 72. pontjának a) alpontja alapján adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély a 2009. évben a bérjövedelmén kívül nyugdíjat is kapott (mert évközben nyugdíjba vonult), akkor az éves összevont adóalapba a nyugdíj összegét is be kell számítani. Természetesen az összevont adóalap adóját csökkenti a nyugdíjra eső adó, ugyanakkor a nyugdíjnak a munkabérrel történő „összeszámítása” eredményezheti azt, hogy az összevont adóalap adóját nem tudja csökkenti az egyes adókedvezmények alkalmazhatóságának feltételéül szabott jövedelemhatár túllépése miatt.

Amennyiben a bérjövedelem munkaviszonyból nem haladja meg a valós (jövedelmi) jogosultsági határt (2.510.000 forint), akkor havi 15.100 adójóváírás igényelhető, amint azt a honlapjukon olvastam. Kérdésem-tanácstalanságom: ha ugyanaz a személy 2010-ben kap osztalékot is, akkor ez az összeg is hozzáadódik az éves bérjövedelemhez? Ezen összeg szerint kellene meghatározni az adójóváírás mértékét?

Az szja-törvény 33. § a)-b) pontjai alapján az adójóváírás az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 17 százaléka, (de jogosultsági hónaponként legfeljebb 15 100 forint, évente 181 200 forint), ami teljes egészében akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 3 millió 188 ezer forint jogosultsági határt.

Az összes jövedelembe az szja-törvény 3. § 75. pontja szerint az adóalap- kiegészítéssel növelt összevont adóalapba tartozó valamennyi jövedelem mellett beletartozik a magánszemély külön adózó jövedelme (kivéve az ingatlan átruházásából származót), mint például az osztalékjövedelem is. Vagyis, ha a magánszemély bérből és osztalékból származó jövedelme meghaladja a fentiekben szereplő jogosultsági határt, akkor a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell a bérjövedelme alapján Önt megillető, az adóévben az ezen a címen érvényesíthető legfeljebb 181 200 forint adójóváírást, így 4 millió 698 ezer forint összes jövedelem elérése esetén már nem érvényesíthető a kedvezmény.

Amennyiben az adóelőleg megállapítása során is szeretné érvényesíteni az adójóváírást, akkor azt írásban kell kérnie a munkáltatójától. A nyilatkozat megtételekor azonban figyeljen arra, hogy amennyiben az összes jövedelme (az osztalék címén szerzett jövedelmet is beszámítva) az adóév végén meghaladja a 3 millió 188 ezer forintot, akkor befizetendő adó mutatkozhat a bevallásában.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzletrész értékesítése kapcsolt vállalkozások között

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Felszámolási eljáráshoz kapcsolódó kérdés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Temetési segély

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink