Mi lesz az állami támogatással, ha az NGM javaslatának megfelelően adómentesen lakáscélra fordíthatnánk a nyugdíjmegtakarításunkat is?

Megosztás Tetszik

Az NGM javaslata alapján a hosszú futamidejű megtakarításainkhoz adómentesen hozzáférhetünk, amennyiben otthonteremtésre fordítanánk az összeget. Mindenki fejében benne van, hogy ez mentességet jelenthet a hozamok után befizetendő 15% szja (közismertebb nevén kamatadó) és a 13% szocho megfizetése alól. De mi a helyzet, ha valamilyen nyugdíjmegtakarításunkat szabadítanánk fel: vissza kell fizetni a korábban kapott állami támogatást, adójóváírást? – írja a Bankmonitor.hu.

A napokban felröppent a hír, hogy a lakossági hosszú futamidejű megtakarításokhoz adómentesen hozzá lehetne férni, amennyiben az összeget lakáscélra fordítanák. A minisztérium közleménye alapján többek között a nyugdíjcélú megtakarítások is érintettek lehetnek, amelyeknél számos újabb kérdés felmerülhet.

Egy nyugdíjmegtakarításnál ugyanis a 15% szja és a 13% szocho mellett felmerülhet, hogy mi lesz a sorsa a korábban kapott állami támogatásoknak. Egyes konstrukciók esetében ugyanis az idő előtti, nem nyugdíjcélú felhasználás esetén a hozamok adózása mellett a kapott állami támogatást is vissza kellene fizetnünk.

Nézzünk erre egy példát, induljunk ki abból, hogy 8 évvel ezelőtt indítottunk havi 20 ezer Ft-tal egy nyugdíjbiztosítást, a hozam évi 6% volt, minden évben megkaptuk az éves befizetéseink után a 20% állami támogatást. A befektetés aktuális értéke 3,02 millió Ft lenne. Ebből 1,92 millió Ft a befizetés, 717 ezer Ft a hozam és 384 ezer Ft az állami támogatás.

Alapesetben egy idő előtti kivét esetén kettő dologgal szembesülnénk: a kapott állami támogatást 20%-kal növelten vissza kellene fizetnünk, ennek összege 460 800 Ft lenne, illetve adót kellene fizetni a hozam után, ez jelen esetben a 717 ezer Ft 7,5%-a lenne, azaz 53 775 Ft. (Mivel eltelt hat év, ezért az szja felét kell csak megfizetni, ilyen régi biztosításra pedig a szocho nem is érvényes.) Vagyis egy szabad célú felhasználásnál durván 2,5 millió Ft-ot kapnánk meg.

Ha a minisztérium által bejelentett adómentesség csak a kamatadó és szocho elengedését jelentené, akkor 2,55 millió Ft-ot kapnánk lakáscélú felhasználásra, ez adott esetben nem tűnik olyan nagy előnynek.

Ha viszont a támogatás visszafizetését is megúsznánk, akkor a teljes 3,02 millió Ft-ot megkaphatnánk lakáscélra. Ez viszont az egész rendszeres megtakarítást utólag a régi lakástakarékhoz tenné hasonlóvá. Hiszen rendszeres befizetéseinket állami támogatás mellett lakáscélra is felhasználhatnánk.

A másik két nyugdíjcélú megtakarításnál kicsit, más a helyzet

A nyugdíj-előtakarékossági számlánál (NYESZ) az állami támogatás mértéke az éves befizetés 20%-a maximum 100 ezer Ft lehet. Jogtalan felvétel esetén ezt 20%-kal növelten vissza kell fizetni. A hozamok után pedig adót kell fizetni, jelen esetben pedig nincs adókedvezmény az idő előrehaladtával. A korábbi példában szereplő esetben 15% szja-t és 13% szochót kellene rendezni. Vagyis a 460 80 Ft mellett – ez a támogatás 20%-kal növelten -  még 200 760 Ft adó befizetésére is számítanunk kell.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP) esetében 10 éven belül fel sem törhető a megtakarítás alapesetben. Vagyis itt az adókedvezmények mellett a rugalmasság megjelenése is óriási előnyt jelent.

De mekkora segítség lenne ez egy lakásvásárlónak?

2024. I. negyedévében egy átlagos használt lakás vételára 30,1 millió Ft volt, míg egy fővárosi ingatlanért 49,2 millió Ft-ot fizettek. Jellemzően az egyes megtakarítók számláján ennél érdemben kisebb összeg van, vagyis nyugdíjmegtakarításból nem tudnak önmagában ingatlant venni. (Más hosszú megtakarítások is adómentessé válhatnak a minisztérium javaslata alapján, azokkal együtt már akár meglehet egyeseknek a teljes vételár is.)

Ugyanakkor azok számára érdemi segítség lehet ez a lépés, akik lakáshitelt is szeretnének igényelni. A korábbi nyugdíjbiztosítási példában szereplő esetben a felszabaduló 3,02 millió Ft egy átlagos lakás vételárának közel a 10%-a – a főbárosban kicsivel több, mint 6%-a –, vagyis a vásárláshoz szükséges minimális önerőnek a fele kijöhet belőle.

A részletszabályok nagyon lényegesek lesznek, különösen az ilyen nyugdíjcélú megtakarítások esetében, az állami támogatások sorsa ugyanis érdemben befolyásolja rövid távon azt, hogy megéri-e feltörni lakáscélra ezeket a megtakarításokat. A Bankmonitor szakértői szerint hosszú távon a nyugdíjmegtakarításokból kikerülő összegek nagyon hiányozhatnak majd. Éppen ezért ezt mindenkinek átgondoltan, a részletszabályok és következmények ismeretében kell majd döntenie.