Tranzakciós adó: jövőre fizetni fogjuk

Megosztás Tetszik

A Fidesz szerint a pénzügyi tranzakciós illeték alól a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár sem kaphat mentességet, míg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a parlamentben arról beszélt: a kormány az európai államok többségénél jobban kezeli a válságot, és összességében csaknem ezermilliárd forinttal csökkentette, illetve csökkenti a munkát terhelő adókat.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a törvényjavaslat záróvitájában kifejtette: a spekulatív pénzek jó része nem a bankok között mozog, hanem a jegybankban található. "Ha valaki a forinttal szemben spekulálni akar, akkor forintpozíciót a Magyar Nemzeti Bankban fog nyitni, ahol ezt jó magas alapkamat mellett tudja elhelyezni" - mondta, megjegyezve, hogy a tranzakciós illeték ezeknek a műveleteknek is gátat szabhat, ezért a kiterjesztését feltétlenül indokoltnak tartják.

A kormánypárti frakcióvezető Schiffer András (LMP) szavaira reagált, aki azt kifogásolta, hogy "a spekulatív gazdaságot erősítő" bankközi és értékpapír-piaci műveleteket mentesítik az illetékfizetési kötelezettség alól, miközben a reálgazdaság működését segítő pénzügyi műveleteket megadóztatják. Szavai szerinte a Fidesz ezzel a spekulánsok oldalára állt. 

   
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter zárszavában azt mondta: az ellenzék észrevételeinek megfogalmazásakor figyelmen kívül hagyja, hogy Európa súlyos válsággal küzd, és az eurózóna jelentős része továbbra is a válság felé halad. Véleménye szerint amíg több uniós államban megszorításokat hajtanak végre, a magyar kormány nem hagyományos eszközökkel - a bankadóval és a krízisadókkal, majd a pénzügyi tranzakciós illetékkel -, náluk sikeresebben és jobban kezeli a válságot.
   
A miniszter arra is kitért, hogy a kormány összességében csaknem ezermilliárd forinttal csökkentette, illetve csökkenti a dolgozók és a munkaadók terheit az egykulcsos adórendszerrel, a társasági adó mérséklésével és a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésével. Az illeték mértékéről szólva azt mondta: az itteni egy ezrelékkel szemben az Franciaországban két ezrelék. Példaként hozta, hogy egy számlákra havonta 200 ezer forintot kifizető családot kétszáz forint illeték terhel majd. Véleménye szerint ez megéri, mivel így teremtenek forrást a munkahelyvédelmi akciótervre.
   
A parlament hétfőn döntött a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről. A fizetési kötelezettséget az eredeti tervekkel ellentétben a nemzeti bankra és az államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjesztették.
   
A 249 igen szavazattal, 94 nem ellenében elfogadott törvény alapján - amelyet a kormánypártok támogattak, az ellenzék pedig egységesen elutasított - 2013. január 1-jétől illetéket kell fizetni az átutalások, a beszedések, a postai csekkbefizetések, a készpénzkifizetések és -átutalások, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. Illeték terheli a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátását, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötést is.
   
Nem kell tranzakciós illetéket fizetni a banki készpénzbefizetés, továbbá a bankközi és az értékpapír-piaci műveletek után. Nem terjed ki az illeték hatálya a hitelek és a kölcsönök folyósítására sem.
   
A tranzakciós illeték mértéke fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB, a posta vagy a Magyar Államkincstár, mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül. Kivétel, hogy egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésekor az illeték mértéke 0,01 százalék lesz.
   
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat 283 milliárd forint bevétellel kalkulál az illetékből, a nemzetgazdasági miniszter azonban korábban közölte: a Magyar Bankszövetséggel folytatott egyeztetések eredményeként - a hatezer forintos plafon miatt - 140 milliárd forintos tranzakciósilleték-bevétellel számolnak 2013-ban, miközben az államkincstártól és az MNB-től 240 milliárd forint érkezhet az illeték kiterjesztése miatt. A kabinet így összesen 380 milliárdos bevételt irányoz elő.
   
Elfogadta az Országgyűlés a biztosítási adó bevezetéséről szóló, jövő január 1-jétől hatályos törvényjavaslatot. A 248 igen szavazattal, 83 ellenszavazat mellett elfogadott kormányzati előterjesztés szerint a biztosítási adó mértéke cascónál a díj 15 százaléka, vagyon- és balesetbiztosításnál pedig a 10 százaléka.
   
A biztosítási adó két közterhet vált ki: a biztosítókat terhelő különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az új adónem - amelynek alanya a biztosító, az abból származó bevétel pedig a központi költségvetést illeti meg - nem terheli az élet-, valamint a betegségbiztosításokat.
   
Az új adónem Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter eredeti tervei szerint kiváltotta volna a baleseti adót is, és 30 százalékos terhet írt volna elő a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díja után, ám a parlament a múlt héten támogatta a költségvetési bizottságnak azt a módosító indítványát, amely alapján a baleseti adó továbbra is fennmarad.
   
A jövőben vízi közmű kizárólag állami és települési önkormányzati tulajdonba tartozhat; ezt is tartalmazza a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos törvények módosítása, amelyet 249 igen, 49 nem és 33 tartózkodó szavazattal fogadott el az Országgyűlés. Négy fideszes képviselő önálló indítványának célja a jelenleg gazdaságtalanul üzemeltetett önkormányzati víziközmű-cégek integrálása, hogy azok elfogadható költséggel működjenek, és ne lehessen külföldi cégeknek átadni őket. Fontos változás, hogy a jövőben nem az önkormányzatok határozzák meg a szolgáltatási árakat, hanem ez állami hatáskörbe kerül, ugyanúgy mint a vízközmű-szolgáltatás infrastruktúrájának fenntartása.