adozona.hu
Az APEH válaszol: áfa-visszaigénylés, számlakiállítás, átalányadózás
//adozona.hu/archive/20100419_apeh_afa
Az APEH válaszol: áfa-visszaigénylés, számlakiállítás, átalányadózás
Lakásszövetkezet állami támogatásból 200 millió forintos beruházást valósított meg, az önerőre - ami 75 millió forint - visszaigényelheti-e az áfát? Egy szolgáltató végelszámoláskor kiállított számláján nettó összeg szerepelt, ez helyes így? Családi gazdálkodóként szeretnék az áfakörbe lépni, lehet-e továbbra is átalányadózást választani? Olvasóink kérdéseire az APEH szakértői válaszolnak.
Lakásszövetkezet állami támogatásból 200 millió forintos beruházást (hőszigetelés, stb.) valósít meg. Az önerőre, ami 75 millió forint visszaigényelheti-e az áfát a lakásszövetkezet?
Az adóalany lakásszövetkezet az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 120. §-a alapján csak olyan mértékben jogosult adólevonásra, amilyen mértékben a beszerzését (termék, szolgáltatás) adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, hasznosítja.
Önmagában annak alapján, hogy a lakásszövetkezet állami támogatásból beruházást valósít meg, nem állapítható meg, hogy a lakásszövetkezet adólevonási jogot gyakorolhat-e, illetve milyen mértékben gyakorolhat adólevonási jogot. Amennyiben például a lakásszövetkezet által végzett beruházás keretében a lakásszövetkezet tagjainak - a lakásszövetkezet tulajdonától elkülönült - tulajdonán végzett beruházásra is sor kerül, a tagok megbízásából végzett, a tagok felé ellenérték fejében nyújtott adóköteles szolgáltatásra tekintettel, a lakásszövetkezet adólevonási jogot érvényesíthet.
Ilyen esetben a tagok felé áfa felszámítása, áthárítása történik, a lakásszövetkezetnek a tagok felé nyújtott szolgáltatásra tekintettel az adóbevallásában fizetendő adót kell szerepeltetnie, a beruházással összefüggésben keletkezett előzetesen felszámított forgalmi adó arányos részét pedig az adóbevallásában levonható adóként szerepeltetheti.
Egy szolgáltató végelszámoláskor kiállított számláján nettó összeg szerepelt, de ez csak akkor derült ki, amikor bementem reklamálni. Nem lenne köteles bruttó összeget feltüntetni?
A kérdésben vázolt szolgáltatás adójogi megítélése nem egyértelmű, így arra általánosságban az alábbiak mondhatóak el. Amennyiben egy adóalany az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) értelmében gazdasági tevékenységet végez, tehát adóköteles tevékenységet folytat, akkor főszabály szerint az általa nyújtott szolgáltatásról, termékértékesítésről kiállított számlában áthárított forgalmi adót kell szerepeltetni.
A számla kiállítója a számlában forgalmi adót akkor nem tüntethet fel, ha az ügylet adómentes (vagy az adóalany személyét érintően vagy a tevékenysége okán) vagy ha az adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett.
Az áfatörvény számlázásra vonatkozó X. fejezetének előírásaiból következően a számlában feltüntetett adatokból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy egy adott összeg tartalmaz-e adót vagy sem. Az olyan közüzemi szolgáltatásoknál például, ahol havonta átalány fizetése történik, s a tényleges fogyasztás elszámolása éves szinten valósul meg, az éves szolgáltatási adatok elszámolása történhet akár nettó összegben is, tekintettel arra, hogy az áfatörvény teljesítési időpontra vonatkozó előírásaiból eredően az ilyen végelszámoláshoz kapcsolódóan adófizetési kötelezettség csak az elszámolás eredményeként kimutatott szolgáltatás különbözet után fizetendő díj tekintetében keletkezik, így a szolgáltató csak ennek a díjnak az adóját köteles a végelszámolásnál kiállított számlájában feltüntetni.
Családi gazdálkodóként szeretnék az áfakörbe lépni, lehet-e továbbra is átalányadózást választani. Kell-e a család több tagjának is új adószámot kérni?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben szabályozott átalányadózás választását, alkalmazhatóságát nem befolyásolja az adóalany áfabeli jogállása. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) tekintetében a gazdálkodó család tagjai egyéni vállalkozóként, őstermelőként, illetve őstermelői igazolvánnyal nem rendelkező magánszemélyként külön-külön válhatnak áfa adóalannyá.
A gazdálkodó családnak csak azok a tagjai áfaalanyok (a családi gazdaság tevékenységével összefüggésben), akik a családi gazdaságban azt a feladatot (is) ellátják, hogy a családi gazdaság termékeit, szolgáltatásait a saját nevükben értékesítik. Amennyiben Ön most válik áfa adóalannyá, az Ön áfa adóalannyá válása a családi gazdaság többi áfa adóalany tagjának áfa adózását nem befolyásolja.