Kockázatos, ha nem számolnak velük: környezetvédelmi jellegű járulékok Magyarországon

Megosztás Tetszik

A magyar közteherrendszerben az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó és a társasági adó mellett számos kevésbé ismert, szűkebb kört érintő fizetési kötelezettség is hárul az adófizetőkre. Ezek közé tartoznak a környezetvédelmi jellegű járulékok és díjak, amelyekkel a vállalkozások túlnyomó többsége soha nem találkozik. Akiket viszont érintenek, azok számára jellemzően komoly és sok esetben előre nem kalkulált adminisztratív, illetve pénzügyi terhet jelentenek.

Az alábbi összefoglaló jogszabályi hivatkozásokkal és gyakorlati szempontok mentén mutatja be a legfontosabb ilyen közterheket. Ismertetjük, mi a jogi alapjuk, kit terhelnek ténylegesen, és mikor érdemes egy vállalkozásnak, illetve tanácsadójának ezekre gondolnia.

1. Környezetvédelmi termékdíj és az EPR együttélése

A jogszabályi alapot a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény adja. 2023. július 1-jétől emellett a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény felhatalmazása alapján kiadott, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet is meghatározó szerepet kapott.

A termékdíjköteles termékkör (csomagolószerek, akkumulátorok, elektronikai berendezések, gumiabroncsok, reklámhordozó papír és hasonlók) első belföldi forgalomba hozatalakor vagy saját célú felhasználásakor a törvény alapján termékdíjfizetési kötelezettség keletkezik. 2023. július 1-jétől azonban ezt a rendszert jelentős részben kiváltotta az úgynevezett EPR rendszer (kiterjesztett gyártói felelősség). A gyártóknak és a belföldi forgalmazóknak immár tényleges pénzügyi felelősséget kell vállalniuk az általuk forgalomba hozott termékekből keletkező hulladék begyűjtéséért és kezeléséért, méghozzá a korábbinál jellemzően jóval magasabb díjtételekkel.

Az EPR díjtételeit a jogalkotó rendszeresen, akár évközben is módosítja. Legutóbb 2025. október 1-jétől emelkedtek jelentősen egyes termékáramok, például a textil csomagolás, a reklámhordozó papír, a lámpák és a gépjármű akkumulátorok díjai. 2025 áprilisától pedig szigorú, a be nem jelentett vagy hibásan bejelentett mennyiség alapján számított bírságolási rendszer is életbe lépett. Aki EPR-köteles terméket hoz forgalomba, annak érdemes negyedévente ellenőriznie a hatályos díjtáblát, és nemcsak a díjfizetésre, hanem az adatszolgáltatás pontosságára is kiemelt figyelmet fordítania.

2. A környezetterhelési díj három eleme

A jogszabályi alapot a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény adja, amely

• a levegőterhelési díjat,

• a vízterhelési díjat,

• és a talajterhelési díjat foglalja magában.

Kevésbé ismert, hogy a környezet terhelésének díjazására a jogalkotó nem egy, hanem három résztehernek is nevet adott. Ezek a levegőt, a felszíni vizeket, illetve a talajt ténylegesen szennyező kibocsátásokhoz kapcsolódnak, és jellemzően azokat a gazdálkodó szervezeteket terhelik, amelyek engedélyhez kötött kibocsátó tevékenységet folytatnak, tipikusan ipari üzemeket és energiatermelőket.

A talajterhelési díj a mindennapi gyakorlatban a legismertebb a három közül, mert azt sok önkormányzat a lakosságtól is beszedi, ha egy ingatlan nincs rákötve a közcsatornára, és a szennyvíz a talajba, illetve zárt tárolóba kerül. Ez az egyik ritka pont, ahol egy alapvetően vállalati jellegű környezetvédelmi teher magánszemélyeket és kisvállalkozásokat is elérhet. Érdemes tehát ingatlan adásvétele vagy bérbeadásának előkészítésekor rákérdezni a csatornarákötés tényére.

Cikkünkben a következőkről lesz még szó:

♦ Vízkészletjárulék
♦ Erdővédelmi és földvédelmi járulék
♦ Áttekintő táblázat