A nap kérdése: éleslátást biztosító szemüvegnél mi a minimálisan szükséges mérték, amelyet a munkáltató köteles megtéríteni?

Megosztás Tetszik

Szemüvegkészítésnél mi a jogszabály szerinti „minimálisan szükséges” mérték, amelyet a munkáltató köteles megtéríteni? Meg lehet ezt konkrétan határozni? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Surányi Erzsébet okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: az 50/1999. EüM rendelet 6. § szerint „Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.” Kérdésem, hogy mi a „minimálisan szükséges” mérték. Rengeteg extra szolgáltatás érhető el az optikákban kifejezetten képernyős munkavégzésre, pl. kékfényszűrő réteg, tükröződésmentesítő réteg, speciális beltéri (munkahelyi vagy progresszív) lencsék, amelyek a köztes és közeli távolságra optimalizálnak. Mit köteles ezek közül a munkáltató megtéríteni? Hogyan kell kiállítani a számlát, hogy egyértelmű legyen belőle, mennyit kell téríteni? Amennyiben a képernyős munkakörben foglalkoztatott munkavállaló vele született rendellenesség miatt mindig hordott szemüveget – képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül is –, a munkáltató köteles kétévente megtéríteni a szemüveg árát függetlenül attól, hogy a szemromlás a képernyő előtti munkavégzés miatt, vagy attól függetlenül következett-e be? Amennyiben nincs szemromlás, de a munkavállaló új szemüveget készíttet, mert pl. a két évvel korábban vásárolt szemüveg eltört, elveszett, elkopott stb., meg kell térítenem az új szemüveg árát? Mi a helyzet, ha azért van szükség új szemüvegre, mert a munkavállaló szeme javult? A munkáltató ebben az esetben is köteles téríteni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A feltett kérdések megítéléséhez adózási szempontból irányadó rendelkezés a szja-törvény 4. § (2a) bekezdése, amelynek értelmében nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan eszköz, amelynek használata a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a juttatott dolog személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és nem zárható ki a magáncélú használat.

Fontos, hogy a juttatás ne pénzben történjen, azaz a szemüvegről kiállított számla a juttató (kft./bt.) nevére szóljon.

A juttatás értékére nincs előírt korlát, értelemszerű, hogy az feleljen meg a szakvizsgálat eredménye szerint elkészített szemüveg árának.

A hivatkozott EüM rendelet elsősorban munkajogi, munkavédelmi szempontból tartalmaz a juttatás kötelező esetére és mértékére vonatkozó rendelkezéseket. Véleményem szerint a kötelező minimálisan szükséges szemüveg a szakvizsgálat által kiállított dokumentumból megállapítható, ennek alapján a juttató nevére szóló számlában részletehető a számlázott ár összetétele.

A szja-törvény a juttatás gyakoriságára vonatkozó korlátozást nem tartalmaz, ezért, ha indokolt, a rendelkezések bármikor, pl. a látás javulása esetén is alkalmazandók.

Kapcsolódó cikkünk: A nap kérdése: kaphat-e a kft., bt. ügyvezetője is éleslátást biztosító szemüveget adómentesen üzemorvosi vizsgálat nélkül?