hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Külföldről hazautalt pénz után van-e szja-fizetési kötelezettségem?

  • adozona.hu

Kutatóként dolgozom az Egyesült Államokban; hogyan és hol kell adóznom majd? Kincstári takarékjegyet örököltem; mennyi örökösödési illetéket kell fizetnem? Külföldről magyarországi bankszámlára utalt pénz után van-e szja-fizetési kötelezettségem? Jelzáloggal terhelt lakásomat eladtam; ha a vételárból visszafizetem a kölcsönt, a többit pedig ingatlanvásárlásra fordítom, akkor terhel adófizetési kötelezettség?

Friss diplomásként néhány napja felvételt nyertem egy kutatólaboratóriumba az USA egyik egyetemén, két éves időtartamra. 2006-ban adtam be először adóbevallást. Ebben az évben egy kft ügyvezetője és nappali tagozatos hallgató voltam egyszerre. A vállalkozást néhány hónappal ezelőtt adtam el. Hogyan és hol kell adóznom 2007-ről, ha bevételem ebben az évben kizárólag a külföldi állásból származik majd? Be kell-e lépnem itthon nyugdíjpénztárba?
A két ország részéről megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény a tanárok és kutatók jövedelmére irányadó 17. cikke alapján, ha a magánszemély az USA-ban kizárólag kutatás céljából tartózkodik, akkor az e tevékenységből származó jövedelme az USA-ban a tartózkodás első két évében nem adóztatható, feltéve, hogy a kutatás közérdekből történt.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adózó külföldi jövedelme Magyarországon adómentesnek tekintendő, ezért azt Magyarországon sem adóterhet nem viselő járandóságként, sem egyéb jogcímen nem kell bevallani, ezután nem kell adót fizetni és a jövedelem számításakor nem kell figyelembe venni.

Amennyiben a társaság ügyvezetőjeként e tevékenységét biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében folytatta, úgy tagságra kötelezett pályakezdőként magánnyugdíj-pénztári tagságot is létesítenie kellett. A vállalkozás megszüntetésének időpontjától megszűnt a biztosítási kötelezettsége is. Az Egyesült Államokban létesített jogviszonyára nem terjed ki a magyar társadalombiztosítási jog hatálya.

Kincstári takarékjegyet örököltem, mekkora az örökösödési illeték mértéke? 
Az értékpapír – így a kincstári takarékjegy – főszabályként öröklési illeték-köteles.

Ugyanakkor a törvény szerint mentes az illeték alól az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forintot meg nem haladó része, így amennyiben az örökölt ingóság – jelen esetben a kincstári takarékjegy – értéke az említett összeghatárt nem haladja meg, úgy az mentes az öröklési illeték alól.

Amennyiben az örökölt kincstári takarékjegy értéke meghaladja a 300 000 forintot, és így öröklési illetéket kell utána fizetni, úgy az illeték mértéke tekintetében különbséget kell tenni aszerint, hogy az örökös áll-e, és ha igen, milyen rokonsági viszonyban az örökhagyóval. 

A törvény három csoportot különböztet meg:

- ha az örökös az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája (az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik), úgy az illeték mértéke 18 millió forintig 11 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 15 százalék, a 35 millió forint feletti rész után pedig 21 százalék.
- ha az örökös az örökhagyó első csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére, akkor az illeték mértéke 18 millió forintig 15 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21 százalék, a 35 millió forint feletti rész után 30 százalék.
- minden más, az előző két csoportba nem tartozó örökös esetén az illeték mértéke 18 millió forintig 21 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30 százalék, a 35 millió forint feletti rész után 40 százalék.


Ha külföldről hazautalok magamnak magyarországi bankszámlára pénzt, mit kell utána fizetnem?
A lakossági folyószámlák közötti átutalás nem keletkeztet szja-fizetési kötelezettséget.

Külföldön, nemzetközi szervezetnél dolgozom, a jövedelmem nemzetközi egyezmények alapján adómentes. Magyarországon is van jövedelmem, pl. osztalék, és most lehet, hogy egy ingatlant is bérbe adok majd. Befolyásolja-e a külföldön megszerzett adómentes jövedelmem – melyre rubrika sincsen az szja-bevallásban – a magyarországi jövedelem utáni adómat?
Abban az esetben, ha a magánszemély olyan nemzetközi szervezetnél dolgozik, amelyet tevékenysége miatt adómentesség illeti meg, akkor a szerzett jövedelmét Magyarországon még akkor sem kell bevallania, ha az adóévben van belföldről származó és itt adóköteles jövedelme is. Így a belföldön adóztatható jövedelem utáni adókötelezettséget az említett jövedelem nem befolyásolja.

Lakásomat 7,5 millió forintért vennék meg, az ingatlant 1,2 millió forintos jelzálog terheli. Ha visszafizetem a vételárból a kölcsönt, és csak 6,3 milliót fektetek ingatlanba, akkor terhel engem valamiféle adófizetési kötelezettség?
A lakáseladásból származó bevételből az alábbi elismert költségeket
- az ingatlan megszerzésére fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások (pl.: illeték)
- az értéknövelő beruházások igazolt költsége
- az átruházással kapcsolatos kiadások (pl.: ügyvédi díj, hirdetés költsége stb.)
levonva kapjuk meg a számított jövedelmet.

Az adófizetési kötelezettség alóli mentesüléshez nem a teljes vételárat, hanem az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet kell a jövedelem tulajdonosának lakáscélra elköltenie. A visszafizetett hitel nem számít költségnek, azt a jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagynia.



Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cserepótló vétel, illeték

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

Szerződéskötés

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

EPR

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink