hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áfakör, tagi kölcsön és vagyonátruházási illeték: mire figyeljünk cégalapításkor és utána?

  • dr. Marosi Andrea

A vállalkozások alapításának és megszűnésének(átalakulásának) igencsak bonyolult adójogi vonzatai lehetnek, gyakran az egyéni vállalkozó, vagy a tulajdonos nem ismeri a lehetséges kimeneteleket, többnyire a folyamat közben tapasztalja meg, hogy milyen adózási következményekkel kell szembenéznie.

Előzmény nélküli alakulás

Ha a tulajdonos, tulajdonosok korábbi előzmények nélkül szeretnék útjára indítani a vállalkozásaikat, akkor általában nem merül fel adózási esemény, manapság még előtársasági időszakot se kell külön nyilvántartaniuk, az első üzleti évük a naptári év végéig tarthat. El kell végezni az APEH, az önkormányzati adóhatóság felé való bejelentkezést, igaz az APEH részletes információkat kap az IRM Cégszolgálatától. Az előzmény nélküliség nem feltétlenül jelent üzleti előélet nélküliséget, a magánszemély által eddig „hébe-hóba” folytatott tevékenysége helyett a lábra kapott vállalkozásnak eszközöket kell beszereznie, jogokhoz kell hozzájutnia és kötelezettségeket kell vállalnia, hogy tevékenységét elkezdhesse. Ekkor előfordulhat, hogy rögtön a saját tulajdonosával üzletel, ami mondjuk ingóságokban teremthet jövedelmet. Fontos tudni, hogy a magánszemély 200 ezer forint ingósából származó jövedelmet úgy realizálhat évente, hogy az után nem kell adóznia. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély eladhatja tehergépjárművét két millió forintért, ha azt 1 millió nyolcszázezer forintért vásárolta és így magasabb értékcsökkenést alkalmazhat, mint egyébként tehetné.

Alakuláskori kölcsönök és tőke vagyonosodás szempontjából

Ma már nincs olyan tulajdonos, aki ne lenne óvatos a tagi kölcsön nyújtásakor. Mostanra tudatosult a c;get alap\tani vkban, hogy a megfelelően igazolható vagyoni helyzet hiányában nyújtott tagi kölcsönt az APEH jövedelemként becsli meg és az után akár ma már akár 75 százalélkos adóbírságot is kivethet. A gazdasági törvényszerűségek sajnos igen makacs dolgok. Ha nincs például pénz a pénztárban, abból csak akkor lehet költeni, ha valaki azt megfinanszírozza. Vagyis a tulajdonos hiába gondolja, hogy „nem szól” a könyvelőjének arról, hogy saját zsebből kezdi el működtetni a cégét, abból előbb, vagy utóbb tagi kölcsön lesz. Az sem jelent megoldást, ha igazolatlan eredetű jegyzett tőke, vagy tőketartalék kerül be a cégbe, ráadásul míg a tagi kölcsön csupán tájékoztató adat az éves társasági adó bevallásban a jegyzett tőke olyan alapadat, ami a cégnyilvántartásból is nyomon követhető. Igencsak magas kockázatot vállal tehát az, aki a tisztázatlan eredetű magánvagyonát jól nyomon követhető módon pumpálja bele vállalkozásába.

Kezdő nyilatkozatok

Az alakuláskor választás illeti meg az új céget a speciális adózási kérdésekben. Ezek közül a húsbavágó az ingatlanok áfaszabályaival kapcsolatos választás. Alakuláskor lehet dönteni arról, hogy a tulajdonba kerülő ingatlan esetében áfamentes, vagy áfaköteles lesz az értékesítés, és bár lehet halogatni a bejelentést a tevékenység megkezdésével, a beszerzéskor is felmerülhet áfa, amelyet aztán az APEH vonakodik visszaadni, ha a visszaigényléskor áfamentesként látszik a jövőbeni bérbeadás. Kevésbé ismert, hogy az olyan tevékenységet folytatók, ami jellemezően áfamentes lenne (pl. orvosok, biztosításközvetítők, oktatók, stb. esetében) a kizárólag mentes tevékenység helyett kérhetik az alanyi adómentességet. Ezzel az olyan „becsúszó” ügyleteknél, ahol általános forgalmi adó merülne fel, ott évente 5 millió forintig áfa nélkül számlázhatnának. Ehhez az adóhatóság álláspontjával szemben semmilyen kiegészítő tevékenységi kör sem szükséges, csupán az a tény, hogy az adózó ezt választja. (Ha például az eszközeit adja el, az is - az adómentes tevékenységre való hivatkozás ellenére - adóköteles lenne, kivéve, ha alanyi mentességet kért és kapott a bejelentkezéskor).

