Törvényjavaslat a MI-technológiával létrehozott, személyazonosságot manipuláló tartalmakkal való visszaélés büntetőjogi szankcionálására

Megosztás Tetszik

A mesterséges intelligencia alkalmazásával létrehozott, személyazonosságot manipuláló tartalmakkal való visszaélés szankcionálása érdekében a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be Novák Előd az Országgyűlés elé.

A törvényjavaslat célja, hogy büntetőjogi választ adjon a generatív mesterségesintelligencia-technológiák gyors fejlődése által teremtett egyes új, súlyos társadalmi veszélyekre, írják a javaslat indokolásában.

A generatív MI-technológián alapuló úgynevezett „deepfake” technológiák lehetővé teszik, hogy bárki, különösebb technikai tudás nélkül valós személyekről megtévesztően élethű videófelvételeket hozzon létre. E tartalmak az érintett személyek, a közbizalom és a demokratikus intézmények ellen fegyverként használhatók, ekként a magán- és a közérdek számára egyaránt súlyos sérelmet okozhatnak.

A hatályos Btk. 226/B §-a a hamis felvételek nyilvánosságra hozatalát csak akkor szankcionálja, ha a hozzáférhetővé tétel célja a becsület csorbítása. Ez a tényállás nem nyújt védelmet azokkal a manipulált tartalmakkal szemben, amelyek ugyan nem becsületsértők, de az áldozat engedélye nélkül készültek, és súlyosan sértik az emberi méltósághoz, az önazonossághoz és a képmáshoz fűződő személyiségi jogait. A generatív MI-technológia széles körű elterjedésére válaszul e törvényjavaslat ezt a joghézagot pótolja. A javaslat illeszkedik az európai jogfejlődés irányába is. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (EU AI Act) uniós szinten elismeri a deepfake-ekben rejlő megtévesztési kockázatot, és átláthatósági kötelezettségeket ír elő.

Míg az EU AI Act az MI-rendszerek fejlesztőivel és telepítőivel szemben állapít meg kötelezettségeket, addig a tagállami büntetőjognak kell fellépnie azzal a felhasználóval szemben, aki a technológiát konkrét személyek sérelmére alkalmazza. Ezt felismerve több tagállam is lépéseket tett vagy tesz a manipulatív MI-tartalmak büntetőjogi szankcionálására. Franciaország 2024 májusában elfogadott SREN törvénye kifejezetten módosította a francia büntető törvénykönyvet, és szabadságvesztéssel bünteti az engedély nélküli deepfake-ek terjesztését, különös tekintettel a szexuális tartalmúakra.

A magyar javaslat ebbe az európai tendenciába illeszkedve biztosítja az emberi méltóság és az alapvető jogok védelmét a digitális korban.

A törvényjavaslat szövege itt érhető el.