8 találat a(z) AI Act cimkére
Európai Bizottság: több mint száz vállalat írta alá a mesterséges intelligenciáról szóló uniós paktumot
Cikk
Több mint száz vállalat írta alá a mesterséges intelligenciáról szóló, augusztus elsején érvénybe lépett uniós paktum vállalásait a megbízható és biztonságos mesterséges intelligencia-fejlesztés előmozdítása érdekében.
Egyelőre nem csatlakozik az AI-egyezséghez a Meta
Cikk
A Meta Platforms nem fog azonnal csatlakozni az Európai Unió mesterséges intelligencia egyezségéhez – közölte a vállalat szóvivője a Reuters beszámolója szerint, írja a portfolio.hu.
Augusztus 1-jén hatályba lép az AI Act
Cikk
Az Európai Parlament 2024. március 13-án szavazta meg az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et, mely 2024. augusztus 1-jén lép hatályba.
Az Európa Tanács elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetet
Cikk
Hosszas jogalkotási folyamat lezárásaként május 21-én az Európa Tanács elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetet, az EU hivatalos lapjában való közzétételtől pedig megkezdődik a visszaszámlálás a rendelet alkalmazásáig. A Deloitte szakértői összegyűjtötték, mit is tartalmaz pontosan a rendelet.
Megjelent a „Mesterségesintelligencia-szabályozás az EU-ban (AI Act)” című webinárium videófelvétele
Cikk
Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.
Mozgalmas időszak elé nézünk – itt az EU mesterségesintelligencia-rendelete
Cikk
Az EU illetékes szervei elfogadták az EU soron következő monstrum, adatkezeléseket szabályozó jogszabálytervezetét, mely az elkövetkező hónapok során lépcsőzetesen fog hatályba lépni. Cikkünkben a közel 460 oldalas jogszabály (EU AI Act) lényeges elemeire hívjuk fel a figyelmet.
Mesterségesintelligencia-szabályozás az EU-ban (AI Act) – webinárium
Cikk
Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.
AI Act: készül az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete
Cikk
A mesterséges intelligenciával ellátott megoldások egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági versenyben is. Akad azonban számtalan kihívás, melyet mindenképp kezelni kell, továbbá újszerű üzleti és jogi kockázatok is felmerülnek, melyek mérséklése többletfeladatot ró a fejlesztő és adaptáló szervezetek nyakába. Ráadásul a technológiai fejlettség elérte azt a szintet, hogy most már szükséges elgondolkodni azon, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló szabályokat felül kell-e vizsgálni – írja sajtóközleményében a Deloitte Magyarország.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
