Szja-körkép: adócsökkentés és kedvezmények szomszédainknál

Megosztás Tetszik

Adóreformra Magyarországon is rendkívül nagy szükség van – ebben a pártok, a szakemberek, és az „átlagemberek” is egyetértenek. A megvalósításában korántsem ilyen nagy az összhang. Pedig az idő fogaskereke kényszerítő erőként kellene, hogy hasson, hiszen a környező országokban történő változások következtében Magyarország versenyelőnye igencsak megkopott.

Régiónkban megvalósuló reformok hatása egyértelműen pozitív, annak ellenére, hogy rövidtávon átmeneti nehézségek szinte minden országban megfigyelhetők. A kelet-közép-európai országokban általános tendenciaként jellemző az adócsökkentés, valamint az egyszerűsítés. Ennek jegyében 1994-ben Észtország vezette be elsőként az egykulcsos szja-t, az adó mértéke 2008-tól 21 százalék. Az egykori szocialista államok sorra követték – különösen az oroszországi, 13 százalékos adókulcs sikerét látva, melynek hatására 25 százalékkal nőtt az adóbevétel. Litvánia például 2006-ban 33 százalékról 27-re, idén pedig 24 százalékra csökkentette az adókulcsot.

Ettől az évtől Csehország is egykulcsos személyi jövedelemadót alkalmaz. A korábbi 12–32 százalék közötti szja-kulcsokat 15 százalékos váltotta fel, amely jövőre a terv szerint 12,5 százalékra mérséklődik. Bulgáriában a társaságiadó-csökkentés kedvező tapasztalatai alapján döntöttek úgy, hogy 2008-tól a magánszemélyek jövedelmére is csak 10 százalékos adót vetnek ki, szemben az eddigi 20–24-százalékkal. Az új lengyel kormányfő, Donald Tusk programjában is egykulcsos, 17 százalékos szja szerepel. A kelet-közép-európai uniós tagok közül már csak Magyarországon és Szlovéniában nincs napirenden az egykulcsos adó bevezetése. 

Az alábbiakban nézzük meg három szomszédos ország jövedelemadójának főbb jellemzőit:

Szlovákia

Északi szomszédunk 2004-ben átfogó adóreformot hirdetett meg: addig a jövedelemhez kapcsolódó adókra fókuszáló rendszer súlypontja a fogyasztási típusú adókra tevődött át. Egységes - 19 százalékos – lett a személyi jövedelemadó-(a tőkejövedelmek tekintetében is), az áfa- és társasági adó kulcsa, ami azóta is változatlan. A korábbi, hatsávos személyi jövedelemadó rendszerhez kapcsolódó adókedvezmények ugyan hatályukat vesztették, számos jövedelemtípus (-részlet) azonban mentességet élvez.
 
Adómentes a mindenkori létminimumként megjelölt összeg 19,2 szerese, mindaddig, míg az éves jövedelem nem haladja meg a létminimum százszorosát. Ennél magasabb jövedelem esetén az adómentes sáv csökken, majd megszűnik – vagyis ténylegesen három, különböző mértékkel adózó sávot különíthetünk el. Ha az adóalany nyugellátásban részesül, az adómentes jövedelemsáv érvényesítésére csak akkor jogosult, ha a nyugdíja a létminimum 19,2 szeresénél kisebb, maximum a különbözet erejéig. A családi adózás jegyét viseli az a szabály, miszerint ha a közös háztartásban élő házastárs adóköteles jövedelme nem éri el az adómentes sáv határát, a „keretéből” fennmaradó részt a házastárs is figyelembe veheti bevallásában. 

Gyermekek után úgynevezett adóbónusz érvényesíthető, melynek összege 555 SKK*/hó gyermekenként, amennyiben az eltartott nem töltötte be a 25. életévét és közép- vagy felsőfokú tanulmányokat folytat és az adóalany legalább a minimálbér hatszorosának megfelelő jövedelemmel rendelkezik. A magyar rendszerhez képest jelentős eltérés, hogy amennyiben a számított adó a „gyermek-bónusznál” alacsonyabb, a különbözetet a magánszemély részére kifizetik. 

A legalább 10 éves nyugdíj vagy életbiztosításhoz maximum 12.000 SKK (1 EUR = 32,4 ) kedvezmény kapcsolódhat, ha a magánszemély 55 éves koráig nem kerül sor a szolgáltatásnyújtásra. Adómentes az ingatlan, illetve ingó dolog értékesítéséből származó jövedelem, amennyiben nem képezi vállalkozási vagyon részét, és legalább 5 éve az adóalany tulajdonában van. Ha lakás és egy, illetve kétlakásos ház tulajdonosa az értékesítést megelőzően legalább 2 évig állandó lakosként használta ingatlanát, értékesítése szintén adómentesnek minősül. Az adóreform teljes mértékben beváltotta a reményeket. Annak ellenére, hogy több kis adót és járulékot megszűntettek, a jó nemzetközi kommunikációval is támogatott intézkedéseknek köszönhetően a bevételek nem csökkentek, a támogatási rendszer megnyirbálásával pedig a kiadási oldal jelentősen mérséklődött.

