KÜLFÖLDI, BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEK ADÓKÖTELEZETTSÉGE, KÜLFÖLDIEK FOGLALKOZTATÁSA MAGYARORSZÁGON

Megosztás Tetszik

Külföldi és belföldi kiküldetés


A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-a meghatározza azokat a fogalmakat, amelyek ismerete nélkül a témával kapcsolatos adózási szabályok alkalmazása nem lehetséges. Az említett § 10. pontja a hivatali üzleti utazás, a 11. pontja a kiküldetés, kirendelés, a 12. és 13. pontjai pedig a külföldi kiküldetés és a külszolgálat fogalmát tartalmazzák. 

Az utazás és lakhatás költségei 

Akár külföldi, akár belföldi kiküldetésre kerül sor, az utazás és a szállás költsége a személyi jövedelemadóról szóló törvény 7. § (1) bekezdés g) pontja alapján olyan bevétele a magánszemélynek, amelyet a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni. Ugyanezen § q) és r) pontja értelmében nem számít bevételnek a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy, szállás ellenértékéből a jegy és a szállás árában szokásosan felszámított étkezés és a kötelező reggeli értéke. 

PROGRAM:

09.00 – 10.00 Regisztráció

10.00 – 11.00 Előadás és konzultáció: Dr. Andrási Jánosné osztályvezető APEH
 
12.00 – 13.00 Ebédszünet

13.00 – 15.00 Előadás és konzultáció: Somodi Istvánné főosztályvezető SZMM 

Fogalmak a kiküldetéshez, külszolgálathoz

A külföldi kiküldetés címén megszerzett bevétel és adókötelezettsége

A külföldön történő munkavégzést a személyi jövedelemadóban külszolgálatnak vagy külföldi kiküldetésnek nevezzük. Az elnevezés attól függ, hogy a külföldi munkavégzést ki rendelte el. Amennyiben a külföldi munkavégzést a munkáltató rendelte el, akkor külszolgálatról, a többi esetben pedig külföldi kiküldetésről van szó.
A jövedelemszámítás szempontjából az előzőek szerinti megkülönböztetésnek nincs jelentősége, ugyanis azonosak a szabályok mindkét esetben. A különbség lényege, hogy a külszolgálat esetén keletkezett jövedelem bérnek, míg a többi esetben egyéb jövedelemnek minősül.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az igazolás nélkül elszámolható átalány az ezen a címen kifizetett összeg 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995.(XII.27.) kormányrendeletben meghatározott összeg, ami napi 15 euró. A külföldön töltött napok számítása is az említett kormányrendelet szerint történik a következők szerint.
A napok számításánál a törtnapokat úgy lehet figyelembe venni, hogy az ezeken a napokon külföldön töltött órák számát össze kell adni (légi és vízi utazás esetén az indulás előtti és az érkezés utáni egy egy órát is figyelembe véve), majd napi 24 órával számolva megállapítani az egész napok számát. Ha a maradék órák száma eléri a 8 órát, akkor ezt is egész napként kell figyelembe venni. Ha az órák száma ennél kevesebb, akkor azt figyelmen kívül kell hagyni.
Amennyiben a magánszemély az adóév során több alkalommal is teljesített külszolgálatot, akkor az egyes utak során keletkező törtnapok száma éves szinten nem számítható egybe.
A törtnapok számításánál a következő számítási mód is választható, ha annak alkalmazási feltételei fennállnak. Az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő külszolgálatok esetén a tényleges időtartam meghatározására választható a “maradék” órák egybeszámítása. Ez esetben légi és vízi útnál az együttesen számított utak között az érkezés utáni és indulás előtti egy-egy órát akkor lehet figyelembe venni, ha az érkezés és az újabb indulás időpontja között legalább két óra eltelik.
Amennyiben az együttesen számított utak között eltelt idő nem több mint két óra, úgy ez az időtartam is külszolgálatnak minősül.
Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban az évben kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik évben a kifizetés, illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént.
A napi 15 eurós összeg a külföldön töltött 90. naptól naponta és személyenként 3 euróval növelhető akkor, ha a kiküldöttel nem saját jogon külföldön tartózkodik a házastársa és a kiskorú gyermeke is. A 30 százalékos korlát természetesen ekkor is érvényesül.
Az előzőekben ismertetett szabályoktól eltérően napi 25 euró érvényesíthető a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árufuvarozóként foglalkoztatott magánszemélyeknél. Ebben az esetben a 30 százalékos korlátot nem kell alkalmazni. A kedvező költség-elszámolási szabály feltétele az ő esetükben, hogy a külföldi szállás költsége is része a bevételnek.   
A költségvetési forrásból – ideértve az önkormányzati forrást is - származó összeg esetében jövedelemként annak 50 százaléka tekintendő.

