hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az APEH válaszol: biztosítás, járulék, autóhasználat

  • adozona.hu

Kell-e szja-t fizetni a lakáskárommal kapcsolatban felvett biztosítási összeg után? Gyesen lévő kismamaként vállalkozói igazolványt váltottam ki, bevételem nincs, kell-e járulékot fizetnem? Egy külföldi platformon keresztül sikerül árfolyamnyereséget elérnem, mekkora az adófizetési kötelezettségem magánszemélyként? Olvasóink kérdezik.

Kell-e szja-t fizetni a lakáskárommal (vízkár, beázás) kapcsolatban felvett biztosítási összeg után? Ha igen, levonható-e belőle a javítási költség, illetve a biztosítási díj (számlákkal tudom igazolni)?
Az Ön lakását ért kár miatt a biztosító által kifizetett összeg a biztosító szolgáltatásának minősül, amely a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 6.6 alpontja alapján adómentes, kivéve azt az esetet, ha a biztosítási díjat Ön valahol költségként elszámolta.

Ha én magyar állampolgárként Németországban is és Magyarországon is élek a Németországban élő lányom házában bejelentve, akkor a Németországban vásárolt német rendszámú kocsival közlekedhetek-e Magyarországon? Kell-e nekem is regisztrációs adót fizetnem, hogy amikor Magyarországon tartózkodok, akkor itt is használhassam az autómat?
Az, hogy a német forgalmi rendszámú autó belföldi használatával kapcsolatban vannak-e és ha igen, milyen típusú kötelezettségek, nem adózási kérdés. 

Egyebekben a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. Törvény 1. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy regisztrációs adót a Magyar Köztársaság területén forgalomba helyezendő személygépkocsi, valamint motorkerékpár után kell fizetni. 

Mindezek alapján, mivel a kérdésből feltehető, hogy a német forgalmi rendszámú személygépkocsi csak magyarországi ideiglenes látogatások alatt kerül belföldön használatra, és ezért forgalomba helyezését belföldön nem kérik, így regisztrációs adófizetési kötelezettség a konkrét esetben nem merül föl.

Gyesen lévő kismama vagyok, bejelentett főállással. Kiváltottam a vállalkozói igazolványt abban a tudatban, hogy addig nem kell járulékokat fizetnem, amíg nincs a vállalkozásból bevételem. De most meg megkaptam több mint 50 ezer forintos csekket járulék címén. Akkor most hogyan szól a jogszabály, mit lehet tenni?
A biztosított egyéni vállalkozó 29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó a bevallásban bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. 

Az egyéni vállalkozó a 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot a társadalombiztosítási járulékalap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határig.

Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt például gyermekgondozási segélyben részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Amennyiben a vállalkozó a gyermekgondozási segély folyósítása mellett személyesen közreműködik, abban az esetben meg kell fizetnie a fent ismertetett járulékokat, személyes közreműködés hiányában járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn.

A testvérem nemrég autóbalesetet szenvedett Ausztriában. Életveszélyes állapotban kezelik egy bécsi kórházban. Munkahelyén be van jelentve. Az lenne a kérdésem, hogy kinek kell fizetnie a kórházi költségeket, amikor történt a baleset éppen a munkából tartott hazafelé.
Kérdése nem adójogi kérdés, szíveskedjék megkeresni az illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárat.

A külföldön szerzett deviza árfolyamnyereség utáni adózását nem értem pontosan. Szeretném megtudni, hogy ha egy külföldi platformon keresztül sikerül árfolyamnyereséget elérni, mekkora az adófizetési kötelezettségem magánszemélyként? Ez tőzsdén kívüli nyereségnek számít, ha jól tudom. Ráadásul külföldről származó nyereség.
Amennyiben a deviza ügyletből származó jövedelme olyan országból származik, amellyel van Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor az egyezmény rendelkezéseit kell alapul venni. Az egyezmények deviza ügyletekből származó jövedelem vonatkozásában úgy rendelkeznek, hogy e jövedelem abban az államban adóztatható, amelyikben a magánszemély belföldi illetőségűnek minősül az egyezmény alapján.

Abban az esetben, ha Ön Magyarországon minősül belföldi illetőségűnek, akkor a deviza ügyletből származó jövedelme a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: a szja-törvény) 28. § (1) bekezdése alapján egyéb jövedelemnek minősül, amely az összevont adóalap részeként adóköteles, amely után az adótábla szerinti adót kell megfizetni.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján Ön 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles a deviza ügyletből származó egyéb jövedelem esetén az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg után.

Abban az esetben, ha a deviza ügyletből származó jövedelme olyan országból származik, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye, akkor az illetőséget a szja-törvény 3. § 2. pontja alapján kell meghatározni.

Amennyiben a szja-törvény alapján Ön Magyarországon tekinthető belföldi illetőségűnek, akkor a deviza ügyletből származó jövedelme utáni adókötelezettségére az előzőekben hivatkozott rendelkezések irányadók.

A szja-törvény 1. számú melléklet 7.4. alpontja alapján adómentes a valuta, a deviza forintra, a forint devizára, valutára, valamint a devizának, a valutának más devizára, valutára való átváltásakor keletkezett árfolyamnyereség, abban az esetben, ha az átváltás nem üzletszerű tevékenység keretében történik.



Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Helyi iparűzési adó

Szipszer Tamás

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink