NAV: a harmadik országban feldolgozott nyersolaj származására vonatkozó bizonyíték

Megosztás Tetszik

A harmadik országban feldolgozott nyersolaj származására vonatkozó bizonyítékról szóló tájékoztatót tett közzé honlapján augusztus 12-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

1. Alapvető rendelkezések

2026. január 21-étől tilos az orosz származású, a 2709 00 vámtarifaszámú nyersolajból harmadik országokban előállított, 2710 vámtarifaszám alá sorolt kőolajtermékek behozatala az Európai Unió területére (beleértve a vásárlást és az átadást is). A tilalmak érvényesítése érdekében az importőröknek a behozatal időpontjában bizonyítékot kell szolgáltatniuk a harmadik országbeli finomításhoz felhasznált nyersolaj származási országáról. [Az Oroszországgal szemben elrendelt szankciókat tartalmazó 833/2014/EU tanácsi rendelet (EU rendelet) 3ma. cikk.]

2. A Bizottság tájékoztatása

Az előírásokról a Bizottság angol nyelvű tájékoztatást (Tájékoztatás) adott ki, amely az alábbi linken érhető el: https://finance.ec.europa.eu/document/download/dc76791c-72aa-4fd5-b82f-ae13a42e93c0_en?filename=faqs-sanctions-russia-oil-import-ban_en.pdf

A Tájékoztatás vámhatósági feladatellátást is érintő, lényegi elemeit a 3-5. címek tartalmazzák.

3. A feldolgozott nyersolaj származását igazoló bizonyítékok

A Tájékoztatás 1. pontja alapján az importőröknek kellő gondossággal kell eljárniuk annak érdekében, hogy a 2709 00 vámtarifaszám alá sorolt orosz feladású vagy származású nyersolajat ne használják fel az EU-ba importált 2710 vámtarifaszám alá sorolt kőolajtermékek előállításához. Ennek érdekében minden olyan lényeges információt meg kell adniuk a vámhatóságnak, amely a felhasznált nyersolaj származásának azonosításához szükséges.

Az imporőröknek fokozott gondossággal kell eljárni:

• Törökországból, Indiából vagy Kínából feladott szállítmányok esetén.
• Olyan harmadik országokból feladott szállítmányok esetén, amelyekről ismert, hogy különböző eredetű nyersolajat kevernek a kőolajtermékek finomítása érdekében.

4. Orosz és más eredetű nyersolaj finomítását is végző gazdasági szereplők

A Tájékoztatás 2. pontja alapján az orosz és más eredetű nyersolaj finomításában vagy összekeverésében érintett gazdasági szereplőknek, importőröknek fokozott gondossággal kell eljárniuk.

A Tájékoztatás szerint az alábbi lehetőségek merülnek fel a behozatal engedélyezhetősége során:

• Ha a harmadik országbeli finomító elkülöníti az orosz nyersolajat a többi nyersolajtól, és külön történik a finomításuk, akkor az elkülönített nem orosz eredetű kőolaj EU-ba behozatala engedélyezett. Ehhez azonban igazolni kell, hogy a kőolajtermék nem orosz nyersolajat felhasználó üzemből (gyártósorról) származik. Harmadik országbeli finomítók kiállíthatnak olyan igazolást, amely ehhez bizonyítékként szolgálhat. A nyersolaj elkülönítését megfelelően dokumentálni kell. Az uniós üzemeltetők, importőrök további dokumentumok bemutatását kérhetik a partnereiktől az elkülönítés igazolására. Továbbá kérhetik a harmadik országbeli finomítóktól annak igazolását, hogy a fuvarlevél kiállítása előtt 60 napban importált orosz nyersolaj mennyisége nem haladja meg a belföldi felhasználásra szánt gyártósor kapacitását. (mennysiégalapú ellenőrzés).
• Ha a finomító nem tudja elkülöníteni és külön feldolgozni az orosz nyersolajat, de bizonyítja, hogy a szállítmány fuvarlevelének kiállítása előtti 60 napban nem fogadtak, vagy nem dolgoztak fel orosz nyersolajat, akkor az EU-ba behozatal engedélyezhető. Harmadik országbeli finomítók kiállíthatnak olyan igazolást, amely ehhez bizonyítékként szolgálhat. Az uniós üzemeltetők, importőrök további dokumentumok benyújtását kérhetik partnereiktől.
• Ha az orosz nyersolajat nem lehet elkülöníteni és külön feldolgozni, vagy ha az uniós gazdasági szereplők nem tudják igazolni a nyersolaj elkülönített feldolgozását, akkor az EU-ba behozatal nem engedélyezett.

Azok a nem orosz eredetű kőolajtermékek, amelyek minimális mennyiségű, tartályból visszamaradt orosz eredetű nyersolajat tartalmaznak nem tekinthetők orosz eredetűnek, így behozataluk nem tilalmazott. Azonban a tilalom alkalmazandó, ha egy harmadik országbeli finomító ún. tömegkiegyenlítési alapú megközelítés alapján, összesítve kimutatja, hogy az orosz nyersolajat belföldi célra, a nem orosz nyersolajat pedig kiviteli célra használja fel.

4.1. A mennyiségalapú ellenőrzés különös szabályai

Az első francia bekezdés szerinti mennyiségalapú megközelítés nem azonos a tömegkiegyenlítési megközelítéssel, mivel a mennyiségalapú ellenőrzés önmagában nem elegendő a nyersolaj nem orosz származásának bizonyítására. Ezért a mennyiségalapú megközelítés esetén olyan dokumentumokat kell benyújtani, amelyek igazolják a belföldi és az EU-ba történő kiviteli felhasználási célt szolgáló gyártósorok elkülönítését.

Az alábbiakat kell figyelembe venni a bizonyítékok beszerzése során:

Az EU-ba irányuló szállítmányok berakodását megelőző 60 napban a harmadik országbeli finomítóba szállított orosz nyersolaj mennyisége nem haladhatja meg az orosz nyersolaj belföldi felhasználására szolgáló gyártósor tényleges kapacitását. Az EU-ba történő kiviteli szállításokat kiszolgáló gyártósor kapacitásait kizárólag nem orosz nyersolajjal kell ellátni. A Tájékoztatás 2. pontja esetpédával szemlélteti a mennyiséglapú ellenőrzést.

Az uniós üzemeltetőknek, importőröknek az alábbi igazolásokat kell beszerezniük és megőrzniük a származás bizonyítása érdekében:

• a harmadik országbeli finomító minden gyártósorának tényleges – közvetlenül a finomítótól vagy nyilvános forrásokból származó – kapacitásainak adatai, amely szakértői vélemény vagy iparági adatok megerősítenek,
• nyilvános forrásokból vagy független ügynökségekből származó nyilvántartások a harmadik országbeli finomító telephelyére a a fenti 60 napos időszakban szállított nyersolajról,,
• a harmadik országbeli finomító igazolása arról, hogy a 60 napos időszakban az orosz nyersolaj behozatala nem haladta meg a belföldi felhasználást ellátó gyártósor kapacitását, és
• függetlenül ellenőrzött, az előírt szakmai feltételeknek megfelelő cég (a szakmai feltételeket a tájékoztatás 2. pontja tartalmazza) által bizonyíték arról, hogy

a) az EU-ba irányuló kivitelt és a belföldi felhasználást kiszolgáló gyártósorrok logisztikája elkülönül;
b) a belföldi és az uniós felhasználásra vonatkozó elkülönítési intézkedés megfelelő és hatékony; és
c) a vezérlőrendszer működése megakadályozza a gyártósorok közötti útvonalak áteresztését. Az ellenőrzést meghatározott időközönként (pl. havonta vagy a harmadik országbeli finomító beállításában bekövetkezett lényeges változást követően) meg kell ismételni.

A harmadik országbeli finomítónak értesítenie kell az uniós üzemeltetőt a gyártósorok névleges kapacitásának lényeges változásáról, és ezt igazolni kell.

A belföldi és az uniós felhasználásra harmadik országbeli finomító üzemeltetőjének írásbeli igazolást kell adnia az uniós üzemeltetőnek vagy importőrnek az EU-ba irányuló szállítmányokról. Az igazolás sablonszövegét a Tájékoztatás 2. pontja részletesen, angol nyelven tartalmazza. A sablonszöveget tartalmazó igazolás helyett elfogadható az abban foglaltakat tartalmazó egyéb dokumentum.

Az igazolást még a behozatali vámeljárás végrehajtása előtt meg kell küldeni az importőrnek, és kérésre a vámhatóságnak is be kell mutatni. Ha az EU-ba irányuló szállítmányok esetében a fuvarlevelet 2026. június 15. után (a Tájékoztatás legutóbbi módosítása után) állították ki az elkülönítést igazoló bizonyítékok kiállításának időpontja legfeljebb 30 nappal lehet korábbi a fuvarlevél kiállításának időpontjához képest

A mennyiségalapú ellenőrzés alkalmazható a 2026. június 15. előtt felhasznált termékekre is, ha az üzemeltetők megfelelő alátámasztó bizonyítékokat tudnak bemutatni.

5. Mentességek

Az illetékes hatóságok által biztosított mentesség

Az illetékes hatóságok feltételekkel eltekinthetnek attól, hogy az importőrök bizonyítékot nyújtsanak be a harmadik országokban történő finomításhoz felhasznált nyersolaj származási országáról [EU rendelet 3ma. cikk (3) bekezdés].

Az alábbi esetekben nem szükséges a finomított nyersolaj származását igazolni:

• ha a kőolajterméket az EU legkülső régióinak (pl. Kanári-szigetek), vagy az EU-val társult tengerentúli országok vagy területek ellátására szánják,
• ha az előzőek szerinti területek esetében a kőolajellátási zavarok kockázata merül fel,
• ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy nincs alternatív forrás a kőolajellátás folyamatos biztosítására.

Partnerországok

Az előírások nem vonatkoznak a kőolajtermékek behozatala tekintetében partnerországnak minősített harmadik országokból behozott kőolajtermékekre. Partnerországnak minősülnek: Kanada, Norvégia, USA, Egyesült Királyság, Svájc, Ausztrália, Japán, Új-Zéland. [EU rendelet 1. cikk zg) pontja és 3ma. cikk (1) bekezdése, illetve EU rendelet LI. melléklete.] A Tájékoztatás 3. pontja szerint a partnerországokból behozott kőolajtermékek esetében nem kell a kőolajtermék előállításához használt nyersolaj származására vonatkozó bizonyítékot szolgáltatni.

Nettó nyersolajexportőrnek tekintett országok

Az előző naptári évben nettó nyersolajexportőrnek minősülő harmadik országokból behozott kőolajtermékeket belföldi nyersolajból – és nem Oroszországból származó nyersolajból – származónak kell tekinteni, kivéve, ha a tagállami hatóságok alapos okkal feltételezik, hogy azokat orosz nyersolajból állították elő. [EU rendelet 3ma. cikk (1) bekezdése második albekezdése.] Vagyis főszabály szerint – amíg nem bizonyítják, hogy a kőolajterméket orosz összetevőkből állították elő – az érintett országokból behozott kőolajtermékekre nem kell alkalmazni az előírásokat, mivel feltételezhető (vélelmezhető), hogy a kőolajtermékek ilyen országokban termelt nyersolajból készültek. A Tájékoztatás 4. pontja tartalmazza az Európai Bizottság által összeállított, nettó nyersolajexportőrnek minősülő harmadik országok listáját, amelyet a későbbiekben évente frissítenek és publikálnak.

A jelenlegi lista az alábbi országokat tartalmazza: nettó nyersolajexportőrök

A Tájékoztatás 5. pontja alapján a nettó nyersolajexportőrnek tekintett harmadik országokból behozatal során elég, ha az importőr a kőolajtermékek származását igazolja, vagyis a felhasznált finomított nyersolaj származását nem kell igazolnia. Ha az illetékes tagállami hatóság (Magyarországon a NAV) alapos okkal feltételezi, hogy a kőolajtermékeket nem nettó nyersolajexportőr országban finomították, akkor kérheti az importőröktől a nyersolaj származására vonatkozó bizonyíték benyújtását. Ilyen esetben az importőröknek a 3. pontban szereplő szerződéses záradék meglétét javasolt igazolniuk. A vámhatóság kétség esetén további bizonyítékok, alátámasztó okmányok benyújtását kérheti az uniós vámjogi rendelkezések alapján. [952/2013/EU rendelet 46. cikk (1) bekezdése és 188. cikk a) pontja.]

A Tájékoztatás 6. pontja alapján akkor feltételezhető alapos okkal, hogy a kőolajtermékeket nem nettó nyersolajexportőrnek tekintett harmadik országból importálták, ha

• a tagállami hatóság (vámhatóság) információval rendelkezik arról, hogy a feladó finomító országban jelentős vagy aránytalan mértében végzik orosz eredetű nyersolaj finomítását.
• tagállami hatóság (vámhatóság) információval rendelkezik arról, hogy Oroszország vagy az orosz eredetű nyersolajat finomító más harmadik ország a nettó nyersolajexportőrnek tekintett harmadik országokat használják fel exportőrként, és ezzel valótlan adatokat adnak meg a kőolajtermékek származásáról.

