adozona.hu
Az ajándékozás és az szja, tb-fizetési kötelezettség
//adozona.hu/archive/20080612_apeh_illetek_ingatlan_ajandek
Az ajándékozás és az szja, tb-fizetési kötelezettség
Tetszik
Egy barátnőm ajándékba átutalt nekem egy nagyobb összeget, kell valamit fizetnem, bejelentenem? Az ajándékozási kapcsán az APEH szja, és/vagy tb-fizetési kötelezettséget nem állapíthat meg, lévén ez is egyfajta bevétel/jövedelem? Kell-e adózni az eladott ingatlan árából, ha igazolni tudom, hogy azt a pénzt lakásfelújításra fordítom? Az APEH válaszol.
A testvérem után örököltem egy családi házat. Ezt az ingatlant hamarosan sikerül eladni. Kell-e adózni az ingatlan árából, ha igazolni tudom, hogy azt a pénzt lakásfelújításra fordítom?
Az adófizetési kötelezettséget nem befolyásolja az a körülmény, hogy ön az ingatlan átruházásból származó jövedelmet lakásfelújításra fordítja.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 62. § (6) bekezdése) alapján, amennyiben az örökölt ingatlan az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint lakóház, vagy lakás, akkor a szerzés évét (öröklés esetén a szerzés időpontja az örökhagyó halálának napja) követő ötödik évben történő értékesítés esetén az átruházásból származó jövedelmet adófizetési kötelezettség nem terheli, mivel a számított összeg a szerzés időpontjától függően a következők szerint csökkenthető:
- a megszerzés évében és az azt követő évben történő átruházás esetén a jövedelem a számított összeg 100 százaléka, a megszerzés évét követő második évben a 90 százaléka, a harmadik évben a 60 százaléka, a negyedik évben pedig a 30 százaléka, míg a megszerzést követő ötödik évtől már nem keletkezik adóköteles jövedelem az értékesítésből.
Amennyiben azonban az örökölt ingatlan nem lakás, vagy lakóház, akkor előzőekben leírt szabály nem alkalmazható, mivel a törvény (szja tv. 62. § (4) bekezdése) szerint bármely más ingatlan értékesítése esetén, ha az átruházás a szerzés évében, vagy az azt követő öt évben történik, az ebből származó jövedelem nem csökkenthető (teljes mértékben adóköteles), a hatodik évtől azonban évenként 10-10 százalékkal csökkenthető a jövedelem, de adómentessé csak a szerzés évét követő 15. évben válik.
Az ingatlan átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék.
A szüleink eladnak egy ingatlant, melyből 5 millió forint készpénzt akarnak nekünk adni. Csak örökösödési illetéket kell fizetni (okiratba kell -e foglalni)? Vagy ajándékozási adót is kell rá fizetni és ha igen milyen nagyságrendű az, illetve melyik jogszabály rendelkezik erről? Ebben az esetben lehet még egyéb adózási kötelezettség?
A kérdésfeltevésben foglaltaktól eltérően készpénz ajándékozása esetén nem öröklési, hanem ajándékozási illetéket kell fizetni főszabály szerint. Amennyiben a szülők készpénzt ajándékoznak gyermekeiknek, az - az ajándékozás főszabályaként - illetékköteles (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) szabályai alapján).
Az ingó ajándékozása az ajándékozási illeték tárgyát képezi. Az törvény. alkalmazásában ingónak minősül a fizetőeszköz, és így a fentiek alapján ennek ajándékozása főszabályként illetékköteles.
Az ilyen ajándékozás azonban csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.
A törvény az illeték mértéke tekintetében különbséget tesz aszerint, hogy a megajándékozott áll-e, és ha igen, milyen rokonsági viszonyban az ajándékozóval.
Eszerint az törvény az alábbi 3 csoportot különbözteti meg:
- Ha a megajándékozott az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája (az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik), úgy az illeték mértéke 18 millió forintig 11%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18 százalék, a 35 millió forint feletti rész után pedig 21 százalék.
- Ha a megajándékozott az ajándékozó 1. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére, akkor az illeték mértéke 18 millió forintig 15 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21 százalék, a 35 millió forint feletti rész után 30 százalék.
- Minden más, az előző két csoportba nem tartozó megajándékozott esetén az illeték mértéke 18 millió forintig 21 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30 százalék, a 35 millió forint feletti rész után 40 százalék.
