Ingatlan.com: mindenhol lassult a drágulás szeptemberben

Megosztás Tetszik

Szeptemberben olyan történt, ami az elmúlt 10 évben csak négyszer fordult elő: minden régióban lassult a lakásdrágulás vagy árcsökkenés volt megfigyelhető az előző hónaphoz képest. Országosan már csak stagnáltak a lakásárak, az éves drágulás pedig az augusztusi 11,2 százalékról 8,2 százalékra lassult az ingatlan.com lakásárindexe szerint. Budapest behúzta a satuféket és már zsinórban második hónapja csökkennek az árak. Az éves áremelkedés a 2025. novemberi 24,1 százalékos csúcsról idén szeptemberre 3,3 százalékra mérséklődött. Hat budapesti kerületben alacsonyabb a használt lakások és házak medián négyzetméterára, mint egy éve. Több külső kerületben és olcsóbb megyeszékhelyen ugyanakkor kétszámjegyű drágulás történt – derül ki az ingatlan.com sajtóközleményéből.

Szeptemberben megállt a lakásárak emelkedése az ingatlan.com lakásárindexe szerint: országosan az augusztusi 0,4 százalékos havi drágulást stagnálás (0,0%) követte. Budapesten az előző havi 0,7 százalékos csökkenés után további 0,2 százalékkal mérséklődtek az árak. A fővárosi éves áremelkedés országosan 8,2, a fővárosban 3,3 százalékra lassult, ami satufékezésnek felel meg a lakáspiacon.

„A tavalyi drágulási hullám 2025 novemberében tetőzött, amikor országosan 18,4, Budapesten 24,1 százalékos éves áremelkedést mértünk. Idén szeptemberre az országos drágulás tempója kevesebb mint a felére, a budapesti nagyjából a hetedére csökkent. Ez az áremelkedés lassulását mutatja, az árak azonban továbbra is magasak: országosan egyelőre stagnálást, Budapesten kisebb árcsökkenést látunk” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Rég nem látott ütemre lassult a drágulás – csak négyszer volt ilyen az elmúlt 10 évben

Az országos éves drágulás 2024 decembere óta nem volt ilyen alacsony, Budapest pedig 2024 februárja óta nem mutatott a mostanihoz hasonló visszafogott áremelkedést.

A részletes adatokat ismertetve Balogh László elmondta, hogy szeptemberben mind a nyolc régióban lassult a drágulás üteme vagy csökkentek az árak az előző hónaphoz képest.  Ez 2015 közepe óta  kezdődő mindössze háromszor fordult elő, 2019 novemberében, 2022 októberében és legutóbb 2024 novemberében.

Szeptemberben Budapest mellett Pest megyében és Észak-Alföldön is csökkentek az árak, rendre 0,6 és 1,2 százalékkal. Dél-Alföldön szinte megállt az eddigi tempós drágulás: az augusztusi 2,2 százalékos havi emelkedés után szeptemberre mindössze 0,1 százalékkal kerültek többe a lakások. Közép-Dunántúlon 1,5, Dél-Dunántúlon 0,9, Észak-Magyarországon 0,6 százalékos havi drágulást mutatott az árindex. Nyugat-Dunántúlon továbbra is stagnáltak az árak, Budapesten pedig kisebb lett az árcsökkenés.

A 2025 novemberi rekordszintű éves drágulási szinthez képest valamennyi régióban mérséklődött az áremelkedés.

„Érdekes jelenség, hogy pár hónapja még mindenhol legalább 10 százalékos volt az éves áremelkedés, mostanra viszont csak három régióban: Közép- és Dél-Dunántúlon, illetve Dél-Alföldön maradt a tíz százalékos lélektani határ fölött a lakásdrágulás tempója az előző év azonos időszakához képest.” – hívta fel a figyelmet a változásokra Balogh László.

A lassulást a magas tavalyi bázis is erősíti: az Otthon Start program indulásakor, 2025 szeptemberében országosan egyetlen hónap alatt 2,8 százalékkal emelkedtek az árak, idén szeptemberben viszont már stagnáltak. Az ingatlan.com szakértője szerint a változás hátterében az áll, hogy a vevők számára egyre nehezebben megfizethetők a lakások, a kevesebb vásárló pedig drasztikusan lassítja az áremelkedés ütemét. Bizonyos helyeken pedig már a lakásár-korrekció jelei is megmutatkoznak – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

Budapest behúzta a satuféket: hat kerületben is csökkent a négyzetméterár

Az ingatlan.com összeállítása bemutatja emellett azt is, hogy október elején milyen árak jellemzik a használt eladó lakások és házak piacát.

A fővárosban a négyzetméterárak középértéke 1,41 millió forint, ami csupán 2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Hat kerületben azonban csökkent a mediánérték: a IX.-ben 2,7, a III.-ban 1,9, az V.-ben 1,8, a XII.-ben 1,7, a XI.-ben 1,5, a XIII.-ban 0,5 százalékkal. Ezzel szemben a XXII., XVII., XXIII. és XVIII. kerületben 10–12 százalékos drágulás történt.

A legdrágább továbbra is az V. kerület, de az 1,99 millió forintos belvárosi medián négyzetméterár már a kétmilliós határ alatt marad. Utána következik az árlista tetején az I. és a XII. kerület 1,87 millió, illetve 1,75 milliós medián négyzetméterárral. A legolcsóbb kerületek közé a XXIII., a XXI. és a XX. tartozik, sorrendben 958 ezer, 1,02 millió és 1,03 millió forinttal.

A megyeszékhelyeken a budapestinél gyorsabb az éves drágulás: az összesített medián négyzetméterár 8,3 százalékkal, 872 ezer forintra nőtt. Békéscsabán 23 százalékos, Kaposváron és Szolnokon több mint 16 százalékos emelkedés történt. Szegeden ugyanakkor csak 1,1, Debrecenben 3,5 százalékkal nőttek az árak, Szombathelyen pedig 1,1 százalékkal csökkentek.

Debrecen maradt a legdrágább megyeszékhely 1,04 millió forintos négyzetméterárral, majd Szeged és Győr következett 972 ezer és 960 ezer forinttal. A legolcsóbb Salgótarján volt 310 ezer forinttal, utána Békéscsaba és Miskolc állt 550 ezer és 604 ezer forintos mediánnal – olvasható az ingatlan.com elemzésében.