Veszélyben Magyarország uniós szavazati joga?

Megosztás Tetszik

Egy négypárti baloldali blokk magyarországi helyzetről készített közös állásfoglalásának tervezete kezdeményezi az EU-szerződés 7-ik cikk szerinti eljárás elindításához szükséges első lépés megtételét. Az Európai Néppárt saját határozattervezete erre csak mint egy lehetőségre céloz homályos formában, ha a magyar kormány nem tenné meg a megfelelő lépéseket az Európai Bizottság által megszabott határidőn belül a problémák orvoslására.

Négy bal- és liberális frakció által közösen jegyzett határozattervezet kezdeményezné az EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás Magyarországgal szemben történő elindításához szükséges előkészítő lépést.

Az Európai Parlament plenárisa május 17-én szerdán szavaz a magyarországi helyzetről szóló állásfoglalásról, amire mostanáig két határozattervezetet nyújtottak be: az egyiket a szocialisták és demokraták (S&D), a liberálisok (ALDE), a zöldek és az Egyesült Baloldal közösen jegyzik, a másikat a Fidesz-KDNP-t is a soraiban tudó Európai Néppárt nyújtotta be.

A négypárti „koalíció” állásfoglalás tervezete kimondaná, hogy „Magyarországon jelenleg rendszerszerű fenyegetésnek vannak kitéve az EU-alapszerződésben (TEU (2)-ben lefektetett alapelvek, ami feljogosítja az intézményeket a hetes cikkely alkalmazására”. Erre elvileg az uniós szerződés értelmében akkor van lehetőség, ha egy tagállamban súlyosan és folytatólagosan sérülnek a szerződés 2-ik cikkében felsorolt demokratikus alapelvek, vagy ennek fennáll a kockázata.

A négypárti javaslat ennek szellemében arra utasítaná az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságát (LIBE), hogy „kezdeményezze a megfelelő eljárást annak érdekében, hogy a Parlament szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amely felszólítja a Tanácsot, hogy a hetes cikkben lefektetetteknek és az eljárási szabályzat 83. pontjának megfelelően járjon el”. Lényegében arról van szó, hogy a LIBE-nek el kellene készítenie azt a jogi véleményt (indoklással ellátott javaslatot), ami alapján elindulhatna a folyamat. Az eljárás Magyarország uniós szavazati jogát is veszélyeztetheti.

Az első lépés megtételére az EP mellett az Európai Bizottság indoklással ellátott javaslatára, vagy a tagállamok egyharmadának a kezdeményezésére van még lehetőség. De, a három intézmény egymástól függetlenül is kezdeményezhet.

Tehát jelen esetben még nem a 7-ik cikk szerinti eljárás közvetlen elindításáról hozna határozatot az EP, hanem az eljárás előkészítéséről, a folyamat megkezdéséről.

Az Európai Néppárt saját állásfoglalás tervezetében egyetlen szó sincs közvetlenül a 7-ik cikkről. A pártcsoport szövegjavaslata arra utasítaná a LIBE szakbizottságot, hogy „folytassa a vitát (Magyarországról), és tegye meg a szükséges lépést, amennyiben a magyar kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket a Bizottság által megszabott határidőn belül a helyzet orvoslására, és megállapításra került a szerződés 2-ik cikkében rögzített értékek komoly megsértésének az egyértelmű kockázata”.

Ez virágnyelven annyit jelent, hogy akár (de nem feltétlenül) a szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás is elindulhat, ha a kormány nem korrigálja a beazonosított problémákat.

A baloldali négypárti szövegtervezet fel is sorolja ezeket a problémákat. Szándékuk szerint az EP felszólítaná a magyar kormányt, hogy „kezdjen párbeszédet az Európai Bizottsággal minden korábban említett aggodalmat illetően, különösképp a menekültek emberi jogait, a dolgozó terhes nők jogait, az oktatási szabadságot, a romák oktatási ágazatban tapasztalt szegregációját illetően”.

A közös négypárti tervezet arra is felszólítja az Európai Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását, különösképp a menekültek és menedékkérőkkel, a közérdekű tájékoztatással, az oktatással, a társadalmi befogadással, és a gazdasági fejlesztésekkel összefüggésben.

Arra is felszólítanák Budapestet, hogy „változtasson a menekültügyi törvény és a felsőoktatási törvény kifogásolt részein, valamint vonja vissza a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvénytervezetet”.

Az EPP az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által április 27-én elfogadott ajánlások követésére kéri a magyar kormányt, amiben ugyancsak megfogalmazódott a civiltörvény tervezetének visszavonása.