A Spar újabb panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz Magyarország ellen

Megosztás Tetszik

A Spar újabb panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a magyar élelmiszer-kiskereskedelmi különadó miatt. A vállalat szerint a magyar szabályozás továbbra is hátrányosan érinti a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncokat, és az adóteher mérséklését célzó jogszabály-módosítás a nagy áruházláncok számára gyakorlatilag nem alkalmazható.

A Spar által az APA osztrák hírügynökséggel ismertetett beadvány szerint az előző kormány által bevezetett különadót az új magyar kormány sem szüntette meg, csupán olyan módosítást hajtott végre, amely lehetővé teszi, hogy a nagy kereskedők több kisebb társaságra bontva működjenek, és így alacsonyabb vagy nulla különadót fizessenek.

Peter Manhartsberger, a Spar vezetője az APA-nak azt mondta: a több száz üzlettel rendelkező Spar Magyarországot nem lehet több száz külön társaságra felosztani. Véleménye szerint a szabályozás „abszurd és zaklató jellegű”. Hozzátette, hogy a vállalati forma megváltoztatására való kényszerítés uniós jogba ütközik.

A vállalat panaszában arra is hivatkozik, hogy az adóelkerülés elleni szabályok alapján a hatóságok nem ismernék el azokat az átszervezéseket, amelyek elsődlegesen adózási célokat szolgálnak.

Az Európai Bizottság idén az Európai Unió Bírósága elé vitte Magyarországot a kiskereskedelmi különadó és az árréskorlátozás miatt. A Spar korábban is többször sürgette az uniós fellépést, osztrák politikai támogatással. A társaság már 2022-ben panaszt nyújtott be a különadó ügyében.

A Spar szerint a magyar különadó alapján a külföldi tulajdonú áruházláncok, köztük a Spar, éves árbevételük 4,5 százalékát fizetik be adóként, míg a magyar franchise-hálózatok és egyéb hazai szereplők terhelése nulla és 0,15 százalék között mozog.

A vállalat közlése szerint a különadó tavaly mintegy 80 millió euróval, az árréskorlátozás pedig 30 millió euróval terhelte a Spar működését. Az idei évre a különadó miatti teher közel 90 millió euróra, az árréskorlátozás költsége pedig mintegy 40 millió euróra emelkedhet.

Peter Manhartsberger szerint a két intézkedés következtében a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok, köztük a Spar, a Lidl, a Penny, a dm és a Tesco jelentős veszteségeket szenvednek el Magyarországon. Állítása szerint az intézkedések célja az lehet, hogy a külföldi láncok kivonuljanak az országból és értékesítsék üzleteiket, amelyek iránt szerinte elsősorban magyar befektetők érdeklődhetnek.