A belföldi kiküldetés címén megszerzett bevétel és adókötelezettsége

Belföldi kiküldetés esetén kizárólag a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzésről lehet szó, vagyis megbízási vagy más jogviszony esetén belföldi kiküldetésről nem lehet szó.
A belföldi kiküldetés során a munkáltatónak meg kell térítenie az utazási és az esetleges szállásköltséget, továbbá a dolgozóját étkezési költségtérítésben kell részesítenie.
Az utazás történhet tömegközlekedési eszközzel, a munkáltató, vagy a munkavállaló tulajdonában lévő személygépkocsival.
A munkáltató a 278/2005.(XII. 20.) számú kormányrendelet alapján legalább 500 forint étkezési költségtérítést köteles a dolgozónak megfizetni. Ez az összeg bizonylat nélkül elszámolható költségnek minősül. A munkáltatónak lehetősége van arra is, hogy ennél magasabb összeget térítsen. Ilyen esetben azonban a kötelező mértéket meghaladó összeg a magánszemély olyan bevétele, amellyel szemben költség már nem számolható el még bizonylat alapján sem.
Speciális adózási szabályok vonatkoznak a belföldi kiküldetésre akkor, ha a kiküldetés rendelvény alapján történik. Ezen speciális rendelkezés alapján a bevételt a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe akkor, ha a rendelvény alapján kifizetett összeg nem haladja meg a hivatali, üzleti futásteljesítmény figyelembevételével meghatározott utazási költségek és az élelmezési költségek esetén a bizonylat nélkül elszámolható költséget. A törvény a kiküldetési rendelvény tartalmi kellékeit a 25. §-ában határozza meg. A belföldi kiküldetési rendelvényre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók a külszolgálat esetén is.

Külföldiek munkavállalása

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999.(XI. 10.) SzCsM rendelet tartalmazza a külföldiek munkavállalására vonatkozó szabályokat.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.évi IV. törvény (Flt.) alapján külföldi Magyarországon - a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - csak engedély alapján végezhet. Az engedély köteles tevékenységek körét e rendelet tartalmazza.

Engedélyhez kötött minden olyan foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése, amelynek alapján a külföldi természetes személy a munkát Magyarországon a belföldi foglalkoztató részére végzi. A rendelet meghatározza a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fogalmát. Ennek minősül az, ha a szolgáltatás tárgya a külföldi természetes személy által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, ideértve azt is, ha a külföldi foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés), továbbá a belföldi foglalkoztatóval kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében a külföldi munkáltatóval fennálló jogviszonya alapján kerül sor.

Nem kell engedély az egyéni vállalkozónak, az őstermelői igazolvánnyal rendelkezőnek valamint a kiküldetésben végzett tevékenységhez a fentiek alapján.

Az engedély nélkül folytatható tevékenységek körét az Flt. és a rendelet együttesen határozzák meg. Ebbe a körbe tartozik a menekült, a menedékes és a bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi magyarországi munkavégzése, és nincs szükség munkavállalási engedélyre az Európai Gazdasági Térséghez tartozó olyan állam állampolgárának magyarországi foglalkoztatásához, amely állam a magyar munkavállalók foglalkoztatását engedély nélkül lehetővé teszi (jelenleg Írország, Egyesült Királyság, Finnország, Görögország, Izland, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország).

Nincs továbbá szükség engedélyre:

- a nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén,
- a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzéséhez,
- a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság - nemzetközi szerződés által meghatározott - fiók- és képviselet vezetőjeként történő munkavégzéséhez,
- külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjainak a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, valamint az államok között fennálló viszonosság alapján, a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez,
- nemzetközi szervezetnél vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott közös szervnél a részt vevő felek által delegált külföldinek e szerveknél történő munkavégzéséhez,
- külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként az egybefüggő tizenöt munkanapot meg nem haladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenységek elvégzéséhez,
- a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázatot, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat elnyert külföldinek a munkavégzéséhez,
- a nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatáshoz,
- az oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanulók, hallgatók munkavégzéséhez,
- a külföldinek alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységéhez, amelyre nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor,
- az egyházi személyek tevékenységéhez,
- a menekültkénti, illetőleg menedékesként elismerést kérőnek, a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez, továbbá
- külföldinek naptári évenként öt munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási tudományos vagy művészeti tevékenységéhez,
- külföldi kutató magyarországi munkavégzéséhez, ha a kutató olyan tevékenységet lát el, amely államközi megállapodás hatálya alá tartozik,
- a Leonardo da Vinci program keretében szakmai gyakorlaton résztvevő külföldi foglalkoztatásához,
- magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs munkavégzéséhez, továbbá az előbb meghatározott személy olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évi Magyarországon együtt élt,
- a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló megállapodásban részes államban bejegyzett külföldi vállalkozás által, szolgáltatásnyújtás keretében foglalkoztatott külföldi munkavállaló magyarországi munkavégzéséhez..

A mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítania. A mentességet meghaladó tevékenység folytatásához engedély szükséges.

Az engedély típusai:

a) egyéni engedély,
b) csoportos keretengedély, továbbá
c) csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedély.

A Magyarországon egyidejűleg összesen, engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb száma nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év átlagos hónapjában bejelentett munkaerőigények számát, Ezen az adaton a hó elején meglévő, be nem töltött munkaerőigények és a hónap során bejelentett munkaerőigények számának ezerre kerekített összegét kell érteni.

A) Az egyéni engedélyt az alábbi szempontok figyelembevételével kell kiadni:

- rendelkezni kell a kérelem benyújtását megelőző harminc nappal érvényes munkaerőigénnyel,
- megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre, és
- a külföldi rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.

A feltételek fennállását okiratokkal kell tanúsítani.

A külföldi foglalkoztatása a feni feltételek együttes fennállása esetén engedélyezhető.

Az egyéni engedélyben meg kell határozni, hogy a külföldi mely foglalkoztatónál milyen tevékenység, illetőleg munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható.

Az egyéni engedély legfeljebb egy évre adható, és meghosszabbítható. A meghosszabbításra az engedélyezés szabályait kell alkalmazni.

Nem engedélyezhető a foglalkoztatás, ha

- a foglalkoztató nem rendelkezett érvényes munkaerőigénnyel, illetve a munkaerőigény és a kérelem adatai nem egyeznek meg,
- rendelkezésre áll olyan magyar munkaerő, aki rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges alkalmazási feltételekkel, továbbá a foglalkoztató által megnevezett alkalmazási feltételekkel, azonban annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében keletkezett okból meghiúsul,
- az alkalmazási feltételeknek megfelelően közvetített magyar munkavállaló foglalkoztatásától a foglalkoztató elzárkózott,
- a munkakör betöltésére megfelelő magyar munkavállaló ugyan nem áll rendelkezésre, azonban a külföldi nem felel meg az alkalmazási feltételeknek,
- a foglalkoztató a külföldi foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni,
- a külföldi foglalkoztatására nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerülne sor,
- a külföldi nem az engedélyben megnevezett foglalkoztató, vagy a foglalkoztató nem az engedélyben meghatározott munkahelyen vagy munkakörben foglalkoztatja,
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem a foglalkoztató és a külföldi között jön létre,
- külföldi lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalását más országok állampolgáraihoz képest szigorúbb feltételekhez köti,
- a foglalkoztató a külföldi által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb személyi alapbért jelölt meg.

Emellett az engedély iránti kérelem mérlegelés alapján is elutasítható, ezeket a szempontokat a jogszabály példálózva jelöli meg (a foglalkoztatási feltételek a foglalkoztatónál nem biztosítottak, munkaügyi bírságot szabtak ki a foglalkoztatóval szemben stb.)

Az engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül is ki lehet adni a jogszabályban felsorolt feltételek fennállása esetén. Ezek a következők:

