hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Végrehajtás felfüggesztése: mikor, kinek ad igazat a bíróság?

  • dr. Marosi Andrea

Az adóhatósági közigazgatási határozat elleni perben arra kérte a felperes a bíróságot, hogy függessze fel a határozat végrehajtását. Arra hivatkozott, hogy az adóhatósági kötelezés őt, mint magánszemélyt sújtja. A bizonyítékok beszerzésére pedig 30 nap helyett záros határidőt kért. Hogyan reagált a kérésre a bíróság és mit szólt mindehhez az APEH? Marosi Andrea, büntetőjogász tudósítása a tárgyalóteremből.

A bíróság a kérelemnek helyt adott, de az adóhatóság ezt kifogásolta. A végrehajtás felfüggesztéséhez az adózó csatolta jövedelmi kimutatásait és a vagyoni helyzetét igazoló okiratokat. A bíróság e bizonyítékok alapján, kérelmének helyt adott és a végrehajtást felfüggesztette. Az adóhatóság azonban a végrehajtást felfüggesztését elrendelő végzést megtámadta. Sérelmezte a bíróság eljárását, ugyanis állítása szerint nem teljes körűen bizonyított felperes, ugyanakkor nem írta le, hogy ez alatt mit ért. Nyilvánvaló, hogy miután taxatív felsorolás nincs, ezért  bírói mérlegeléstől függ, hogy milyen bizonyítékok elegendőek.

Adóhatóság ugyan korlátlanul kezeli adózó adatait, és pereskedői pozícióból is saját adatbázisát felhasználva próbálja állításit alátámasztani. Ez az eljárás azért jogellenes, mert az ellenőrzés befejeződött és továbbiakban az adóhatóság nem jogosult adatainkat saját célra alperesként használni. Időközben megállapítást nyert, hogy illetékességi hiba történt, ezért a per áttétellel egy másik bírósághoz került. Az eljáró új bíróság azonnal hozott egy végzést, amelyben elutasította a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet ugyanazon bizonyítékok alapján, mely szerint előtte azt elfogadták.  Előfordulhat tehát, hogy ugyanaz a tényállás hol megáll, hol nem, sőt a helyzet fokozásával annak visszavonása nélkül nyugodtan lehet hozni egy másik végzést.

Az Ítélőtábla mindössze annyit mondott, hogy miután az eljáró elsőfokú bíróságnak nyilvánvalóan elkerülte a figyelmét, hogy a keresetlevél áttételét megelőzően a Bíróság a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet már elbírálta, méghozzá a felperes számára kedvező módon, ezért az új illetékes bíróságnak nem volt jogszerű lehetősége a végrehajtás felfüggesztési tárgyban a kérelmet elutasítani.

Fent leírtak kellően rávilágítanak arra a közigazgatási perek végrehajtásának felfüggesztésével kapcsolatosan, hogy a bírósági eljárás rutinszerű, tényleges jogi és tényállásbeli alapot nélkülöző úgynevezett „szabad mérlegelés” tárgyát képezi. A jogbiztonság feltétlenül megkövetelné olyan adott esetben minden polgár számára egyértelműen értelmezhető elvárások megfogalmazását, amelyek biztonságot nyújthatnak azon vonatkozásban, hogy mint a gyakorlat is többször bizonyította, a végrehajtás során ne sérüljenek az állampolgárok személyi és tulajdoni viszonyai.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

485/2020. kormányrendelet

Széles Imre

tb-szakértő

EU-n kívüli eszközbeszerzések

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Be kell-e zárni?

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 április
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close