A megajándékozottat az ajándékozási illeték megfizetésén túlmenően nem terheli személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, mivel a (Szja tv. 1. számú melléklet 7.2. pontja alapján) a magánszemély által magánszemélynek adott ajándék mentes a személyi jövedelemadó alól.
Tavaly októberben vásároltunk 10 millió forint.értékben használt családi házat. A vételár teljes összegét hitelből fizettük, az illetéket még nem fizettük ki, részletfizetést kértünk. Időközben családi okok miatt kénytelenek vagyunk eladni az ingatlant ugyanazon összegért amiért vásároltuk, vagyis a banknak visszafizetjük a 10 millió forintot. Azt hallottuk, hogy ha egy éven belül eladásra kerül a vásárolt ingatlan nem kell illetéket fizetni, igaz ez?
A lakástulajdon egy éven belül történő eladása és vétele esetén az illetékfizetési kötelezettség az Itv. alapján az alábbiak szerint alakul.
Az illetékekről szóló törvény (Itv. 21. § (5) bekezdése) kimondja, hogy lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.
Az említett jogszabályhely nem tesz különbséget aszerint, hogy a különbözet pozitív vagy negatív, azaz az illetéket akkor is meg kell fizetni a különbözet alapján, ha az adózó alacsonyabb áron vett lakást, mint ahogy a másikat eladta.
Természetesen – és ebből a szempontból igaza van a kérdezőnek – amennyiben pontosan ugyanakkora összegért adja el a lakást, mint amennyiért a másik lakástulajdont vette, nem keletkezik különbözet, így ebben az esetben illetékfizetési kötelezettségről sem beszélhetünk.
Az említett kedvező szabály tehát nem alkalmazható akkor, ha az eladás és a vétel is ugyanarra a lakástulajdonra vonatkozik.
Az ajándékozási illetékmentes úgy tudom, de az APEH szja, és/vagy tb-fizetési kötelezettséget nem állapíthat meg, lévén ez is egyfajta bevétel/jövedelem?
Az ajándékozás főszabály szerint illetékköteles az illetékekről szóló törvény (Itv. 11. §-a) alapján, azonban az személyi jövedelemadóról szóló törvény (1. számú melléklet 7. 2. alpontja) értelmében mentes a személyi jövedelemadó alól a magánszemély részére más magánszemélyek által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott vagyoni érték. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (1997. évi LXXX. tv. 4. § k) pontja) szerint e jövedelem nem képez járulékalapot, vagyis járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik az ajándékozás után.
Egy barátnőm ajándékba átutalt a bankszámlájáról az én akkor nyitott bankszámlámra egy nagyobb összeget. Erről nincs papír, csak az átutalás történt meg. Mi a teendőm? Kell valamit fizetnem, bejelentenem?
Az illetékekről szóló törvény (Itv. 11. § (1) bekezdésének b) pontja) alapján az ingó ajándékozása az ajándékozási illeték tárgyát képezi.
Az Itv. alkalmazásában ingónak minősül a fizetőeszköz (Itv. 102. § (1) bekezdés c) pont), és így a fentiek alapján ennek ajándékozása főszabályként illetékköteles.
Ugyanakkor (az Itv. 17. § (1) bekezdés g) pontja szerint) azonban mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése.
A törvény (Itv. 102. § (1) bekezdésének h) pontja) tartalmazza a takarékbetét fogalmát. Eszerint takarékbetét a Ptk. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.
Mindezek alapján látható, hogy a magánszemély által egy, a kivételekkel nem érintett bankszámlán elhelyezett összeg ingyenes megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól. Ebbe az esetbe beletartozik az is, amikor a magánszemély saját bankszámlájáról egy másik bankszámlára utaltat át egy összeget.
A törvény (Itv. 11. § (2) bekezdése) szerint az ajándékozási illeték tárgyaként megjelölt ingó dolgok (amelybe a fizetőeszköz is beleértendő) ajándékozása akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy okirat kiállítása nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ajándék forgalmi értéke a 150.000 Ft-ot meghaladja. Amennyiben tehát az ilyen ügyletről – a kérdező által leírtaknak megfelelően – nem készült okirat, az ügylet akkor képezi ajándékozási illeték tárgyát, ha az ajándékozott összeg az említett értékhatárt meghaladja. Ebben az esetben az ilyen ajándékozást (Itv. 11. § (2) bekezdése alapján) az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni, függetlenül attól, hogy az adott ügylet egyébként illetékmentes. A bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes, a bejelentést tehát mindenképpen teljesíteni kell az adóhatóság felé.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
