Változik az adójóváírás mértéke

Megosztás Tetszik

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény általános rendelkezéseinek tervezett módosítása értelmében változik a belföldi illetőség fogalma, illetve a „lakóhely” és „tartózkodási hely” megjelölése. Változik az adójóváírás mértéke és az ez alapjául szolgáló jövedelem, valamint módosul az ekho is. Többek között erre hívja fel a figyelmet a Delloitte legfrissebb adóhírlevele.

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény általános rendelkezéseinek tervezett módosítása értelmében belföldi illetőség fogalma változik. Eszerint a belföldi illetőségű magánszemélynek minősül a magyar állampolgár, kivéve, ha egyidejűleg más országnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel. A korábbi tervezethez képest az értelmezést elősegítő rendelkezés alapján módosul a „lakóhely” és „tartózkodási hely” megjelölés „állandó lakóhely” és „szokásos tartózkodási hely” jelölésre.

Az adózás rendjéről szóló törvény tervezett új definíciója szerint nem változik az állandó lakóhely (a jelenlegi szabályok alapján állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott is lakik), ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik, különösen tanulás, munkavállalás, utazás céljából.

A tervezet szerint változik a kifizető fogalma is. Eszerint az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott kifizető fogalmához képest kifizetőként jelöli a külföldi személy által befektetési szolgáltatói tevékenységgel megbízott belföldi illetőségű hitelintézeteket. Ez a kiegészítés az osztalékjövedelmet érintő kifizetői kötelezettségekre vonatkozó szabályok összehangolása miatt vált szükségessé – állapítja meg az adótanácsadó cég a hírlevelében.

A javaslat értelmében jövedelemszerzés helye a nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenység-végzés helyének fekvése szerinti állam. A Magyarországon végzett munkához kapcsolódó jövedelem így Magyarországon adóztatható akkor is, ha változó munkavégzési hely esetén a munkáltató külföldi székhelyű vállalkozás. Továbbá a tervezet szerint természetbeni juttatások esetén is belföld a jövedelemszerzés helye.

Bevételnek nem minősülő tételek

A tervezett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekbe befizetett munkáltatói és munkavállalói hozzájárulásokkal kapcsolatban több rendelkezést is tartalmaz a javaslat. Eszerint például a foglalkoztatói hozzájárulás nem számít jövedelemnek, illetve munkavállalói hozzájárulás esetén adókedvezmény érvényesíthető az önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknak fizetett hozzájárulásokhoz hasonlóan. A jogosultsági idő után kifizetett foglalkoztatói nyugdíj pedig nem adóköteles jövedelem a tervezet szerint.

A módosítás értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azokat a bevételeket, amelyeket a magánszemély helyett más fizet ki egészségügyi szolgáltatásként, illetve nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodás alapján. A tervezet e szabályozást kiterjeszti ezt az Európai Unió tagállamában a kötelező társadalombiztosítási rendszer keretében történő kifizetésekre is.

Összevont adóalap, adóelőleg, kedvezmény

A tervezet szerint versenytilalmi megállapodás alapján szerzett jövedelem – egyéb jövedelemként minősítés helyett - nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles lesz. A korábbi adóhatósági jogértelmezés megerősítéseként, a javaslat szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül majd a gazdasági társaság vezető tisztségviselői tevékenységéből származó jövedelem is.

Az adójóváírás mértéke és az ez alapjául szolgáló jövedelem is módosul. A kiegészítő adójóváírás megszűnik. Az adójóváírás az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 11 340 forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági, illetve a munkáltatói adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg az 1 millió 250 ezer forintot. Az adójóváírás “kifuttatása” az évi 2 millió 762 ezer forintos felső jövedelemhatárig történik. A jövedelemhatár szélesítésével tehát az adójóváírás igénybevételének lehetősége bővül.

A családi kedvezményt a tervezet szerint igénybe vehetik a jövőben a nem magyar EU-s állampolgárok is. Ennek megfelelően a kedvezményezett eltartotti fogalomba tartozhatnak azok a magánszemélyek is, akikre tekintettel az EU egy más tagállamának hasonló jogszabálya alapján családi pótlékot, vagy más hasonló ellátást folyósítanak.

Jelentősen szűkül annak a lehetősége is, hogy a foglalkoztatóval biztosítási jogviszonyban nem álló magánszemélyeknek juttatott terméket vagy szolgáltatást természetbeni juttatásként kezeljék. Továbbá módosul az üzletpolitikai célból nyilvánosan juttatott termék és szolgáltatás adómentes természetbeni juttatásként való kezelése is. 

