adozona.hu
Kirúghatnak a gazdasági válságra hivatkozva?
//adozona.hu/archive/20090120_valsag_munka_felmondas_gyes
Kirúghatnak a gazdasági válságra hivatkozva?
Tetszik
Közel húszezren veszítették el az állásukat Magyarországon a hitelválság okozta krízisben. A munkaadók és a munkavállalók számára is fontos kérdéseket tisztáz az Adózóna munkjogásza, Horváth Linda: a csoportos látszámleépítés körülményei, a közös megegyezés előnyei, fizetés nélküli szabadság és állásidő.
A munkáltatói rendes felmondást a munkáltató írásban köteles a munkavállalóval közölni. A felmondási idő –amennyiben a munkaszerződés mást nem tartalmaz – a törvény szerint 30 nap, ami a felmondás közlését követő napon kezdődik. A 30 nap a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött évek során növekszik, először 3 év munkaviszony után nő meg 5 nappal. A munkáltató köteles a munkavállalót legalább a felmondási idő felére felmenteni a munkavégzés alól. Természetesen annak semmi akadálya nincs – és a gyakorlatban ez szokott előfordulni -, hogy a teljes felmondási időre felmentik a munkavégzés alól. A felmentési időre a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni.
A munkáltató minden esetben köteles a rendes felmondást megindokolni. Az indokolásnak világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie és mindezek bizonyítása a munkáltatót terheli. Az indok csak a munkáltató működésével összefüggő (pl. átszervezés, létszámcsökkentés stb.). vagy a munkavállaló képességeivel, a munkavégzéssel kapcsolatosan tanúsított magatartásával kapcsolatos ok lehet. Ez utóbbi esetekben a munkáltatónak lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a munkavállaló védekezhessen az ellene felhozott kifogások ellen. A törvényben meghatározott esetekben (pl. táppénz, GYES, közeli hozzátartozó ápolására kapott fizetés nélküli szabadság ideje) a munkavállaló felmondási védelem alatt áll, így munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkáltató. Munkáltatói rendes felmondás esetén, amennyiben a munkavállaló kellően hosszú ideje dolgozik a munkáltatónál részére a törvényi végkielégítés jár. A munkavállaló jogosult a felmondás közlését követő 30 napon belül a munkaügyi bírósághoz fordulni, amennyiben úgy érzi, hogy a felmondás jogellenesen történt.
Mit kell tudni a rendkívüli felmondásról?
Rendkívüli felmondásra, azaz a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésére kizárólag írásban, a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor. Ezek pedig a következők: a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlené teszi. Rendkívüli felmondásra tehát csak egy valóban súlyos kötelezettségszegés vagy elviselhetetlen magatartást tanúsítása esetén van lehetősége a munkáltatónak.
Rendkívüli felmondásra az alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kerülhet sor. Itt is, mint a rendes felmondásnál, a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a felmondási ok jogszerű volt.
A gazdasági válságra hivatkozva felmondhatnak?
A gazdasági válság csak közvetetten szolgálhat jogszerű felmondási indokként. A munkáltatók a válságra hivatkozással általában létszámcsökkentést hajtanak végre, vagy átszervezik a munkáltatói szervezetet és ezzel munkaköröket szüntetnek meg. Átszervezés keretében végrehajtott létszámcsökkentés valósul meg pl. akkor, ha az adott munkaköri feladatokat felosztják más munkavállalók között, és így egy munkakört megszüntetnek. A bírói gyakorlat alapján ha a munkáltató a gazdasági helyzetre hivatkozva szüntet meg egy munkakört, neki kell bizonyítania, hogy a hivatkozott gazdasági helyzet ténylegesen kihatással volt arra a munkakörre.
Állásidő alatt változnak a munkavállalói jogaim (pl. betegszabadsághoz jár)?
Állásidő alatt a munkavállalót mindazon jogok megilletik, amelyek a munkavégzéssel töltött időben, hiszen munkaviszonya ezalatt az idő alatt is változatlanul fennáll.
Munkaviszonyom 5 év után megszűnik. Úgy tudom, hogy jár nekem 2 hónap végkielégítés is. A munkabérem alapbérből + mozgóbérből adódott össze. Mi alapján fogok én végkielégítést kapni ? (Évekre leosztva, hány év után, hány hónap végkielégítés jár?)
Végkielégítés a munkavállalót a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén illeti meg. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időt kell figyelembe venni. Ennek megfelelően 3 év után 1 havi, 5 év után 2 havi, 10 év után 3 havi,. 15 év után 4 havi, 20 év után 5 havi és 25 év után 6 havi átlagkereset illeti meg a munkavállalót. Nem jár végkielégítés a nyugdíjas korú munkavállalónak és a végkielégítés alapjául szolgáló időszakba nem lehet beszámítani pl. a 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadság időtartamát.
A végkielégítésként a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Az átlagkereset számításánál a megelőző négy negyedévet tekinti a törvény irányadó időszaknak. A számítás során az irányadó időszak alatt (tehát az elmúlt 4 negyedévben) kifizetett munkabért kell alapul venni. Ennek megfelelően az átlagkereset számításnál az alapbér mellett a mozgóbérnek azt a részét is figyelembe kell venni, amely a ténylegesen teljesített munkavégzésre tekintettel a munkavállalót megillette.
Gyesen vagyok, elbocsáthatnak vagy csökkenthetik a béremet?
A munkavállaló a terhességtől a gyermek hároméves koráig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt (még akkor is, ha a munkavállaló visszament közbe dolgozni, tehát nem veszi már igénybe a fizetés nélküli szabadságot) felmondási védelem alatt áll, így ennek megfelelően munkaviszonyát rendes felmondással nem lehet megszüntetni. Nincs azonban akadálya annak, hogy a törvényi feltételek fennállása esetén a munkaviszonyt rendkívüli felmondással, vagy a felek megegyezése esetén közös megegyezéssel megszüntesse a munkavállaló. Bércsökkentésre kizárólag a munkavállaló beleegyezésével, a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosításával van lehetőség.
Fizetés nélküli szabadságra küldött a cégem, mert nincs munka. Ilyenkor nem állásidőt kellene fizetniük?
A munkáltató akkor köteles állásidőre járó pénzt fizetni a munkavállalóknak, amennyiben a foglalkoztatási kötelezettségének működési körében felmerült okból nem tud eleget tenni. Ha azonban a munkavállalók a munkáltatóval megállapodást kötöttek arról, hogy fizetési szabadságra mennek, úgy részükre az állásidőre járó pénz nem jár.
Csoportos létszámleépítésnél milyen jogai vannak a munkavállalónak és milyen kötelességei a munkáltatónak?
A munkavállaló jogait a csoportos létszámleépítés nem csorbítja. Speciális rendelkezés azonban, hogy a felmondási tilalom fennállása, azaz, hogy a munkavállaló felmondási védelem alatt áll-e, az általános szabályoktól eltérően nem a felmondás közlésének időpontjában, hanem az előzetes tájékoztatás átadásának időpontjában vizsgálandó. További megszorítást jelent, hogy míg az általános szabélyok szerinti rendes felmondásnál a 15 ill. 30 napot meghaladó felmondási védelem további 15. ill. 30 nappal meghosszabbodik, úgy a csoportos létszámcsökkentésnél a meghosszabbodást nem kell alkalmazni.
A munkáltatóra nézve viszont meglehetősen sok speciális kötelezettséget ír elő a törvény. Ezek elsősorban a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel folytatandó konzultációban, a különböző határidők betartásában és a határidőben megtett előzetes értesítésekben öltenek testet. Céljuk a munkavállalók érdekeinek védelme és lehetőség szerint a csoportos létszámcsökkentés káros következményeinek csökkentése, a felmondással érintett munkavállalók számának redukálása. Ezek a szabályok azonban olyan terjedelmesek, hogy kifejtésük egy önálló cikkben lenne csak lehetséges.
Mikor éri meg a közös megegyezés? Milyen hátrányai lehetnek?
A közös megegyezés tartalmát a felek szabadon határozhatják meg. Előnye, hogy az egyeztetések eredményeként a munkavállaló elérheti, hogy a munkáltatótól nagyobb összeget kapjon meg, mint amennyi munkáltatói rendes felmondás esetén megilletné, illetve, hogy abban az esetben is kapjon végkielégítést, amikor az törvény alapján nem járna neki. Hátránya lehet a munkavállaló oldalán, hogy a közös megegyezés megtámadásának lehetőségei igen korlátozottak. Közös megegyezést bíróság előtt csak akkor lehet megtámadni, ha a munkavállalót megtévesztették, a megállapodás aláírására jogellenes fenyegetéssel vették rá (pl. ha azt mondja a munkáltató, hogy „márpedig ebből a szobából addig nem mész ki, amíg alá nem írod a megállapodást”) vagy tévedésben volt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