Hajtunk az evára

Az az Induló vállalkozás, amelyik később az eva szerint szeretne adózni, alakulásakor a szükséges eszközök közül azokat, amelyeknek az áfa tartalmát szeretné érvényesíteni, még az induló évben meg kell vásárolnia. Miután az eva alá tartó vállalkozások rendre az év végén alakulnak, a tulajdonosok nem tudják, hogy nem halaszthatják például egy számítógép megvásárlását januárra, mert az már az eva előtti utolsó év, és ott bizony az ilyen beszerzés  áfáját lényegében elbukják.

Ajándékozzunk, vagy apportáljunk?

Az induláskor a nagy értékű eszközök tevékenységbe való bevonása során felmerülhet adó mind a nyújtónál, mind az azt kapónál, attól függően, hogy áfaalany adta-e és igényt tartott-e az áfa felszámítására. Nem kötelező felszámítani az áfa összegét az apportra, elég, ha a megalakuló cégnél azt nyilvántartják. Ez a módszer jóval több papírmunkát igényel, mint az, ha a cégben egyszerűen elkezdjük használni az eszközt. Fontos észrevenni azonban, hogy az ingyen kapott eszköz a cégnél egy bújtatott bevétel, ha az 150 ezer forint feletti értékű és transzparensen megjelenik a cég működésében és a tulajdonos gyanútlanul nyilatkozik az adóhatóságnak erről a tényről, akkor alaposan meglephetik egy illetékfizetési határozattal. Az ilyen eszköz ugyanis ajándék, és az után Magyarországon rendre ajándékozási illetéket kell fizetni. Az evaalany is pórul járhat, mert ott az evatörvény nevesít evaalapot, ha ingyenesen kapott eszközt, szolgáltatást lehet felfedezni a működés során.

Egyéni vállalkozó esete az átalakulás során a vagyonátruházási illetékkel

A vállalkozás létrejöhet átalakulással is, ennek egyik speciális esete az egyéni vállalkozó (egyéni cég) egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságba való átalakulása. Bár az egyéni vállalkozó ugyanolyan gazdálkodó szervezetnek számít, mint bármelyik gazdasági társaság a bírósági gyakorlatban megtagadják az egyéni vállalkozó illetékmentességét, ha egyéni vállalkozásából eszközöket hoz a jogutódként létrejött Kft-jébe. Különösen nagy összegű illetékről lehet szó, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységének folytatási helyét képező ingatlant emelné át. Bár a tulajdoni viszonyokban valós változás nem épülne be, ha egy Kft. alakul át Zrt-vé, akkor ilyen esetben nincs illetékfizetési kötelezettség, míg a kérdéses egyéni vállalkozónál – a Legfelsőbb Bíróság szerint – mégis van.

A megszűnéskor fennálló tagi kölcsön mizériája

A végelszámolások és a körülöttük lévő visszaélések nyomán a jogalkotó helyesnek látta, hogy szigorítsák a végső elszámolásokat és kötelező APEH vizsgálatnak vessék alá a megszűnő céget. Nem gondolnánk, hogy egy olyan vállalkozás is pórul járhat, amelynek nem sikerült tevékenységét kifejtenie, bevétel nélkül egy ideig finanszírozták a tulajdonosok az adminisztratív költségeket majd megunva a pénznyelőt, meg kívánták azt szüntetni. A tagi kölcsönt elvileg meg kell szüntetni, hiszen formálisan végiggondolva a végelszámolást, a cégnek nem szabad kötelezettségének lennie a megszűnés pillanatában. Az elengedéskor azonban ajándékozási illeték merül fel, hiszen a céget kvázi „megajándékozták” a tagi kölcsönökkel. Sőt! Az elengedett tagi kölcsön után még 4 százalék különadót is fizetni kell! Szerencsére a jelenlegi bírósági gyakorlat kötelezettséggel együtt is megengedi a végelszámolás befejezését, de ott, ahol az elengedést dokumentálják és bevallják, ott bizony az adóhatóság akár évekig elhúzódó, felszámolásba átforduló rémálommá teheti a végelszámolást.

