Szeptembertől nyilvánosak lesznek a kórházi fertőzések intézményi adatai

Megosztás Tetszik

Szeptembertől nyilvánosak lesznek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések intézményi adatai, a témában tartott szerdai budapesti háttérbeszélgetésen elhangzott: a cél a hatékonyabb beavatkozás ezen fertőzések csökkentésére – tette közzé az MTI.

Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos elmondta, az intézményi adatok közlése régóta várat magára, a nyilvános adatközlés közvetlenül érinti a betegbiztonságot és az egészségügyi ellátás minőségét. Kiemelte: az adatok közlésével nem az egyes intézmények megszégyenítése vagy egyfajta "rangsor" felállítása a cél, hanem az, hogy ezeket az eseteket lehetőség szerint elkerüljék, figyeljék a gyakoriságot, és azt, hogy hol kell beavatkozni, valamint hatékonyak-e a meghozott intézkedések.

A szakember hangsúlyozta: az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések nem egyenlőek automatikusan valamilyen szakmai hibával. Oroszi Beatrix hozzátette: az egészségügyi ellátás során fellépő kórházi fertőzés nem minden esetben előzhető meg, a "nulla esetszám nem reális", azonban 20-30 százalékkal lehet ezen eseteket csökkenteni. Elmondta, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2022-2023-as jelentése szerint az Európai Unióban évente 4,3 millió beteg szerez valamilyen kórházi fertőzést intézményi kezelése alatt.

Elhangzott: a nyilvánosságra kerülő adatok a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) több év alatt kialakított adatbázisára épülnek. Az adatgyűjtés és az adatok feldolgozása egységes definíciók és validált surveillance-módszertan alapján történik. A módszertan egyik legfontosabb alapelve, hogy az intézményi adatok önmagukban nem alkalmasak a kórházak egyszerű rangsorolására vagy összehasonlítására. Az országos tisztifőorvos kitért arra, hogy egy adott intézmény fertőzési mutatóit jelentősen befolyásolja az intézmény profilja, az ellátott betegek egészségi állapota, az ellátás összetettsége, valamint az is, hogy milyen intenzitással történik a fertőzések felderítése és mikrobiológiai igazolása. Ezért a fertőzési mutatók mellett olyan indikátorok is megjelennek az adatbázisban, amelyek segítik az adatok helyes értelmezését – tudatta.

Ismertetése szerint az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések közé tartoznak többek között a műtéti sebfertőzések, a katéterezéssel összefüggő húgyúti fertőzések, a centrális vénás katéterhez köthető véráramfertőzések, a lélegeztetéssel összefüggő tüdőgyulladások, valamint a Clostridioides difficile baktérium által okozott fertőzések.

Veress István, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) járványügyi és infekciókontroll főosztályának munkatársa a módszertant ismertetve elmondta, az adatközlés egy új, interaktív felületen, úgynevezett dashboardon keresztül valósul meg. A felületen kiválasztható az intézmény és az év, majd "kártyákon", "csempéken" és grafikonokon jelennek meg az adott kórház adatai ötéves idősorokban. Ismertetése szerint az adatokat évente frissítik és letölthető adatbázis formájában is hozzáférhetők lesznek. A munkában segítséget nyújtó Ferenci Tamás, az Óbudai Egyetem egyetemi tanára, biostatisztikus elmondta, olyan módszertant készítettek, amely megfogalmazása szerint világszinten unikális. A módszertant tudományos folyóiratokban közzé kívánják tenni.

Oroszi Beatrix egy kérdés kapcsán úgy fogalmazott: egy végletesen meggyengült népegészségügyet vettek át. Az NNGYK vezetését azért vállalta el, mert azt az ígéretet kapta és a kormányprogramban is az szerepel, hogy ezt a terület megerősítik. Meg kell erősíteni a beteg- és egészségbiztonságot. A lakosság egészségi állapotának javítása nem képzelhető el a népegészségügy és a hozzá kapcsolódó funkciók megerősítése nélkül – fogalmazott. Az adatszolgáltatás önmagában jó és helyes irány, jó folyamatokat indít el és "a mostani (intézményi) gyengeség" nem lehet indok arra, hogy ne cselekedjünk – tette hozzá. A világon kevés olyan ország van, amelyik felvállalja ezt a fajta nyilvános adatközlést, ugyanis az adatokat úgy kell ismertetni, hogy azok a szakma, a kutatók és a lakosság számára is közérthetőek és ne félreérthetőek legyenek – mondta. Jelezte: az adatsorok nyilvánosságra hozatala előtt valamennyi kórháznak megküldik a rá vonatkozó statisztikát, és a felületet, annak működését bemutatják a kórházaknak, a szakmai és betegszervezeteknek is.