Nem kell félni a 29 százalékos, egykulcsos adórendszertől

dr. Vámosi-Nagy Szabolcs

2007.06.13., 14:20 Frissítve: 2007.06.13., 14:33

Tetszik

Az egyik gazdasági napilap – címoldalon – arról számolt be a közelmúltban, hogy egyes politikai elképzelések egykulcsos adórendszerről gondolkodnak. A munkaanyag az iparűzési adó megszűntetésével, a jelenlegi 10-16 százalékos társasági adó 29 százalékára emelésével számolt, a személyi jövedelemadó egyetlen kulcsa pedig ugyancsak 29 százalék lenne…

Az újságcikk valamilyen elcsípett összeállításból szemezgetett, értelemszerűen szűk terjedelemben. Az osztalék is 29 százalékos terhet viselt volna, no meg a kamat is (jelenleg az egyik 25-35%, a másik 20%). Az egész háttéranyag ismerete nélkül felelőtlenség lenne átfogó értékelésbe kezdeni, mivel az szükségképpen rossz eredményre vezetne. Ugyanakkor az érdekes megfontolások bizony kommentálhatók.

Az egyik ilyen felvetés az iparűzési adót megszüntető, amely az így kieső állami bevételt a társasági adóval pótolná. Ez kissé „rázós”. A társasági adó a vállalkozás nyereségét adóztatja. Ha nincs nyereség, akkor társasági adó sincs. Ez a réteg a hazai vállalkozások közel fele. Lesz ugyan némi elvárt adó, aminek újonnan kialakított szövege most lép hatályba, de ez is megúszható bizonyos nyilatkozatokkal. A társasági adó központi adó, a költségvetést gyarapítja.

A helyi iparűzési adó az önkormányzat által - a törvény keretei között – bevezethető adó. Alapja: a munkaerő költsége, az amortizáció és a haszon. (Az árbevétel csökkentve a közvetített szolgáltatással, az elábével és az anyagköltséggel.) Indoka: az adott vállalkozás és annak emberei használják a település infrastruktúráját, ezért „járuljanak” hozzá. Az adóalap meghatározásából látható, veszteséges vállalkozásnak is fizetnie kell, hiszen a közjót ők is élvezik, igénybe veszik, nemcsak a nyereséges vállalkozások. A helyi iparűzési adó (HIPA) az önkormányzat saját bevétele.

Ha csak a nyereséges vállalkozásoknak kell a nyereség után tao-t és a hipa-t megfizetni, bizony elképzelhető a 29 százalékos nyereségadó-kulcs. Az, hogy milyen hatást gyakorolna ez a nyereséges vállalkozásokra (hogy ti. ők fizetnének a veszteségesek „helyett” is), az elképzelhető. Az ország gyengébb gazdasággal ellátott települései pedig még kevesebb saját bevételt tudnának elérni, vagyis még jobban függenének a központi „leosztásoktól”. A külföldi befektetőt pedig nyilván elriasztaná egy 29 százalékos társasági adókulcs, hiszen ez a térségben kiugróan magas elvonása lenne.

A személyi jövedelemadó 29 százalékos kulcsa érthetetlen. A 2005-ös végleges adatok szerint az átlagos adóterhelés 21 százalék körül mozgott, az adófizetők átlagos adóterhelése pedig 23 százalék körül. Ha még a frissen bevezetett különadót hozzászámítom, akkor sem jön ki a 29 százalékos terhelés. Hacsak nem számoltak valamilyen adómentes vagy nulla kulcsos sávval… Amennyiben igen, akkor pedig nem egykulcsos az szja (mint ahogy Szlovákiában, Észtországban stb. sem az!) Akkor meg minek? Komoly jövedelem átcsoportosítással kedvezne a magasabb jövedelmű rétegeknek, s hátrányos helyzetbe hozná az alacsony bérű tömeget. Ez azért nem lehet cél.

A 29 százalékos egykulcsos adórendszertől szerencsére nem kell félnünk. Nem azért, mert ellentmondásos, káros hatású és nem oldana meg semmit. Ilyen okok sokszor nem zavarták a döntéshozókat itthon, olykor külföldön sem. Azért nem kell félni, mert az elképzeléstől legelőször éppen az a politikai erő határolódott el, amelyiknek az égisze alatt született. Valamilyen műhelymunka belső anyaga tartalmazta ezeket a felvetéseket, amit az újság megszellőztetett. Reméljük, műhelymunka is marad.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.