Vallottak a középkorú magyarok: egyre több a kiadás, sokak fizetése nem emelkedik

Megosztás Tetszik

A kiadások növekedésének üteme enyhült, de a magyarok túlnyomó többsége még mindig drágulást tapasztal a mindennapi megélhetés terén – derül ki a K&H biztos jövő felmérés második negyedéves eredményeiből. A jövedelmi helyzettől, családi állapottól és nemtől is függ, mekkora mértékű költségnövekedéssel szembesülnek a háztartások.

A megélhetési költségek emelkedését legnagyobb arányban a magas és közepes jövedelműek említették: 88, illetve 82 százalékuk számolt be növekedésről, míg az alacsony jövedelműek körében ez az arány 71 százalék volt.

Pontosan mennyi?

Jelentősebb árcsökkenést csak kevesen érzékeltek: a megkérdezettek mindössze 12 százaléka tapasztalt csökkenést a megélhetési költségekben. Ebben a csoportban az alacsony jövedelműek voltak többségben (17 százalék), míg a közepes és magas jövedelműek körében ez az arány 12, illetve 7 százalék volt. A költségnövekedést számszerűsítve: akiknél nőttek a kiadások, átlagosan havi 53 ezer forinttal magasabb költségről számoltak be – ez megegyezik a tavalyi értékkel. A legkisebb növekedést az alacsony és a magas jövedelműek körében mérték (49 és 50 ezer forint), míg a közepes jövedelműeknél az átlagos többletkiadás elérte az 59 ezer forintot.

Mindez egyébként azt is jelenti, hogy a különböző jövedelmi kategóriába tartozó válaszadókat nagyon eltérő mértékben érintette a kiadások növekedése. Az alacsony és közepes jövedelműek jelentős részénél a teljes bevételre vetítve két számjegyű arányt képvisel a 49 és 59 ezer forintos kiadásnövekedés, miközben a magas jövedelműeknél ez legfeljebb 7 százalékos. A válaszadók 8 százaléka nyilatkozott arról, hogy nem változtak a költségeik.

20 ezer alatt, 200 ezer felett

A háztartás összetétele is befolyásolja a kiadások alakulását: ahol van gyerek, ott átlagosan 57 ezer forinttal nőttek a megélhetési költségek, míg a gyermekteleneknél ez az érték 49 ezer forint volt. Nemek szerint is eltérés mutatkozik: a nők 57 ezer forintos, a férfiak pedig 49 ezer forintos havi többletkiadást jeleztek.

A részletes adatokból az is kiderül, hogy a drágulást tapasztalók egyharmada (33 százalék) 20 és 49 ezer forint közötti emelkedést említett, további közel egyharmaduk (32 százalék) 50 és 99 ezer forint közötti növekedést tapasztalt. 18 százalék szerint a költségek növekedése 100 és 200 ezer forint között volt. Emellett 12 százalékuk kisebb, mint 20 ezer forintos többletet jelzett, míg 5 százalékuk havi 200 ezer forintot meghaladó költségnövekedésről számolt be.

A felmérés a kiadások alakulása mellett azt is megvizsgálta, hogyan változott a középkorúak jövedelme. A válaszadók csaknem felénél – 49 százalékánál – nőttek a bevételek, átlagosan 45 ezer forinttal. Ugyanakkor a megkérdezettek 15 százaléka csökkenésről számolt be, esetükben 64 ezer forint volt a visszaesés. 36 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy bevételeik nem változtak az elmúlt évhez képest. Összesítve az eredményeket, az látszik, hogy minden válaszadóra vetítve 12 ezer forinttal nőttek a bevételek átlagosan.

Ha összevetjük a felmérésben szereplő 12 ezer forintos bevétel-növekedést a költségek 40 ezer forintos növekedésével, az eredmény összességében még mindig inkább kedvezőtlen. Átlagosan a háztartások havi 28 ezer forinttal vannak rosszabb helyzetben, mit egy éve. Bár 2023-hoz képest az adatok valamivel kedvezőbbek, a háztartások továbbra is nehezebb anyagi helyzetben vannak – a költségeik gyorsabban nőnek, mint a bevételeik. Mindez azért is kedvezőtlen, mert így a háztartások nagy része nem tud megfelelően takarékoskodni rövid távon, hosszabb távon pedig az öngondoskodásra sem jut elegendő pénz – értékeli a felmérés eredményeit Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.