Kevesebbet ér az átlagbér vásárláskor, hiteligényléskor

Megosztás Tetszik

A KSH adatai alapján a 543 600 forint volt 2023. januárjában az átlagbér. Egy év alatt a béremelkedés jelentős volt, de vajon a magasabb fizetés kompenzálni tudta az inflációt, vagy épp a hitelkamatok emelkedését? Nem árulunk el nagy titkot, sajnos kevesebbet ért a fizetésünk, mint egy évvel korábban – derül ki a Bankmonitor.hu elemzéséből.

A KSH adatai alapján 2023. januárjában alegalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 543 600 forint volt az átlagbér. Ez kedvezmények nélkül nettó 361 500 forintnak felel meg.

Az átlagbér valamelyest csökkent az elmúlt hónapokhoz képest, decemberben a bruttó átlagbér 581 900 forint volt. Ez azonban szezonális hatásnak is tekinthető: év végén mindig érdemben magasabb az átlagbér a januári időszakhoz képest.

Ezt támasztja alá az a tény is, hogy 2023. januárjában éves viszonylatban 16,3 százalékkal emelkedett a nettó átlagbér. De mire volt elég ez az emelkedő fizetés a jelenlegi gazdasági helyzetben?

A magas infláció felzabálja a béremelkedést

Sajnos a kétszámjegyű béremelkedést beárnyékolja a kétszámjegyű infláció. Sőt eddigi ismereteink szerint 2023 januárjában jutott csúcsra az áremelkedés, az éves drágulás 25,7 százalék volt. 2022. januárjában a kedvezmény nélküli nettó átlagbér 310 700 forint volt. A magas infláció miatt az átlagos fizetésnek 390 560 forintra kellene emelkednie annak érdekében, hogy a vásárlóerejének megmaradjon.

Vagyis 29 100 forint hiányzik ahhoz, hogy ugyanazt az árumennyiséget meg lehessen vásárolni az átlagbérből, mint egy évvel korábban. Ez gyakorlatilag a reálbér 7,6 százalékos csökkenését jelenti.

Hitelkamatok emelkedése, vagy a bérnövekedés volt nagyobb hatással?

Természetesen a fizetések emelkedése azokra is hatással volt, akik kölcsönt szeretnének felvenni. Az infláció rájuk nincs közvetlen hatással – természetesen a törlesztésen felüli összeg vásárlóereje fontos szempont –, de a hitelkamatok változása nagyon is érzékenyen érintette az érdeklődőket.

A nettó fizetések érdemben emelkedtek egy év alatt: 310 700 forintról 361 500 forintra. De mi a helyzet a hitelkamatokkal?

A legolcsóbb személyi kölcsön kamata – 3 millió forint hitelösszeg és 7 éves futamidő esetén – 7,48 százalékról 13,49 százalékra emelkedett.

A legkedvezőbb lakáshitel kamata – 20 millió forint hitelösszeg, 20 éves futamidő és 10 éves kamatperiódus esetén – 5,38 százalékról 8,60 százalékra nőtt.

A jogszabályi korlát alapján 500 ezer forint alatti nettó jövedelemnél a fizetésünk felét költhetjük el hiteltörlesztésre. (A legalább 10 éves kamatperiódusú kölcsönök esetében.) Ennél, a bankok lehetnek szigorúbbak, de jelen esetben induljunk ki ebből a korlátból.

Vagyis 2022. januárjában 155 350 forintot, míg idén év elején 180 750 forintot lehetett elkölteni törlesztésre az átlagbérből.

Személyi kölcsönből 250 ezer forinttal kevesebb lehet igényelni

A magasabb törlesztő a személyi hiteleknél nem jelentett magasabb hitelösszeget, ugyanis a kamatemelkedés elviszi a különbözetet. Tavaly év elején 10 millió forint 7 éves futamidejű kölcsönre volt elég az átlagbér. (Akár többet is kaphattunk volna jövedelmünk alapján, igazából a maximálisan igénylehető kölcsönösszeg korlátjába ütköztünk.)

Idén a magasabb átlagbér ellenére is csupán 9,75 millió forintot személyi hitelt kaphatunk. (Pedig a maximális korlát is emelkedett 12 millió forintra, vagyis az elvi korlát elhárult a nagyobb összeg igénylése elől.)

Lakáshitelből 10 százalékkal kevesebbet igényelhetünk

Egy 20 éves futamidejű lakáshitelnél a különbség még jelentősebb: egy éve 22,8 millió forintot kaphatott egy átlagbérrel rendelkező adós, idén januárban viszont már csupán 20,6 millió forintot lehetne igényelni.

Vagyis 10 százalékkal kevesebb kölcsönre lehet jogosult egy átlagbérrel rendelkező, mint egy évvel korábban.

Fontos, hogy jelzáloghiteleknél a fedezetül felajánlott ingatlan is erősen befolyásolja az elérhető kölcsönösszeget.

Nagyon fontos, hogy körültekintően válasszunk hitelt

Az emelkedő kamatkörnyezet és a kiszámíthatatlan gazdasági helyzet miatt még fontosabb, hogy átgondoltan válasszunk hitelt. A legolcsóbb és legdrágább ajánltok között ugyanis óriási a különbség.

Az átlagbérrel elérhető személyi hitelek kamata 13,49 százalék és 17,38 százalék között alakul. Emiatt a maximálisan elérhető kölcsönösszeg – 7 éves futamidő esetén – is jelentősen változhat: 8,75 és 9,75 millió forint között lehet. Vagyis 1 millió forinttal magasabb hitelösszeget érhetünk el ugyanakkora fizetés mellett, ha jól választunk.

Lakáshiteleknél a helyzet hasonló: ott a kisebb kamat különbözetnek nagyobb lehet a hatása a hosszabb futamidő miatt. Az átlagbérrel elérhető legolcsóbb ajánlat kamata 8,60 százalék, míg a legdrágább konstrukcióé 9,98 százalék. Az elérhető hitelösszeg emiatt – 20 éves futamidő esetén – 18,5 és 20,6 millió forint között alakulhat. Vagyis a jó döntés itt is milliókat érhet.