Mire jó az e-adatszolgáltatás?

Megosztás Tetszik

Február elsejétől magánszemélyenként és jogcímenként kell megadni, hogy a számított és levont járulékokból mennyit utalt át ténylegesen a munkáltató. A rendelkezés a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében született.

Február 1-jétől ugyanis módosul az adózás rendjéről szóló törvény 46.§ (1) bekezdése. Eszerint „A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, adó, járulék, (…) A munkáltató és a rendszeres kifizetést teljesítő kifizető a bizonylaton feltünteti az előző időszakban teljesített kifizetést terhelő, és általa megfizetett adó- és járulékkötelezettségek jogcímenkénti összegét.”

Az intézkedés célja, hogy a munkavállaló információt kapjon arról, hogy a tőle levont járulékot – például magánnyugdíjpénztári tagdíjat – a munkáltatója ténylegesen befizette-e. A törvénymódosítás szándéka tehát nem vitatható. A jogszabály-módosítás értelmezése és végrehajtása viszont egyáltalán nem magától értetődő. Egyszerűbben is meg lehetett volna fogalmazni.

A pénzügyminisztériumi szakértők szerint az „előző időszak” értelemszerűen az előző bevallási időszakot jelenti. Mivel pedig a munkáltatókat az adó és járulék tekintetében havi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség terheli, az előző időszak az előző hónap. A bevallás adatai alapján a munkáltató az APEH által közzétett számlaszámokra teljesíti a befizetéseket, ezért a jogcím a számlaszám (adónem) megnevezése. Így a munkáltatónak számlaszámonként arányszámot kell képeznie az utalandó és a ténylegesen utalt összegekkel. Magánnyugdíjpénztári tagdíjnál pedig pénztáranként külön-külön.

A cikk folytatását olvassa el itt.