Nyugdíjjárulék speciális esetekben és a munkanélküli nyugdíjazása

Megosztás Tetszik

Mennyi nyugdíjjárulékot kell fizetni annak, aki 2007 december 31-e után ment nyugdíjba, de nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt? Milyen lehetősége van egy munkanélkülinek a korengedményes nyugdíjazásra ? Olvasóink kérdéseire Molnár László nyugdíjszakértő válaszol.

A jogszabály szövegéből nem egészen egyértelmű számomra a 2007. december 31-ét követően nyugdíjba vonult és öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek esetében mennyi nyugdíjjárulékot kell fizetni? Nevezetesen az, hogy a Tbny. 83/B.§ (1) bekezdésében írt "...és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de a rendelkezés szerint mikor éri el a munkavállaló az éves keretösszeget? A munkavégzés hónapjában, vagy pedig az adott hónapot követő hónap elején - a szükséges adók és járulékok levonása után - a munkabér kifizetésekor? 

Igaz, hogy, amennyiben valaki az augusztus havi munkabérével éri el az éves keretösszeget, akkor a szeptember havi nyugdíjat már fel kell függeszteni, vagy mivel az augusztus havi munkabért csak szeptemberben fizetik ki, így csak szeptemberben éri el a keretösszeget, ennek megfelelően csak októbertől kell a nyugdíjat felfüggeszteni. Egyébként is amíg a havi bér számfejtése, majd kifizetése nem történik meg nem tudhatom meg pontosan, hogy az adott hónapra mennyi bruttó fizetést kapok. De ha az adott hónapban - a munkabér kifizetésének időpontját figyelmen kívül hagyva -  éri el a munkavállaló a keretösszeget, akkor pontosan mikortól, vagyis mely időponttól számított 10 napon belül kell ezt jelezni a Nyugdíjfolyósító felé? Az adott hónap utolsó napjától számított 10 nap elteltével?

 A honlapon lévő nyugdíjat is figyelmbe vevő bérkalkulátor a 2007. december 31-e előtt nyugdíjba vonult, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek esetében ad kalkulációt. Kérdésem az lenne, hogy azon személyek esetében akikre vonatkozik az éves keretösszeg, helyes adatokat jelez-e a kalkulátor oly módon, hogy az éves keretösszeg eléréséig kapott nyugdíj összegét a nyugdíj éves összegének tekintem és ennek 12-ed részét tüntetem fel a kalkulátorban havi nyugdíjként?

A vonatkozó jogszabályi előírás gyakorlati alkalmazásánál azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor az érintett nyugdíjas tudomására jut az éves keretösszeg elérése, illetve túllépése. A tudomásra jutás időpontjához (amely lehet pl. munkabér kifizetésének időpontja) kell viszonyítani a „következő hónap első napjától” való nyugdíjfolyósítás szüneteltetést, illetve a bejelentési kötelezettségre előírt 10 munkanapos határidő kezdetét.

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, 1954.10.28-án születtem, (2009.12.03.-tól) munkanélküli vagyok, rendelkezem 40 év szolgálati idővel. Mikor tudnék  legközelebb nyugdíjba menni? Előrehozott öregségi nyugdíj és minden egyéb megoldás is érdekelne.

Az 1954-ben születettek nyugdíjkorhatára a betöltött 63 és fél éves (63. életév és 183 nap) életkor, az öregségi teljes nyugdíjhoz továbbá 20 év szolgálati idő szükséges. Az 1954-ben született nők legkorábban három évvel a megemelt öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt (60. életév és 183 nap) kérhetik az előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását, legalább 37 év szolgálati idő megléte esetén. Az 1954-ben született férfiak legkorábban a rájuk vonatkozó megemelt öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt két évvel (61. életév és 183 nap) mehetnek előrehozott öregségi nyugdíjba, legalább 37 év szolgálati idő esetén. Átmeneti szabályként az 1954-ben született férfiaknál lehetőség van ennél korábbi előrehozott nyugdíjazásra, 60 és fél évesen, ha legalább 42 év szolgálati időt szereztek.Figyelem; az előrehozott öregségi nyugdíjak kizárólag csökkentett összegben kerülnek megállapításra. A csökkentés maximuma 8,4 százalék, a nyugdíj korhatárig hiányzó első év hónapjait 0,3 százalékkal, a másik éveit pedig 0,4 százalékkal kell figyelembe venni. Egy évvel való előrehozatal esetén tehát 12 x 0,3, azaz 3,6 százalék a csökkentés, két évinél pedig 3,6 + 12 x 0,4 vagyis 8,4 százalék. Az 1954-ben született nők és férfiak előrehozott nyugdíja akkor is csak 8,4 százalékkal csökken, ha a megemelt nyugdíjkorhatár előtt több mint két évvel mennek előrehozott öregségi nyugdíjba.