A Tájékoztatás szerint az alapos okoknak jelentős bizonyítékokon kell alapulniuk, amelyek az orosz nyersolaj feladó országba behozatalának aránytalanul magas növekedését igazolják. A Tájékoztatás 7. pontja alapján, ha egy nettó nyersolajexportőrnek tekintett harmadik ország jelentős, vagy növekvő mennyiségű, a 2710 vámtarifaszám alá sorolt kőolajterméket importál, fennáll a kockkázata, hogy az orosz és a belföldön beszerzett kőolajtermékeket összekeverhetik, hogy megkerüljék a szankciós előírásokat. Ezért az importőröknek kellő gondossággal kell eljárniuk, és meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a nettó nyersolajexportőr harmadik országokból behozott kőolajtermékek nem tartalmaznak orosz összetevőt.

Üzemanyagtartályban szállított kőolajtermék

A Tájékoztatás 10. pontja alapján a harmadik országok és az EU között közlekedő tartályhajók vagy a repülőgépek üzemanyagtartályaiban szállított üzemanyagok esetében a szankciós előrások nem alkalmazandók, ha azt kizárólag a járművekhez, és nem a szankciók megkerülésére használják.

Az EU területén korábban fizikailag megtalálható termékek

A 2026. január 21. előtt már az EU területén lévő (fizikailag megtalálható), 2710 vámtarifaszám alá sorolt kőolajtermékek mentesülnek a származás igazolásának követelménye alól. [EU rendelet 12e. cikk (1) bekezdés.]

6. TARIC-intézkedések

Az előírásokat integrálták a váminformatikai rendszerbe (TARIC), így a származást igazoló bizonyíték bemutatása vagy a mentességek igazolása ellenőrizhető.

Ha a kőolajtermék behozatala nem tilalmazott (mert nem orosz eredetű), 2026. január 21-től a behozatali vám-árunyilatkozatokon az alábbi TARIC-igazoláskódok valamelyikét kell szerepeltetni.

7. Vámhatósági ellenőrzés

Az EU-rendelet és a Tájékoztatás nem tartalmazza a harmadik országokban finomított nyersolaj származására vonatkozó bizonyítékok ellenőrzésének módját, részleteit. A Tájékoztatás 1. pontja szerint az importőröknek minden releváns információt, dokumentumot meg kell adniuk a vámhatóságnak a származásának igazolása érdekében. A vámhatóság további adatokat, információkat kérhet,ha a benyújtott dokumentumokat nem tartja elégségesnek a vizsgálat során.

Többek között az alábbi dokumentumok bármelyikén szerepelhetnek a származásra vonatkozó információk (vagyis ezek a dokumentumok fogadhatók el a vámhatóság részéről származási bizonyítékként):

• kereskedelmi számla,
• gyártói vagy exportőri nyilatkozat,
• származási bizonyítvány,
• fuvarokmányok,
• adásvételi szerződésen vagy megrendelésen szereplő szerződéses záradék (amely tartalmaz egy nyilatkozatot is arról, hogy a felhasznált nyersolaj nem orosz eredetű).

A NAV vámszervei 2026. január 21-től a kőolajtermékek behozatali vámeljárásai során szúrópróbaszerűen fogják ellenőrizni a feldolgozott nyersolaj származását igazoló dokumentumokat, adatokat. Ilyenkor megkövetelhetik a 3. címben említett, adásvételi szerződésben elhelyezett szerződéses záradék, valamint a 4.1. cím szerinti mennyiségalapú ellenőrzéshez kapcsolódóan a gyártósorok elkülönítését igazoló okmányokmeglétét is.

A vámszervek addig nem végzik el a behozatali vámeljárásokat, amíg a benyújtott dokumentumok alapján a feldogozott nyersolaj származása nem állapítható meg hitelt érdemlően. Ha az ellenőrzés során felmerül, hogy a feldogozott nyersolaj orosz származású, a vámszervek a szankciók megsértése miatt büntetőeljárás bevezetése iránt intézkedhetnek.

A zökkenőmentes és gyors ügymenet érdekében célszerű biztosítani, hogy a 2710 vámtarifaszámú kőolajtermékek behozatali vámeljárásainál elérhetők legyenek a harmadik országokban feldolgozott nyersolaj származására vonatkozó dokumentumok, adatok, különösen az ügyletre vonatkozó adásvételi szerződés.

Javasoljuk a Tájékoztatás teljes körű áttekintését, figyelemmel arra, hogy a vámhatósági feladatellátás mellett más intézkedéseket is érint. A NAV 2026. január 21-ei – a tárgyban kiadott – tájékoztatását nem kell alkalmazni, helyébe jelen közlemény lép – olvasható a nav.gov.hu-n.