Tovább bővül az elektronikus pénzforgalom

Megosztás Tetszik

2023 első negyedévében tovább bővült az elektronikus pénzforgalmi infrastruktúra. A több mint 50 ezer új számla mellett az aktívan használt kártyák száma is növekedett. Elfogadói oldalon pedig mind fizikai, mind internetes térben 4-5 százalékkal nőtt az elfogadóhelyek száma egy negyedév alatt. Az elektronikus pénzforgalom továbbra is biztonságos, a kártyás tranzakciókhoz kapcsolódó visszaélések terén az adathalászathoz köthető módszerek a leggyakoribbak, a kártyabirtokosokra terhelt kár értéke pedig tovább emelkedett. 2023 első negyedévében a fizetési rendszerek forgalma tekintetében számottevő bővülés érzékelhető – közölte honlapján az MNB.

Fizetési kártyák terén tovább növekedett a vásárlásra használt kártyák száma, a teljes kártyaszám kismértékű csökkenése ellenére is. A negyedévben így már a kártyák 70,5 százalékával történt vásárlási tranzakció. Egy negyedév alatt 6,7 százalékkal növekedett a mobiltárcába regisztrált kártyák száma, jelezve az innovatív fizetési módok további terjedését. Előző negyedévhez képest bővült a hazai pénzforgalmi szolgáltatók fizetésikártya-elfogadói hálózatához tartozó elfogadóhelyek száma. A fizikai elfogadóhelyek száma 4,6 százalékkal 146 ezerre nőtt, míg az ezeken üzemelő POS terminálok száma 6,2 százalékkal 243 ezerre növekedett. Ezen eszközöknek már 97 százaléka képes érintéses fizetésre.

Emellett az internetes elfogadóhelyek száma elérte a 44 ezret, az előző időszakhoz képest 5,5 százalékos növekedéssel, és az ATM-ek száma az előző időszakok csökkenése után a negyedév során kis mértékben növekedett. A forgalmi adatok alapján a szezonális hatások miatt az előző év azonos időszakához viszonyítva megállapítható, hogy az elektronikus fizetési módok terjedése tovább folytatódott. A magyarországi kibocsátású fizetési kártyákkal lebonyolított belföldi vásárlások száma 16,8, értéke pedig 30,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Külföldi vásárlások esetében még ennél is nagyobb fokú bővülés látható, 27,3, illetve 36,9 százalékkal növekedett a vásárlások száma és értéke. Az átutalási tranzakciók csak kisebb mértékben növekedtek, az előző év azonos időszakához képest az egyedi forintátutalások száma 3,3 százalékkal, értéke pedig 35,5 százalékkal nőtt, utóbbi adatnak jelentős része az inflációs hatásnak köszönhető. Emellett viszont egyre több kis értékű átutalás zajlik az azonnali fizetési rendszerben, ahol az átutalások száma 8,2 százalékkal, értéke pedig 17 százalékkal növekedett.

A készpénzes fizetések arányának csökkenését jelzi, hogy a fizetési kártyás készpénzfelvételek száma és értéke is csökkent az előző év első negyedévéhez viszonyítva, míg a kártyás készpénzbefizetések értéke 25,6 százalékkal növekedett. Emellett a pénztári készpénzbefizetések darabszáma 13,3, értéke pedig 10,9 százalékkal csökkent. Az elektronikus pénzforgalmon keresztül megfigyelhető sikeres visszaélések aránya a teljes forgalomra vetítve továbbra sem mondható jelentősnek. Az elkövetési módszerek gyakori változásának megfelelő nyomon követhetősége érdekében a Magyar Nemzeti Bank 2023-tól módosította a visszaélésekkel kapcsolatos módszertanát. A hazai kártyakibocsátói információk alapján az adathalász módszerek – ideértve a fizetési adatok ügyfelek megtévesztésével történő megszerzését is – dominálnak, amely során az elkövető az érzékeny fizetési adatokat megszerezve, azokat felhasználva hajtja végre a csalást. Az ügyfél megtévesztése következtében, az ügyfél által, illetve közreműködésével indított visszaélési tranzakciók száma ennél jóval alacsonyabb. A 2023 első negyedévben leírt kár 956 millió forint volt a kibocsátó oldali kártyás visszaéléseknél, 243 millió forinttal több, mint az előző év azonos időszakában; ebből a kártyabirtokosra terhelt veszteség mind nominálisan, mind arányait tekintve jelentős növekedést mutat.

A készpénzfelvételhez kapcsolódó, hazai kibocsátású fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések darabszáma és értéke esetén számottevő növekedés figyelhető meg az előző év azonos negyedévéhez képest. A magyarországi pénzforgalmi szolgáltatók pénzforgalmi szolgáltatásokból származó bevételei 2022. első negyedévéhez képest 28,6 milliárd forinttal nőttek; a növekmény 70 százalékát a tranzakció értékével arányos rész teszi ki. A fizetési kártya elfogadásból származó bevételek 2023. első negyedévében 2022. azonos időszakához képest 31 százalékkal, 23,3 milliárd forintra nőttek; a forgalomarányos díjterhelés a legkisebb forgalmi kategóriába tartozó, 1 millió forint alatti negyedéves kártyás forgalommal rendelkező kereskedők esetében emelkedett nagyobb mértékben. A VIBER forgalom értéke az előző negyedévi viszonylag magas bázishoz képest további 23 százalékkal emelkedett, az előző év azonos időszakához képest pedig 72 százalékkal növekedett; tételszám tekintetében 9 százalékos bővülés látható az előző év első negyedévéhez képest, míg az előző negyedévhez képest 1 százalékos csökkenés tapasztalható.

A forgalom értékének és a forgalom tételszámának fenti változásai következtében a VIBER-ben teljesült átlagos tranzakcióértékek az előző negyedévhez képest 357 millió forinttal, egy év alatt pedig 659 millió forinttal növekedtek. A forgalom növekedése éves bázison főként a bankközi tételeknek és az MNB által kibocsátott kéthetes MNB-kötvényre vonatkozó elsődleges piaci ügyleteknek köszönhető, negyedéves bázison azonban a bankközi tételek csökkenése tapasztalható, míg az MNB által kibocsátott kéthetes MNB-kötvényre vonatkozó elsődleges piaci ügyletek és az értékpapír ügyletek pénzoldali kiegyenlítése erős növekedést mutat.

A vizsgált időszakban összességében 547 ezer darab tétel teljesült a VIBER-ben, mintegy 994 ezer milliárd forint értékben. Az előző év azonos időszakához képest a VIBER-tagok átlagos pénzforgalmi likviditása 156 százalékkal emelkedett, míg az előző negyedévhez képest 9 százalékkal csökkent, mely éven belüli emelkedés főként a kötelező tartalékráta emelkedésével járó számlaegyenleg bővülésének, továbbá a zárolt fedezetállomány átalakulásával járó napközbeni hitelkeret növekedésének köszönhető. A VIBER-tag hitelintézetek forgalmuk lebonyolításához az előző negyedévhez hasonlóan továbbra sem kényszerültek hitelkeretük jelentős használatára. A maximális hitelkeret-kihasználtság (MHKK) értéke rendszerszinten alacsony, 0,4 – 0,8 százalék közötti szinten mozgott 2023 első negyedévében, azaz a rendszertagoknak átlagosan az összes rendelkezésre álló hitelkeretük csak ekkora részét kellett igénybe venniük. 3/3 Az előző év azonos időszakához mérten a Bankközi Klíring Rendszer forgalmának értéke 17 százalékkal nőtt, tételszáma pedig 0,3 százalékkal csökkent. 2023 első negyedévében összességében 95 millió darab tranzakció került elszámolásra 56 ezer milliárd forint értékben, melyből az azonnali elszámolásban összesen 41 millió darab tranzakció teljesült, mintegy 6,6 ezer milliárd forint értékben. A rendszertagok megfelelő likviditást biztosítottak az azonnali átutalási tranzakciók zavartalan teljesítéséhez.