Megszűnéskori eszközök kimentése

A végelszámolással való megszűnéskor a tulajdonosok szeretnék megkapni vagyonukat, felszámolás esetén viszont általában nem reménykedhetnek abban, hogy a vagyonfelosztásból ők is részesülnek. A végelszámoló szerepében eljáróknak különleges jogi felelőssége van abban, hogy szabályszerűen kerüljenek értékesítésre az eszközök, bár ezt a felelősséget az APEH a megszűnés előtti vizsgálat során rendre adózási következményre fordítja át. A piaci árat kérik számon a végelszámolón a saját maga és a tulajdonos felé való értékesítéskor. A piaci ár viszont bonyolult, gyakran meghatározhatatlan, ezért a nullára leírt eszközök szabályszerű selejtezése és még a megszűnés előtti kivezetése inkább javasolt, mint azzal megvárni a megszűnést. Fontos, hogy a selejtezéskor se lehet indok nélkül nulla értékűnek tekinteni egy piaci értékkel rendelkező eszközt, ha azt egy bennfentes kapja meg (nem független fél, jellemzően volt vagy jelenlegi ügyvezető, dolgozó, tulajdonos, vagy azok közeli hozzátartozója, esetleg könyvvizsgáló, vagy FB tag). Elképzelhető egy piaci értékkel rendelkező ingyenesen átadott eszközről készül olyan számla, amelynek fizetendő végösszege nulla, de tartalmaz ÁFA alapot és ÁFA összeget, amelyet a vállalkozás vállal megfizetni. Alig van olyan számlázó szoftver, amely képes ilyesmit leszámlázni, ezért a könyvelő a megszűnni vágyó ügyfelének általában kézzel írja meg ezeket a különleges bizonylatokat.

A megszűnési dilemma egyéni vállalkozók esetében
Furcsa következmény, de az egyéni vállalkozóknak célszerű kivárniuk még egyéni vállalkozóként, hogy a korábban költségként elszámolt, ÁFA levonására jogosító készleteiket le lehessen selejtezni. A türelmetlenül egyéni vállalkozói igazolványukat visszaadók azzal szembesülhetnek, hogy a készlet piaci értékét bevételként kéri rajtuk számon a törvény, akkor is, ha egyébként azt sosem tudták értékesíteni.

Örökös, mint vállalkozó vagy tulajdonos
Az egyéni vállalkozásban a halálesetet követő 90 napon belüli az okmányirodai regisztráció során az örökös viheti tovább az elhunyt egyéni vállalkozását, de örökösként kedvezőbben juthat hozzá az egyéni vállalkozó eszközeihez, ha azokat előbb birtokba veszi, majd új egyéni vállalkozói igazolványt vált ki. Az örökösként való regisztráláskor ugyanis például a régi értékcsökkenést lenne folytatható, míg az örökléskor a hagyatéki eljárásban megállapítják az illeték alapját, de az új szabályok jelentős, 20 millió forintos részt illetékmentesként kezelnek. Az illeték alapját a jelenlegi piaci értékhez igazítják és az így jóval nagyobb értékcsökkenési leírást jelenthet esetleg ugyanarra a gépre, berendezésre, bútorra, ingatlanra, mint korábban az elhunyt érvényesíthetett.

Megszűnés utáni műveletek
A megszűnést rendre visszamenőlegesen mondja a cégbíróság, miután az APEH manapság nagyon sokáig vizsgálódik a végelszámolás, vagy felszámolás befejezése előtt. A meghatározott időpont után generált bevétel, pl. banki kamat adózásilag látens jövedelem, vagyis a tulajdonosok úgy vehetik azt ki a cégből, hogy azt nem kell leadózniuk. Különösen érdekes a helyzet, ha ebből jelentős összeg származik. Bár az adóhatóság ismeri  problémát, az olyan kevés esetben fordult eddig elő, hogy egyelőre nincs szabály erre vonatkozóan.

A megszűnés még számos érdekes problémakört és kérdést vethet fel, kérjük írják meg saját esetüket, hogy szakértőink megválaszolva azt a jelen cikket további konkrét példákkal egészíthessük ki.

Ruszin Zsolt

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Táppénzigényt hová kell küldeni?

Széles Imre

tb-szakértő

Egészségbiztosítás fizetése

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close