Ingatlanvásárlási buktatók – ezekre figyeljen, ha CSOK Plusszal vásárolna

Megosztás Tetszik

A legnépszerűbb otthonteremtési támogatás, azaz a CSOK Plusz igényléséhez számos feltételnek kell megfelelni. Nem csak az igénylőkre, hanem a megvásárolni kívánt ingatlanra is vonatkoznak előírások. Sokan annak ellenére is bukhatják a támogatást, hogy a személyi feltételeknek megfelelnek, de a kiválasztott ház státusza jogilag nem rendezett – írja a Bankmonitor.hu.

Sok gyermekvállalás előtt álló család veszi igénybe a CSOK+ hitelt, mellyel jelentős kedvezményekkel teremthetnek otthont maguknak. A tavalyi évben a lakáscélú hitelek majdnem negyedét vásárolták támogatott hitellel. Azonban sok feltétele és buktatója is van az igénylésnek. A személyi feltételek mellett a jogszabályban a megvásárolni kívánt ingatlanra is vonatkoznak előírások, melyek nem csak az ingatlan műszaki paramétereire térnek ki, hanem annak besorolására is.

A tulajdoni lap rejtelmei: kivett lakóház és udvar

A CSOK Plusz rendelet egyértelműen meghatározza, hogy a hitellel azok az ingatlanok finanszírozhatók, melyek az ingatlan-nyilvántartásban – fő rendeltetés szerint – lakóházként vagy lakásként vannak nyilvántartva, továbbá tanya, vagy birtokközpont megnevezéssel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületei is megfelelőek a hozzá tartozó földterülettel.

Nem mindegy azonban, hogy a lakóingatlanként hirdetett és annak is használt ingatlan miként szerepel az ingatannyilvántartásban. Akár megvan a kiszemelt ingatlan, akár a kiválasztási szakasznál tart az igénylés, a vásárlási szándék megerősítése, főleg a foglaló fizetése előtt kulcsfontosságú a jogilag rendezett státusz és az ingatlan besorolásának ellenőrzése. Ehhez is nyújt segítséget a tulajdoni lap.

A tulajdoni lap az ingatlan adatait, jogi státuszát, a tulajdonosok adatait, valamint az ingatlant terhelő jogokat és korlátozásokat tartalmazza. Különösen lényeges figyelni a tulajdoni lap bizonyos megjelöléseire, ha a cél egy családi ház megvásárlása és annak lakóingatlanként történő használata a jövőben. Ebben az esetben az egyik legfontosabb bejegyzés, amelyet keresni kell, a „kivett lakóház és udvar” megjelölés, mivel ez biztosítja, hogy az ingatlan lakhatási célra alkalmas.

Minden tulajdoni lap három fő részből tevődik össze:

1. Az ingatlan adatai: Ez a rész tartalmazza az ingatlan legfontosabb információit, mint például a helyrajzi szám, az ingatlan címe, területe/mérete, valamint a művelési ág megnevezése (pl. lakóház, szántó, erdő stb.).
2. Tulajdonosok adatai: Itt találhatók az ingatlan tulajdonosának vagy tulajdonosainak adatai, beleértve a nevüket, azonosító adataikat, valamint a tulajdoni hányaduk mértékét.
3. Terhek és egyéb jogok: Ebben a részben kerülnek feltüntetésre az ingatlant érintő jogok és korlátozások, például jelzálogjog, szolgalmi jog, vezetékjog, haszonélvezeti jog, illetve végrehajtási jog.

Gyümölcsös, szőlő, kert, szántó és egyéb megjelölések

Az ingatlan-nyilvántartásban a „kivett” kifejezés arra utal, hogy az ingatlan nem mezőgazdasági művelésre szolgáló terület, hanem más célokra használható, például lakóépületként, udvarként, kertként vagy garázsként.

Ha a tulajdoni lap I. részében a telek egészén vagy egy részén olyan megnevezések szerepelnek, mint például kert, szántó, szőlő, gyümölcsös, rét, legelő, erdő, akkor ez azt jelzi, hogy az ingatlan művelésre szánt földterületet tartalmaz. Ebben az esetben az ingatlan a földforgalmi törvény hatálya alá tartozik és kifüggesztési kötelezettség vonatkozik rá. Az ingatlan még mindig megfelelhet a CSOK Pluszhoz, azonban nem mindegy, hogy mekkora a művelésre szánd terület aránya.

A bankok és a támogatást nyújtó intézmények vizsgálják, hogy az ingatlanon belül a lakóház és a mezőgazdasági terület milyen arányban van. Ha a gyümölcsös aránya túlságosan nagy, az problémát okozhat. Ebben az esetben érdemes felkeresni a földhivatalt, és tájékozódni az ingatlan pontos megosztásáról. Ha pedig továbbra is fennáll a vásárlási szándék és szükséges, az ingatlan átminősítése (például gyümölcsösből udvarrá) is szóba jöhet, bár ez időigényes és költséges folyamat lehet. Az ilyen típusú ingatlanok hitelezése problémákba ütközhet és a támogatások, így a CSOK+ is múlhat rajta.

Mi felel meg a CSOK Plusz előírásainak?

A bankok stabil hitelbiztosítékot várnak el a hitelezéshez, a „kivett lakóház és udvar” besorolású ingatlanok a pénzintézetek számára előnyt jelentenek. Ha egy ingatlan nem lakóházként szerepel a nyilvántartásban, a hitelfelvétel jelentősen nehezebbé válhat, és egyes bankok esetében akár lehetetlenné is.

Amennyiben mégis lehetséges hitelt kapni rá, a feltételek valószínűleg kedvezőtlenebbek lesznek és a szakértői tapasztalatok szerint piaci kamatozású lakáshitellel finanszírozhatók. A bankok ugyanis elsősorban olyan ingatlanokat fogadnak el fedezetként, amelyek mind jogilag, mind gyakorlatilag lakhatásra alkalmasak, mivel ezek értéke stabilabb, és a piacon könnyebben értékesíthetők. Emellett pedig a CSOK rendelet előírásainak is meg kell felelni, amiben szigorúbb feltételeket támasztanak a lakóingatlannal kapcsolatban – olvasható a bankmonitor.hu-n.