Románia

Az adóreformok bevezetésétől - az egyszerűsítés mellett - Romániában is a gazdaság dinamizálását várták. 2005. január 1-jétől az adókulcs egységesen 16 százalék a társasági nyereségadó és a személyi jövedelemadó tekintetében (beleértve a kamat- és osztalékjövedelmeket). A magánszemélyek ezt megelőzően 18-40 százalékkal adóztak, az alacsonyabb kulcs alkalmazásával azonban szinte minden kedvezményt eltöröltek. Néhány esetben lehetőség van az adóalap korrekciójára. A munkavállalók számára a törvény havonta 250 RON* levonását teszi lehetővé. A rokkantsági foktól függően 100, illetve 200 RON kedvezményt lehet figyelembe venni, valamint eltartottanként is jár 100 RON. Így a 2008-ban érvényes 500 RON minimálbéren foglalkoztatott kétgyermekes munkavállaló csak 50 RON után fizet adót. (*1 EUR = 3,7 RON)

A személyi levonások érvényesítésének lehetősége regresszív, vagyis a jövedelem növekedésével a kedvezmény csökken. Amennyiben pedig az adóalany jövedelme meghaladja a 30.000 RON-t, már semmilyen kedvezmény figyelembe vételére nincs lehetőség. Ezáltal a tényleges adóterhelés progresszív jellege megmaradt. A nyugdíjak havi 900 RON felett adókötelesek (mivel az adóalap meghatározásakor a járulékok levonhatók) és az adózási szabályok a bérjövedelmekre vonatkozókkal azonosak. Az adómentes jövedelmek köre széles: a szociális juttatások mellett ide tartozik például az ösztöndíj, az örökség, a diplomaták jövedelme, a mezőgazdasági tevékenység jövedelme és az ingó és ingatlan vagyon értékesítéséből származó jövedelem is.
A hazai elemzések szerint a rendszerváltozást követően mintegy kétmillió román állampolgár vállal külföldön munkát, a fogadó országok becslése alapján számuk ennek dupláját is elérheti. A kialakult jelentős munkaerőhiány a munkaügyi miniszter szerint a gazdasági fejlődés gátja lehet, ezért a kormány olyan javaslatokat vár, amelyek - elsősorban adókedvezmények által – meggyőzhetik a vendégmunkásokat arról, hogy érdemes hazatérniük.

Szlovénia

Az említett országok mintájára Ljubljanában is javasolták a szakértők az egykulcsos, 20 százalékos hozzáadottérték-, jövedelem-, és társasági adó bevezetését az euróövezeti csatlakozással egyidejűleg. A belépéshez szabott kritériumok teljesítése Szlovéniának rekordgyorsasággal sikerült, 2007-től a közös valutát használják. Adórendszerében az adócsökkentési tendencia megvalósult, átfogó reform viszont nem történt. Személyi jövedelemadó terheli a bérjövedelmeket, az üzleti tevékenységek jövedelmét, a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmet, a tőkejövedelmeket, az ingatlanok bérleti díjából és a vagyoni jogok átengedéséből származó jövedelmeket. A személyi jövedelemadó táblája - a magyarhoz hasonlóan - sávosan progresszív.

Ha az adóalap az alábbi sávba esik, az adó mértéke
       0 –   6,800 EUR 16 %
6.800 – 13,600 EUR 27 %
13,600 EUR felett 41 %

Minden személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett magánszemélynek joga van az ún. általános adókedvezményre, azaz az adóalap évi 2.800 EUR-s csökkentésére, - feltéve, hogy egy másik rezidens nem érvényesíti az eltartott családtagra vonatkozó különleges kedvezményt utána. Különleges kedvezményt vehetnek figyelembe a nyugdíjasok, a rokkantak és a diákok is. A családi kedvezmény összege az eltartottak számától függ (egy eltartottra is jár). A törvény az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések növelését adókedvezménnyel ösztönzi.

A kamat- és osztalékjövedelmek adója 20 százalék, a tőkejövedelmeké – a birtoklás időtartamától függően – 0 - 20 százalék, a tulajdonjog átruházásából származó jövedelmet pedig 2 százalék adó terheli. Adómentes a segély, a támogatás, a rokkantsági járadék, a táppénz és a nyugdíj.

A világpiaci változások hatására felszínre kerültek a szlovén gazdaság gyenge pontjai, és - noha a fejlettségi szintjét tekintve az EU élvonalában szerepel - a gazdasági növekedés lassul. Lakossága egyre többet költ megélhetésre, egyre kevesebbet takarít meg és egyre jobban eladósodik. Az adóreform terve ismét előtérbe került.

Mivel a közvetlen adózásról a közösségi joganyagok nem rendelkeznek, a tagállamok adórendszerei közötti hasonlóságok mellett számos különbséget is találhatunk. A közösségi adózási szabályok szerint az EU tagállamok állampolgárai abban a tagállamban kötelesek adót fizetni, ahol ténylegesen laknak, függetlenül a jövedelem keletkezésének helyétől. A munkaerő pedig – ahogy a tőke is – oda vándorol, ahol kedvezőbb feltételekkel várják.

Ambrus Attiláné
NYME KTK
Pénzügyi és Számviteli Intézet