A tervezet értelmében adómentes lesz a magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében adott árengedmény és visszatérítés, valamint a termékismertető áruminta. 

Megszűnik a 75 százlékos ráfordítási átalány

A javaslat jelentősen átalakítja az ingatlan értékesítéshez kapcsolódó rendelkezéseket. A tervezet szerint egyfelől kizárólag korlátozott körben érvényesíthető a lakásszerzési kedvezmény, másfelől csak azon lakások értékesítése járhat adókötelezettséggel, amelyeket a beszerzést követően a korábbi 15 év helyett 5 éven belül értékesítenek. Emellett különös méltánylást érdemlő esetben az adóhatóságtól a fizetendő adó mérséklése kérhető. Új szabály továbbá, hogy az átruházott ingatlan megszerzésére fordított értéket mindenkor igazolni kell. A 75 százalékos „ráfordítás átalány” megszűnik.

A tervezet az ingatlanlízing meghiúsulása során keletkezett jövedelemre az ingatlan értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok helyett.

A kollektív befektetési értékpapírok magyar, EU-s, vagy OECD tőzsdén történő átruházásából származó jövedelme a jövőben tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek minősül, így az ilyen ügyletből származó veszteség is elszámolható lesz. A tervezet új különadózó jövedelemként szabályozza a javaslat a deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügyletből származó jövedelmet. A korábbi javaslathoz képest a tervezet nem tartalmaz differenciált adómértéket, azaz a csereügylet típusától függetlenül 25 százalék adómérték irányadó. A külföldön is adóztatható kamat és árfolyamnyereség esetén az adót csökkenti a külföldön fizetett adó.

Kifizető hiányában az osztalékelőleget negyedévente (és nem az adóbevallás benyújtásakor) kell fizetni. A tervezet szerint amennyiben a külföldről származó osztalék kifizetése megbízott belföldi illetőségű hitelintézet által történik, a belföldi illetőségű hitelintézetnek, mint kifizetőnek az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint kell az osztalékjövedelemre eső adót bevallani és megfizetni. A külföldi pénznemben megszerzett osztalék, árfolyamnyereség, tőzsdei ügyletből és csereügyletből származó jövedelem esetén a jövedelmet a jövedelemszerzés időpontjában irányadó MNB árfolyam figyelembevételével kell forintra átszámítani.

A javaslat alapján a külföldi kiküldetés esetén elszámolásra kiadott előleg nem minősül kamatkedvezményből származó jövedelemnek, amennyiben a magánszemély a visszaérkezést követő 30 napon belül elszámol a kifizetővel.

Értékpapírok: több kedvező változás

Az értékpapír formájában megszerzett jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a tőzsdén kívüli opciós ügyletek adóztatását a tervezet tételes előírásokkal pontosítja, a jövedelemszerzés jogcímére, a jövedelem-megállapításra és a jövedelemszerzés időpontjára vonatkozóan. Az elismert értékpapír-juttatási programokkal kapcsolatban a tervezet több kedvező változást is tartalmaz. A tervezet például pontosítja, hogy dematerializált értékpapír is adható az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében. A jövőben vállalatcsoportok (kapcsolt vállalkozások) esetében egyszerűsödik a program engedélyezése, és kiterjed a kapcsolt vállalkozások munkavállalóira és vezető tisztségviselőire is. A munkavállalók, vezető tisztségviselők vállalatcsoporton belüli „áthelyezése” során szerzett értékpapírok adómentesek lesznek. Emellett a belföldi fióktelepek, kereskedelmi képviseletek munkavállalói, vezető tisztségviselői a belföldi székhelyű gazdasági társaságok vezető tisztségviselőivel azonos feltételek szerint részesedhetnének kedvezményes részvényjuttatásban.

Ekho: átrendeződik az elszámolási arány

Az 2008. január 1-jétől az ekho is módosul: a választására jogosult magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a kifizetőt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. Ebben az esetben a megállapított ekho-t negyedévente kell fizetni. Az ekho alapját és a fizetendő összeget negyedéves bontásban az éves személyi jövedelemadó bevallásában kell bevallania. Az ekho mértéke nem változik, de átrendeződik a megfizetett ekho elszámolásának aránya a személyi jövedelemadó és az egyes járulékok között.