hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szuperbruttósítás avagy valóságos számháború: ki jár jól, ki jár rosszul?

  • dr. Marosi Andrea

A „szuperbruttósítással” kapcsolatosan számtalan különböző vélemény, állásfoglalás jelent meg. Valóságos számháború alakult ki: ki jár jól és ki jár rosszul? Ezek között azért nehéz igazságot tenni, mert nincs meg az összehasonlítási alap. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a szuperbruttósítás csak egy technikai módosítás. Hogy is van ez?

Oszkó Péter kijelentése kapcsán mondom: éppen ezért nincs semmi akadálya annak, hogy a 2009-es évre is elvégezzük ezt a technikai módosítást úgy, hogy ez a fizetendő járulékok és adók tekintetében semmilyen változást ne jelentsen. Mivel a 2009-es évet már „saját bőrünkön” érezzük, ezért könnyű lesz az összehasonlítás. Az idei év második félévében már a csökkentett munkáltatói társadalombiztosítási járulék paraméterek érvényesek. 2009-ben az alsó adókulcs 18 százalék. Százezer forint jövedelemnél ez 18 ezer forint személyi jövedelemadót jelent.

A matekpélda, amit meg kell oldanunk: a 27 százalék kiegészítő adóalappal növel 127 ezer forintnak hány százaléka a 18 ezer. 18 000 / 127 000 = 0,1417. Tehát 14,17 százalék. Ugyanezt a számítást elvégezve a 36 százalékos kulcsra is, 28,34 százalékos kulcsot kapunk. A sávhatár 2009-ben 1,9 millió forint. Ez a kiegészítő adóalappal növelve 2 413 ezer forint. Tehát az Oszkó Péter pénzügyminiszter által említett „technikai módosítást” 2009-re elvégezve, a következő „szuperbruttósított” adótáblát kapjuk:

2 413 ezer forintos összevont adóalapig az adó:14,17 százalék
2 413 ezer forint felett az adó az összevont adóalap: 28,34 százaléka

Mi a jó a „szuperbruttósításban”?

Jól látszik, hogy miközben semmi sem változott az adó és járulékfizetési kötelezettség tekintetében 2009-re, mégis azt lehet mondani, hogy „a sávhatárt kitoltuk 1,9 millióról 2,4 millió forintra, csökkentettük azt adót: az alsó kulcs 18 százalékról 14 százalékra csökkent, a felső kulcs ezzel egyidejűleg 36 százalékról 28 százalékra csökkent”. Mint a mesében: hoztam is adócsökkentést, meg nem is. Mi oldja fel az anomáliát? A megoldás az, hogy eddig az adótábla a magánszemély jövedelmére vonatkozott, a kiegészítő adóalappal növelt összevont adóalapra vonatkozó adótábla viszont már nem a jövedelemre vonatkozik. De, mi lesz, ha az Alkotmánybíróság úgy ítéli meg, hogy jogbizonytalanságot jelent egy olyan új technika bevezetése, mely a tisztánlátást akadályozza.

Milyen költségvetési hatása lesz, ha megsemmisíti a „kiegészítő-adóalap” fogalmat, de meghagyja a 2010-re megszavazott adótáblát és megnövelt adójóváírást? Az adótábla ugyanis nem alkotmányellenes, mindössze az lehet alkotmányellenes, hogy munkáltatói járulék után is kell személyi jövedelemadót fizetni. A költségvetés összeomolhat az adózási szakma ellenkezése dacára meghozott politikai döntésnek köszönhetően. Persze, valószínűbb egy olyan alkotmánybírósági döntés, amelyik a kiegészítő adóalap megsemmisítésével együtt megsemmisíti az erre épülő adótáblát és adójóváírás változást is.

Angyal József, okleveles adószakértő

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi kedvezmény válás után

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Növénybiztosítás díjbekérő, számla?

Nagy Norbert

adószakértő

Autóbérlés 3. országbelinek

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink