hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az APEH válaszol: ingatlan értékesítése, gyermek támogatása, illetékfizetés

  • adozona.hu

Ha értékesítek egy ingatlant, és lakáshitelem tőketörlesztésére fordítom a teljes összeget, meg kell-e fizetnem a 25 százalékos szja-t? Ha az eltartásra (pl. egyetemista esetében) folyósított összeg ajándéknak minősül, akkor a havi 150 ezer forint illetékmentes-e, vagy össze kell vonni a hónapokat pl. az egy év során folyósított összegeket? Ha az eladójának nem keletkezett nyeresége az ügyleten (hiába 1 éven belül történik az eladás), akkor ez nem adóköteles? Az eladónak van illetékfizetési kötelezettsége? Olvasóink kérdezik.


2002-ben 100 000 forintért vásároltam egy belterületi telket, ami 2008-ban 4 000 000 forintot ér. Ha értékesítem ezt az ingatlant, és lakáshitelem tőketörlesztésére fordítom a teljes összeget, meg kell-e fizetnem a 25 százalékos szja-t?
2008. január 1-jétől megszűnt a lakásszerzési kedvezmény, azaz az a lehetőség, hogy az értékesített ingatlan utáni adó visszajár akkor, ha a jövedelmet lakás vásárlásra fordítják. Ugyanakkor a 2008. január 1-je előtti szabályok szerint sem járt vissza az adó akkor, ha a jövedelmet hitel törlesztésére, és nem új szerződés alapján lakás vásárlására fordították. Így az ingatlanértékesítésből származó jövedelem után az adót meg kell fizetnie.
[1995. évi CXVII. törvény 63. §]

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a bevétel költségekkel csökkentett része, mint számított összeg tovább csökkenthető a 2002. és 2008. között eltelt időre tekintettel további 10 százalékkal. Az így lecsökkentett adóalap után kell a 25 százalékos mértékű adót megfizetnie.

Ha a 2007-ben vásárolt ingatlanomat értékesíteném az idén, 2008-ban, akkor a jövedelem 25 százaléka lenne az adó. Ha az ingatlan vételi és eladási ára között csak az inflációnak megfelelő árkülönbség van, akkor is kell fizetnem?
Ingatlan értékesítés esetén a bevételből levonható a megszerzésre fordított összeg (vételár), az értéknövelő beruházások (például: fűtés korszerűsítés) és a megszerzéssel, átruházással kapcsolatos költségek (például: illeték, ügyvédi díj). Az így megállapított összeg az időmúlásra tekintettel – elsősorban az infláció figyelembevétele céljából – tovább csökkenthető általános esetben a megszerzés évét követő hatodik évtől évente 10-10 százalékkal növekvő mértékben. Lakások esetén ez különösen igaz, a csökkentés már a megszerzés évét követő második évben kezdődik, és a megszerzés évét követő ötödik évben már adómentessé válik az ingatlan átruházásából származó jövedelem. E szabályok egyike sem teszi lehetővé a jövedelem csökkentését a megszerzés évét követő első évben, így, amennyiben Önnek jövedelme keletkezik, a 25 százalékos mértékű adót meg kell fizetnie, függetlenül attól, hogy ez a jövedelem csak az inflációnak megfelelő árkülönbségből származik.
[1995. évi CXVII. törvény 62. § (1), (4) és (6) bekezdés]

2007 novemberében ketten, 50 százalék-50 százalékos arányban vettünk használt lakást 8 millió forintért. Az első lakáshoz jutás (35 év alatti személyek) illetékkedvezményét igénybe vettük. Most, 2008-ban az egyik fél megvásárolná a másik 50 százalékot is, ugyanannyiért, amennyiért annak idején vették. Az eladónak nem keletkezett nyeresége az ügyleten, így hiába 1 éven belül történik az eladás, ez nem adóköteles, ugye? Az eladónak van illetékfizetési kötelezettsége?
Az előző pontban leírtakban szerepel, hogy ingatlan értékesítés esetén milyen költségek számolhatóak el. Amennyiben az eladási ár (azaz a bevétel) nem haladja meg a vételárat (azaz a költséget) akkor a magánszemélynek nem keletkezik jövedelme, így személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége sem. Felhívom azonban szíves figyelmét arra, hogy amennyiben az eladni kívánt ingatlan megszerzése során érvényesítette a lakásszerzés kedvezményét, azaz ha esetlegesen egy korábbi ingatlan értékesítéséből származó jövedelem után az adót a kérdéses lakás megvételére tekintettel nem fizette meg, akkor az érvényesített kedvezmény alapját a kérdéses lakás eladásakor a számított összeghez hozzá kell adnia, feltéve, hogy a kedvezményt az értékesítés évében, vagy az azt megelőző négy évben érvényesítette.
[1995. évi CXVII. törvény 62. § (7) bekezdés]

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 27. § (1) bekezdése szerint a vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles megfizetni. Így a lakástulajdont eladó személynek nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége.

A feleségem a tavalyi évben azaz 2007-ben eladott egy házat, a vételár feléből a házat terhelő jelzálogot fizette ki. Az ház eladásából neki jövedelme keletkezett, tehát adóznia kell. De szintén 2007-ben vettünk egy házat az én nevemre. A kérdésem az lenne, hogy a feleségem figyelembe veheti-e ezt a vásárlást az adó megállapításánál, hisz vagyonközösségben élünk és már házasságon belül szereztük, azaz ez közös szerzemény?
2007-ben történő ingatlanértékesítések esetén még jelenleg is alkalmazható a lakásszerzés kedvezménye, azaz ha az Ön felesége az ingatlan értékesítését megelőző 12, vagy az azt követő 60 hónapban az ingatlan értékesítésből származó jövedelmét saját maga, közeli hozzátartozója, volt házastársa részére lakás vásárlására fordította, akkor a jövedelem utáni adót nem kell megfizetni, illetve az az állami adóhatóságtól visszaigényelhető. Az, hogy az Ön felesége a jövedelmét a lakáson lévő jelzálog visszafizetésére fordította, az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámítása szempontjából nem bír jelentőséggel.
[1995. évi CXVII. törvény 2007. december 31-én hatályos 63. § (2) és (5) bekezdése]

Az ingóság ajándékozása 150 ezer forintig illetékmentes. Ha az eltartásra (pl. egyetemista esetében) folyósított összeg ajándéknak minősül, akkor a havi 150 ezer forint illetékmentes-e, vagy össze kell vonni a hónapokat pl. az egy év során folyósított összegeket?
Az Itv. 11. § (2) bekezdése szerint pénz ajándékozása akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. 

A fenti szabály alkalmazásakor az egy ügylet keretében, azaz az egyes alkalmakkor átadott pénzösszeget kell figyelembe venni, nem kell összeszámítani meghatározott időtartam ajándékozásainak összegét. Így amennyiben az egyes alkalmakkor átadott összeg a 150 000 forintot nem haladja meg, az ügylet nem képezi ajándékozási illeték tárgyát.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Megbízási jogviszony és külföldi munkaviszony

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakmunkás tanuló alkalmazása

Széles Imre

tb-szakértő

Nők 40 gyes

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2023 január
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs