adozona.hu
A munkajogász válaszol: szabadság, táppénz és munkaidő
//adozona.hu/archive/20090807_tappenz_gyed_munkaido
A munkajogász válaszol: szabadság, táppénz és munkaidő
Tetszik
Munkahelyi baleset után mit és hogyan ellenőrizhet a munkaadó, milyen védelem illetei meg a munkavállalót? Hogyan számolja a gyed szabadságát a kismama (konkrét példával)? Miként kell rögzítenie a munkaidőt a foglalkoztatónak?
A munkavállaló a keresőképtelenség miatti táppénzes állomány idejére felmondási védelem alatt áll. A felmondási védelem alatt a munkáltató a munkaviszonyt rendes felmondással nem szüntetheti meg. A munkáltatónak jogában áll – mint ahogy ez az Ön esetében feltehetően meg is történt – az illetékes egészségbiztosítási pénztárnál a táppénzes állományba vétel indokoltságának ellenőrzését kezdeményezni. Ilyen esetekben az egészségbiztosítási pénztár a háziorvost is és Önt is ellenőrizheti. A háziorvosnak igazolnia kell, hogy milyen panasszal fordult Ön hozzá és arra milyen terápiát, gyógyulást, szakorvosi segítséget javasolt. Önnél ellenőrizhetik, hogy a szakorvosi rendeléseken megjelent-e, a javasolt gyógymódot igénybe vette-e, az előírt kontrollvizsgálatokra visszament-e illetve, hogy a táppénzes papíron szereplő kijárási időt betartotta-e (kijárási idő pl. amikor szakorvosi rendelésre kell elmenni, vagy fürdőbe kap beutalót, de ezeken az időpontokon kívül köteles otthon tartózkodni) Megjegyezném, hogy a külföldi utazás szándékos táppénzcsalásnak minősül. Amennyiben a vizsgálat során azt állapítják meg, hogy a táppénz igénybevételére Ön nem volt jogosult, az egészségbiztosítási pénztár követelheti a jogosulatlanul igénybe vett táppénz visszatérítését és emellett megszűnik a munkajogi felmondási védelme is.
Gyed ideje alatt felgyülemlett szabadságom kiszámolásához szeretném segítségét kérni. Gyermekeim 2005-ben illetve 2007-ben születtek. Szabadságomat a GYED lejárta után 2009.10.10-től szeretném kivenni.
Adatok:
2005.04.06-2005.06.16 Táppénz
2005.06.17-2005.12.01 TGYÁS
2005.12.02-2007.06.17 GYED
2007.06.18-2007.10.08 Táppénz
2007.10.09-2008.03.24 TGYÁS
2008.03.25-2009.10.09 GYED
Számításaim szerint jár a szabadság:
2005.01.01-2005.04.05-ig terjedő időszakra ( ki nem vett szabadság )
az első gyerek születése előtti táppénz időtartamára
az első gyerek születését követően a TGYÁS időtartamára
az első gyereknél igénybe vett GYED első 365 napjára
Kérdésem az lenne, hogy a 2007.06.18-2009.10.09-ig (második gyermek születése előtti táppénz, születés utáni tgyás és gyed) terjedő időszakra is jár szabadság, ha igen milyen szabályok alapján kell kiszámítani? A 2009-es évben pedig az október 10. utáni időszakra jár az éves szabadság ará-nyos része?
A második gyerek születése előtti táppénz időszakára is jár a szabadság, mert ebben az időszakban nem fizetésnélküli szabadságon volt, hanem „visszament” dolgozni, úgy hogy egyből passzív állo-mányban került a táppénz miatt, ugyanígy jár a tgyás idejére és a gyed első évé-re is.
Ha gyed lejárta után gyes mellett visszamegy dolgozni, akkor jár az október 10-e és december 31-e közötti időszakra az időarányos szabadság, amit azonban csak a munkáltató beleegyezésével vehet ki rögtön a munkába álláskor.
Szabályos egy blokkolóórával felszerelt cégnél a munkaidő oly módon való számítása, hogy minden megkezdett félórát a köv. fél órától számítanak a munkakezdés időpontjaként (pl. 8.02-kor történő beblokkolás csak 8.30-től számít fizetett munkaidőnek), ugyanakkor ez az elv nem érvényesül a munka befejezésekor, tehát 1-2 perc késés miatt akár napi fél órás ingyenmunkára is szert tehet a cég, amit nem lehet kompenzálni avval, hogy távozáskor ugyanannyival később blokkol ki a dolgozó. A blokkolóóra percre pontosan regisztrálja az adatokat, tehát elvileg nem lenne akadálya a munkában töltött idő pontos kalkulációjának. A levonásokat utólag, manuálisan végzik bérszámfejtéskor.
A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató úgy köteles nyilvántartani a munkaidőt, hogy a nyilvántartásból a rendes és rendkívüli munka, továbbá az ügyelet, a készenlét kezdő és befejező időpontja megállapítható legyen. Véleményem szerint, ha a blokkoló óra lehetővé teszi a percre pontos nyilvántartást, akkor a munkáltatónak vagy percre pontosan kellene a munkaidő nyilvántartást vezetnie, vagy oly módon, hogy abból a munkavállalót hátrány ne érje. Az nem világos, hogy ha a napi rendes munkaidőt túllépve blokkol ki az ember, akkor az rendkívüli munkavégzésnek minősül, amiért túlórapótlék jár a munkavállalónak, semmiképpen nem eredményezheti azt, hogy a munkavállaló ingyen dolgozzon.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
