A félve várt fordulat – Heti PénzPiac – 2023. 35. hét

Megosztás Tetszik

A Global Tax-Office Kft. heti pénzpiaci összefoglalója az elmúlt hét fontosabb pénzpiaci és gazdasági eseményeit tartalmazza, melyek hatással lehetnek a hazai vállalkozások életére.

Az elmúlt évtizedben nem csak a kamat- és hozamszintek süllyedtek szinte minden országban soha nem látott mélységekbe. A korábban még nem alkalmazott, akarva-akaratlanul globálisan is összehangolt gazdaságélénkítési folyamat egy másik, örömteli eredménnyel is szolgált. A munkanélküliség mértéke az egész világon jelentősen csökkent, de néhol olyan alacsony mértékűre apadt, ami már-már munkaerőhiánnyal fenyegetett.

Ez a nagyon kedvezőnek látszó tény azonban felvetett több problémát is. Össztársadalmi szinten pozitív hatású, ha szinte mindenki tud dolgozni, aki akar. Vállalati szemszögből vizsgálva viszont nehézséget okoz ilyen helyzetben a megfelelő munkaerőt megtalálni és megtartani. A szűkös szabad munkaerőkínálatért versenyző cégeknek egyre többe és többe kerül a dolgozók elégedettségének fenntartása és az új felvételekkel járó tevékenységbővítés is.

Miért kíséri kiemelt figyelemmel a világ jegybankjainak többsége a foglalkoztatási statisztikai adatokat? A Fed és az EKB döntéshozói részéről hétről hétre elhangzanak olyan kijelentések, melyekben a központi téma a munkaerőpiac helyzete. Ezeken belül is főként arra koncentrálnak, hogy a túlfeszített munkaerő-kereslet fűti az inflációt, ami az utóbbi időben a legnagyobb ellenséggé vált.

A cégek erőfeszítése, hogy ne veszítsék el dolgozóikat, inflációnak megfelelő vagy afeletti béremeléseket kell, hogy jelentsen. Ezeket az extra bevételeket többnyire el is „fogyasztják” az emberek, így ez a többletkereslet megjelenik a piacon. Emiatt a szolgáltatók, a kereskedők és végső soron a gyártók is megérzik a lehetőséget, hogy árat emeljenek. A megemelkedett árszínvonal miatt azonban a munkáltatók újabb juttatásnövelésekre kényszerülnek.

Amikor a fenti folyamat tartóssá válik, azt ár-bér spirálnak nevezzük. Ez az, amit el kell kerülni, mert az ilyen inflációs jelenség számos negatív hatást vált ki a gazdaságban és a társadalomban, amit utóbb nehéz korrigálni. Ezt tudják a központi bankok is, ezért akarják többféle módszerrel lehűteni a túlhevült munkaerő-keresletet.

A jelenlegi gazdasági környezet már teljesen más, mint amit az elmúlt években megtapasztaltunk. A kedvező globális konjunktúraciklus fordult (legalábbis alacsonyabb növekedési ütemre váltott), ezt már érzékeljük a statisztikai adatokon. A munkaerőpiacon azonban még nem látszanak a gazdasági lassulás jelei. A rekord alacsony munkanélküliség azonban nem tud tovább csökkenni (azaz nem tud tovább javulni a foglalkoztatottság), és nemcsak a lanyhuló gazdasági teljesítmény miatt. Egész egyszerűen „elfogyott” a szabad munkaerő.

Elemzők évszázados amerikai idősorokat vizsgálva rámutattak, hogy az ilyen időszakokat – amikor „túl sokáig túl erős” volt a munkaerőpiac – általában gyors fordulat, kiigazodás követte. Amikor a munkanélküliség nőni kezdett, akkor az szinte minden alkalommal hirtelen történt, előre nem jelezhető okokra visszavezethetően. Ezt a folyamatot pedig általában hosszabb-rövidebb ideig tartó recesszió, gazdasági visszaesés kísérte.

A jegybankok legfőbb feladata most az, hogy monetáris politikai eszközeikkel (elsősorban a kamatszint- és a pénzmennyiség szabályozásával) vezessék vissza a gazdaságokat az optimális fejlődés útjára.

Magyarország

A héten napvilágot látott a 2023. II. negyedévi beruházási statisztika, mely 4,1 százalékos negyedévi, és 13,5 százalékos éves visszaesést mutatott. A korábbi gyenge építőipari- valamint GDP-adatokat látva ezek a számok már nem okoztak meglepetést.

A külkereskedelem számai viszont egyre jobban alakulnak az utóbbi időben, főként a legfrissebb, szolgáltatásokra vonatkozó adat adhat okot az örömre. A 2023. II. negyedéves aktívum ugyanis rekord, 2,7 milliárd EUR értékű volt.

Az MNB keddi döntésével beváltotta ígéretét, és ismét 1 százalékponttal csökkentette az irányadó, egy napos kamatszintet. Amennyiben nem történik semmi váratlan a világgazdaságban a következő egy hónapban, úgy előreláthatólag szeptember végén egy újabb kamatvágással összeér az egy napos és a jegybanki alapkamat szintje.

A befektetők pozitív hangulatban kereskedtek a héten a magyar eszközökkel: az állampapírhozamok csökkentek, a forint pedig 380 alá is benézett az euróval szemben.

Európai Unió – Eurózóna

Az előzetes augusztusi adatok azt mutatják, hogy egyelőre nem tudott tovább csökkenni az infláció az eurózónában. Az 5,3 százalékos éves érték akár csalódást keltő is lehetne, akárcsak a szintén 5,3 százalékos maginfláció, de a mögöttes folyamatok a további mérséklődés irányába mutatnak.

Főként, hogy a bizalmi indexek és hangulatindikátorok – melyek a vállalatok és a fogyasztók jövőbeli várakozásait tükrözik – több éves mélypontokra értek. Ezek alapján a következő hónapokra gyenge gazdasági teljesítmény várható az eurót használó országokban.

Az EKB részéről továbbra is inkább a további monetáris szigorítás szükségességére utaló nyilatkozatokat kaptunk, de ezek már kevésbé tűntek harciasnak, mint korábban.

Az állampapírpiaci szereplők is mintha így gondolták volna, a hozamok lejjebb ereszkedtek a héten, szeptemberre már nem várnak kamatemelést.

A dollár a hetek óta tartó erősödő trendjét törve 1,09-re korrigált vissza az euróval szemben.

USA

A Fed elnöke egy múlt hét végi előadáson beszélt arról, hogy hosszúnak látják még az utat, melyen végig kell menniük (értsd: az USA gazdaságának) az infláció megszelídítése érdekében. Ez annyit jelent, hogy a kamatokat „még jó ideig” a jelenlegi, magas szinten kell tartani vagy még tovább emelni, ha a helyzet úgy kívánja.

Közben azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az évek során hatalmasra duzzasztott dollárlikviditást ütemesen csökkenti a jegybank. Ezzel a globális pénzügyi rendszerben rendelkezésre álló pénzmennyiség is apad (világpénzről van szó), bár még a folyamat elején járunk, ebből egyelőre nem sokat lehet érezni.

Az azonban elég valószínűnek látszik, hogy a korábbi, nulla százalékhoz közelítő kamatoknak jó időre búcsút kell intenünk, akkor is, ha az infláció stabilan visszatér majd az elvárt 2 százalék körüli szintekre.

A legfrissebb statisztikák alapján az amerikai gazdaság gyengébben teljesített a közelmúltban, mint azt az előzetes adatok néhány hete sugallták. A közeli jövőre előrejelzéseket adó bizalmi indexek alapján pedig gyenge gazdasági időszak elé nézünk a következő hónapokban.

A munkaerőpiac ereje egyelőre nem lankad, mintha a magas kamatkörnyezet nem hatna a gazdasági aktivitásra (holott az előbb említett hangulatindikátorok éppen az ellenkezőjét jelzik).

A megdrágult finanszírozás a jelzáloghitelek piacán érezteti leginkább a hatását: az igénylések száma visszaesett az 1995-ös szintre, miközben a kamatok 2002-ben jártak utoljára a mostani 7,2 százalékos magasságban.

A tájékoztatás nem teljeskörű, nem minősül befektetési ajánlásnak. A tájékoztatás a 2023. augusztus 31-én irányadó piaci helyzetet tükrözi, azonban az információk csak időleges tájékoztatást nyújtanak, és a piaci viszonyokkal, körülményekkel megváltozhatnak. Jelen dokumentum elkészítése során felhasznált adatok, tények, információk lényeges forrásai az alábbiak: Bloomberg, Reuters, KSH, EuroStat, MNB, ÁKK, EKB – olvasható a Global Tax-Office Kft. tájékoztatójában.