adozona.hu
2010 az ingatlanszektorban: társasági adó és illeték
//adozona.hu/archive/20091002_2010_ingatlan
2010 az ingatlanszektorban: társasági adó és illeték
Az Országgyűlés elé benyújtották az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégekről szóló törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat több, az ingatlanszektort érintő változás is van - tudatja hírlevelében a PricewaterhouseCoopers.
Társasági adó
A társasági adó törvény májusban elfogadott módosítása 2010-től adóalanynak nevesíti és megadóztatja a külföldi személyt, amennyiben ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedését értékesíti, tőkeleszállítással kivonja, apportként vagy térítés nélkül átadja.
A törvényjavaslat alapján változik az ingatlannal rendelkező társaság fogalma. A korábbi fogalommal ellentétben nem csak a belföldön ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozások minősülhetnek ingatlannal rendelkező társaságnak, hanem az adózó minden belföldi illetőségű adózónak vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozása (tehát azok is, amelyekben nincs ingatlan). Ezeket a törvény csoportnak tekinti.
Ennek az a jelentősége, hogy az egyes beszámolójukban kimutatott eszközeik piaci értékének összegéből – együttesen, ennek a csoportnak a szintjén – kell az ingatlanok értékének a 75 százalékot meghaladnia ahhoz, hogy a csoport bármelyik tagja – egyéb feltételek mellett – ingatlannal rendelkező társaságnak minősüljön.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a jelentős adminisztrációs terhet jelentő piaci átértékelést, valamint a kapcsoltak egymás közötti tájékoztatását az adózók elkerüljék, amennyiben a csoporton belül a megelőző naptári év folyamán külföldi tag által ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés elidegenítése nem történt.
Illeték
A nyáron elfogadott és 2010. január 1-jétől hatályos törvény alapján illetékköteles az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét legalább 75 százalékban történő megszerzése.
A törvényjavaslat az illetékkötelezettséget kiterjeszti azon társaságokban való vagyoni betét szerzésére is, amelyek közvetve rendelkeznek csak részesedéssel az ingatlant közvetlenül birtokló társaságban. Emellett kimondja a javaslat, hogy a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét átruházására vonatkozó illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha annak megszerzése a Magyar Köztársaság területén kívül történik, tehát ha a szerződést külföldön kötik.