Tiltott adóelőnyökhöz juttatják a multikat a belgák?

Megosztás Tetszik

A luxemburgi adókönnyítések után az Európai Bizottság most azt a belga gyakorlatot vette célba, amely lehetővé teszi a multinacionális cégcsoportokhoz tartozó vállalatok társasági adójának jelentős mértékű csökkentését. Margrethe Vestager versenyjogi biztos szerint aggályos, hogy a különálló és a helyi, belga cégek nem részesülhetnek ugyanebből a kedvezményből.

Új frontot nyitott a tisztességes piaci verseny szabályait torzító tagállami adózási formák felszámolását célzó harcban az Európai Bizottság, amikor kedden mélyreható vizsgálatot indított egy a multinacionális cégcsoportoknak kedvező belga adórendelkezés ügyében. A kifogásolt adózási forma lehetővé teszi a nemzetközi vállalatcsoportokhoz tartozó cégek által fizetett társasági adó érdemi csökkentését egy speciális adóhatározat (angolul excess profit adórendelkezés) alapján.

A rendelkezés alapján a multinacionális cégcsoport Belgiumban bejegyzett tagja levonhatja a társasági adójából azt az összeget (nyereséget), ami a multihoz való tartozásából fakadó előnyből származik.

A Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy a kérdéses belga adórendelkezés összeegyeztethető az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal, amelyek tiltják bizonyos cégeknek olyan szelektív előnyökhöz juttatását, amelyek torzítják a versenyt az egységes belső piacon.

„Az „excess profit” nevű adórendelkezés a jelek szerint kizárólag bizonyos multinacionális cégeknek nyújt jelentős adókedvezményeket, amelyek nem elérhetők a különálló (cégcsoport részét nem képező) cégek számára. Ha a vizsgálat alátámasztja az aggodalmunkat, ez az általános adóséma a verseny nagyon súlyos torzítását jelentené, amiből jogtalanul húz hasznot a multinacionális cégek egy kivételezett helyzetben lévő csoportja. Annak az erőfeszítésnek a jegyében, hogy minden vállalatnak meg kell fizetnie az adó ráesdő részét, további vizsgálatot kell folytatnunk az ügyben” – jelentette ki Margrethe Vestager.

A versenyjogi biztos kérdésekre válaszolva nem volt hajlandó megmondani, hogy hány cég részesülhetett a belga adórendelkezés előnyeiből, miként neveket sem árult el. Ezt azzal indokolta, hogy mivel egy általános mechanizmusról van szó, még a látszatát is el akarják kerülni annak, hogy egyes konkrét cégek ellen folytatnának vizsgálatot. Annyit viszont megerősített, hogy amerikai és európai multinacionális vállalatok egyaránt éltek az adóhatározat nyújtotta lehetőséggel.

A szóban forgó nyereségeket, amelyek állítólag a belga leányvállalatnak vagy fiókcégnek a multinacionális cégcsoportban való tagságával függenek össze, a Belgiumban bejegyzett cégek könyvelésében is nyilván tartják. Ahhoz, hogy ezt a nyereséget levonhassák a társasági adóból, a vállalatnak rendelkeznie kell a belga adóhatóság által kiállított adóhatározattal. Miként a biztos is rámutatott, úgy tűnik, hogy kizárólag a multinacionális cégcsoportok Belgiumban bejegyzett tagjai vehetik igénybe ezt a kedvezményt, a csak Belgiumban tevékenykedő belga cégek viszont nem.

A Bizottság úgy látja, hogy a társasági adóból levont összeg nincs arányban azokkal az előnyökkel, amelyek a multinacionális cégcsoporthoz való tartozásból származnak. Brüsszelben megjegyzik, hogy az adócsökkentés mértéke az esetek túlnyomó részében az adórendelkezés által érintett nyereség több mint 50 százaléka, de bizonyos esetekben a 90 százalékot is eléri.

Vestager hangsúlyozta, hogy a belga kormány nem ért egyet a Bizottság megközelítésével, és azt állítja, hogy a szóban forgó adórendelkezés az OECD általános elveit (az úgynevezett karnyújtás elv) ülteti át a gyakorlatba. Brüsszelnek azonban komoly kétségei vannak a magyarázat helytállóságát illetően.

A Bizottság szerint a kettős adóztatás megelőzésének szándéka sem indokolhatja az intézkedést (ahogy azt a belga hatóságok állítják), mert a belgiumi levonások nem egyeznek meg más uniós tagállamok által ugyanezekre a nyereségekre kivetett adóval.

A versenyjogi biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy az adókedvezményeket észrevehetően olyan cégeknek nyújtották, amelyek tevékenységük egy jelentős részét áthelyezték Belgiumba, vagy számottevő beruházásokat eszközöltek Belgiumban.

A belga adóintézkedés sorrendben az ötödik és az első nem luxemburgi adózási gyakorlat, ahol felmerül az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok megsértésének gyanúja, ami egyes multinacionális cégcsoportok agresszív adótervezési gyakorlatával függ össze. Ennek célja általában a cég adóterheinek csökkentése, kihasználva a tagállamok által fenntartott kiskapukat.

Margrethe Vestager leszögezte, hogy a tagállami adóhatározatok önmagukban nem jelentenek problémát, csak abban az esetben, ha adóelkerülés céljából használják. A biztos azt is elmondta, hogy a belga gyakorlatra nem a Luxleaks kiszivárogtatások, hanem belga újságok oknyomozó riportjai hívták fel a Bizottság figyelmét.