Mikor tartozik az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenység fordított áfa alá?

Megosztás Tetszik

Hogyan derítsem ki, hogy az általam végzett szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódik-e, és valóban a fordított adózás alá tartozik-e?

Fordított adózásról akkor beszélünk, amikor az adó felszámítására nem az eladót, hanem a vevőt kötelezik, tehát az adót  a szolgáltatás igénybevevője fizeti. Ilyen az ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatás.

Mivel az új áfatörvény a fogalom kategorizálásában nem a szolgáltatásjegyzék-számhoz kötődik, ez nem lehet irányadó. Az APEH előadói szerint a fogalmakat az értelmező szótár szerint kell érteni, ám ez kevés támpontot adhatott, mert az APEH tájékoztatást adott ki az alábbiak szerint: ingatlan alatt a Ptk. szerinti ingatlant kell érteni, tehát a földterületet, a felépítményt, valamint ezek alkotórészét, vagyis az ezekkel tartósan oly módon egyesített dolgokat, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. 

A Ptk. kommentárjának értelmében a földrészletnek az épület, a növényzet és egyéb építmény (kerítés, akna) lehet alkotórésze. A növényzet addig alkotórész, amíg el nem válik a földtől, így a termés a leszedéssel, a fa a kivágással önálló dologgá válik. Azokat a dolgokat is a föld alkotórészének kell tekinteni, amelyek mint növedékek utólag keletkeztek. Ennek értelmében a földben gyökerező fa a földnek ilyen növedéke, és mindaddig alkotórésznek minősül, amíg a földtől el nem választják.
 
Így tehát ingatlan-karbantartásnak, illetve fenntartásnak minősülnek a kertészeti szolgáltatások is (pl. fűnyírás, fametszés). A kéményseprési szolgáltatás szintén ingatlanhoz kapcsolódó karbantartási tevékenységnek számít. A villanyvezetékek, szerelvények szintén olyan alkotórészek, amelyek nem választhatók el az épülettől, így a villanyszerelés, illetve a vízvezetékjavítási szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódó javítási szolgáltatásnak minősül. 

Az épületgépészeti szolgáltatások (karbantartás, javítás) esetében annak alapján kell eldönteni, hogy a fordított adózás vonatkozik-e rájuk, hogy ezek a gépek, berendezések alkotórészi kapcsolatot képeznek-e az ingatlannal. Amennyiben igen, vagyis az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne, akkor karbantartásuk, javításuk fordított adózás alá esik. Az őrző-védő szolgáltatás lényege jellemzően a vagyon, illetve személyvédelem, nem az ingatlan karbantartása, fenntartása, így amennyiben az őrzés-védelem a személy-, illetve vagyonvédelemre irányul, úgy rá a fordított adózás nem alkalmazandó. 

Amennyiben az adóalany olyan szolgáltatást nyújt, amely két vagy több szolgáltatást tartalmaz, azt kell megítélni, hogy  mi a főtevékenység. Amennyiben olyan szolgáltatás, mely önmagában nyújtva fordítottan adózna, akkor a teljes szolgáltatás fordított adózás alá esik, amennyiben a főtevékenység önmagában nem adózna fordítottan, úgy a nyújtott szolgáltatás egészére nem alkalmazható a fordított adózás. 

Nyilvánvaló, hogy mindezek még mindig nem segítenek eligazítani, mert tudnunk kellene például, hogy a gépészeti darabot, amin a szolgáltatást végzik, hova építik be. Azaz a fenti - az APEH által használt - „alkotórész” meghatározást a megrendelő bizonyosan tudja alkalmazni, de aki a gépészeti darabot lefesti, nem. Ugyanez vonatkozhat az olyan villanyszerelési munkára, amelyet nem az épületen, hanem külön végeznek el, és a munkadarab nem feltétlenül csak épületben használható.

Előfordulhat olyan eset, amikor egy szolgáltatásról a szolgáltató nem tudja megállapítani, hogy a tevékenysége elvégzését követően kit terhel - a szolgáltatót vagy a megrendelőt - az áfa megfizetésének a kötelme. Például egy  elektromotor javítására kapott megbízás esetén a vállalkozó nem tudja - és a javítás minőségét, technológiáját, módszerét tekintve nem is kell tudnia -, hogy a javítást olyan szerkezeten végzi-e el, amely egy ingatlan - egy garázskapu - alkotórésze, vagy  egy ingóságé - például mosógépé, szerszámgépé stb. Külön kérdésként merülhet fel, hogy a felelősség miként áll fenn, ha a szolgáltatást végzőt nem tájékoztatják arról, hogy a nála megrendelt szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódik.

Ilyenkor célszerű lenne a szolgáltatás-javítás megrendelőjét írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy a javítás ingatlan részét képező szerkezetre vonatkozik-e. Számtalan olyan határeset van, amelyre sem a törvény, sem a tájékoztató (amely nem kötelező jellegű) nem ad eligazítást. Viszont a büntetés mindenképpen utolér, ha az áfatörvény szabályait az adózó nem tartja be. Kérdés azonban, hogyan lehet betartani olyan szabályokat, amelyek nem egyértelműek. Jelen esetben csak óvatosságot tudok ajánlani. Álláspontom szerint jobb, ha a  saját értelmezéseket mellőzzük; amennyiben kétség merül fel és a megrendelő sem nyilatkozik, érdemes  minden egyes esetben írásos állásfoglalást kéni az adóhatóságtól, mely köteles számunkra konkrét esetben is iránymutatást adni.