Az APEH válaszol: a munkavállaló segélye sem lehet adómentes

Megosztás Tetszik

Hogyan változik a jövedelem a szuperburttósítás után? Adhat-e a munkaadó adómentes segélyt a rászoruló munkavállalónak? Mit kell tudni az átalányadózásról és a 4 éves korlátról? Az olvasók kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak.

A feleségem gyógyszertárban dolgozik (már 33 éve) és jelenleg 143 000 forint a bruttó fizetése. Azt szeretném kérdezni, hogy a szuperbruttósítás következményeként, hogyan kellene változnia a feleségem bruttó, illetve a nettó fizetésének? Milyen terhet ró ez a munkaadójára? Megteheti-e a munkaadó, hogy továbbra is a 143 000 forint után adja a nettó bért?

A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 2010. január 1-jétől hatályos 29. § (1) bekezdése szerint az összevont adóalapot az összevont adóalapba tartozó jövedelmek és az adóalap-kiegészítés együttes összegeként kell megállapítani. Azaz a megállapított jövedelemhez hozzá kell adni az adóalap kiegészítést. Az adóalap-kiegészítés összege a jövedelem 27 százaléka.

A munkáltatónak nincs döntési lehetősége, azaz kötelező az adóalap-kiegészítést rászámítania a bér összegére.

Ezzel együtt az adójóváírás éves jogosultsági határának kiszámítása során is figyelembe kell venni az adóelőleg-kiegészítést, mely így 3 188 000 forintra emelkedett. 2010-ben tehát a felesége jogosulttá válik az adójóváírás teljes összegének érvényesítésére, ha kizárólag az említett bérjövedelemmel rendelkezik. Az adójóváírás maximum havi összege 2010-ben 15 100 forint lett, melynek figyelembevételéről a munkáltató felé kell nyilatkoznia.

2010-ben, hogyan adózik, ha egy munkavállalónak, a társaság belső szabályzata alapján  anyagi támogatást, „segélyt” kívánunk adni, az anyagi viszonyaiban bekövetkezett rendkívüli helyzetre való tekintettel. Szociálisan rászoruló a család, mindennapi  ellátásuk biztosítása érdekében van szükség a támogatásra.

A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely alapján a munkavállalónak anyagi támogatásként adott segély adómentesen kifizethető lenne. A munkavállalónak adott összeg a magánszemély munkaviszonyból származó bevételeként válik adókötelessé.

Egy egyéni vállalkozó már 2 éve (2007-ben) volt átalányadózós vállalkozó. Ekkor megszüntette a vállalkozását, mert semmilyen munka sem volt.  2009-ben ismét kiváltotta a vállalkozói igazolványát és az átalányadózást választotta, amelyet az adóhatóság nem kifogásolt. Az a kérdésem, hogy választhatta-e az átalányadózást, vagy rá is vonatkozik a 4 éves korlát.  Én úgy értelmezem, hogy a négy éves korlát akkor vonatkozik a vállalkozóra, ha a jogosultság "alapja" (értékhatár, vagy munkaviszony létesítés) szűnik meg, vagy a folyamatos vállalkozásában már nem választja önként az átalányadózás.

Az az egyéni vállalkozó, aki átalányadózást alkalmaz és azt megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást a feltételek fennállása esetén is csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Az említett rendelkezésből következően az egyéni vállalkozó nem választhatta volna újra jogszerűen az átalányadózást.