- az Európai Gazdasági Térséghez tartozó olyan állam állampolgárának magyarországi foglalkoztatásához, amely állam a magyar munkavállalók foglalkoztatását a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kiadott engedély alapján teszi lehetővé,
- nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül,
- nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség esetén külföldinek kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez,
- naptári évenként a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság által a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám 5 százalékát meg nem haladó létszámú külföldi munkavégzéséhez,
- hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez,
- a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének személyzete közeli hozzátartozója magyarországi foglalkoztatásához, az államok között fennálló viszonosság alapján,
- külföldinek az alap- és középfokú oktatási intézményekben idegen nyelvű oktatási tevékenységéhez, amely nemzetközi oktatási programon alapul,
- felsőfokú oktatási intézménybe, kutatóintézetbe, közművelődési intézménybe meghívott nemzetközileg elismert külföldinek az oktatási, művészeti, tudományos tevékenységéhez,
- legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott külföldivel legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez,
- a menekült, menedékes, bevándorolt, letelepedett külföldivel Magyarországon legalább egy éve együtt élő házastárs, továbbá az előbb felsorolt olyan személyek özvegye, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább 1 éve Magyarországon együtt él,
- külföldi vállalkozással kötött munkajogi szerződés alapján történő szervizelési, üzembe helyezési, szavatossági és jótállási tevékenységhez,
- az olyan külföldi munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatását a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az idegenrendészeti szabályok szerint hozzájárult,
- annak a befogadottnak, a befogadó állomáson kívüli munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatását a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal humanitárius szempontból támogatja,
- külföldi állam diplomáciai, konzuli képviselete vagy egyéb szerve által foglalkoztatni kívánt, e szervek személyi állományába nem tartozó, a küldő állam delegált tagjának nem minősülő külföldi munkavégzése,
- a Nemzeti Filmiroda által, külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozás által alkalmazni kívánt külföldi munkavégzése,
- a külföldi foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során kerül sor, és annak időtartama naptári évenként nem haladja meg a három hónapot,
- az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás részes államainak Magyarországon szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozójának munkavégzése, a szolgálati célú tartózkodás időtartama alatt
- román és bulgár állampolgár állampolgároknak a 354/2006. (XII. 23.) Korm rendelet mellékletébe felsorolt tevékenységek körében történő foglalkoztatásához.

B) A csoportos keretengedély a munkaügyi központ "ígérvénye" arra nézve, hogy a keretengedélyben meghatározott tevékenységre vonatkozóan, az abban megjelölt létszám erejéig az egyéni munkavállalási engedélyek megadására sor kerül.

Csoportos keretengedélyt kérelmezhet a belföldi foglalkoztató, ha a külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében több külföldi foglalkoztatása indokolt.

A keretengedély önmagában nem jogosít foglalkoztatásra, annak alapján az egyéni munkavállalási engedélyt meg kell kérni. A foglalkoztatást csak az egyéni engedély birtokában lehet megkezdeni.

A keretengedélyben meg kell határozni a foglalkoztatható külföldiek állampolgárságát, tovább tevékenység, képzettség szerint a foglalkoztatható személyek számát.

A keretengedély kiadását megelőzően a munkaügyi központnak be kell szereznei a Foglalkoztatási Hivatal véleményét. A Hivatal a véleményét az érintett minisztériumok bevonásával alakítja ki.

C) A keretengedélyen alapuló egyéni engedély a csoportos keretengedély alapján adható ki. A keretengedély érvényességének ideje alatt az abban megjelölt tevékenység, képzettség és létszám szerinti engedélyeket a keretengedély érvényességének időpontjáig kell kiadni.

Eljárási szabályok

Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak annál a munkaügyi központnál kell benyújtania, ahol a külföldi foglalkoztatása történik, míg a munkaerőigényt pedig a foglalkoztatás helye szerinti kirendeltségnek a kérelem benyújtását megelőző - legalább 15 nappal - kell bejelenteni.

A foglalkoztatás engedélyezése iránti kérelmet a rendelet mellékletét képező formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a külföldinek a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettséget igazoló okirat hiteles másolatát, valamint a hiteles magyar fordítását, továbbá a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást, illetve a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatának mellőzését megalapozó kedvezmények alkalmazása esetén a jogosultság feltételeinek fennállását igazoló adatokat, illetve okiratokat.

A foglalkoztatás legfeljebb egy évig engedélyezhető, az engedély azonban meghosszabbítható.

Az engedély meghatározza, hogy a külföldi mely foglalkoztatónál, milyen tevékenységgel, illetve munkakörben, és milyen időtartamban foglalkoztatható.

A foglalkoztató az engedélyt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint az azt követő három évig megőrizni, és a hatósági ellenőrzést folytató szervnek felmutatni.

A munkavállalás meghiúsulását, valamint a foglalkoztatás megszűnését öt napon belül be kell jelenteni az engedélyt kiadó munkaügyi központnak.

A foglalkoztatás megszűnése, valamint az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben történő foglalkoztatás esetén a munkaügyi központ az engedélyt visszavonja.