hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Peches csaló ne menjen a jégre! Főleg, ha adótartozása is van

  • Sinka Júlia okleveles adószakértő

Magyarországon kizárólag fémkereskedelmi engedély birtokában végezhető fémkereskedelmi engedélyköteles anyag felvásárlása, értékesítése, tárolása, raktározása, szállítása, fuvarozása és hasznosítása. A NAV most lecsapott valakire, aki megszegte ezt a szabályt.

Az adóhatóság honlapján a napokban megjelent híradás szerint a Csongrád megyei pénzügyőrök „nagy halat” fogtak: elcsíptek egy illegális „fémkereskedőt”. A pórul járt mindszenti férfi több mint 2,5 tonna – egészen pontosan 2671 kilogramm – fémhulladékot tárolt a házában és annak melléképületeiben, illetve udvarán. A jelek szerint az egyébként szintén hulladéknak minősülő, régi hűtőgépekbe is jutott a lomolt fémből, mert az adóhatóság az „Illegális fémtől roskadoztak a hűtőszekrények” címet adta a hivatkozott cikknek.

A hatóság emberei egyébként biztosra mentek, az ellenőrzést „előzetes információk” – értsd: feltehetőleg jó szándékú jó szomszédi bejelentés – alapján tartották a szóban forgó ingatlanon.

Itt a lakóházat, melléképületeket, valamint az udvart bejárva egy csarnokból, valamint az épület mellől számos régi hűtőgép, mosógép, kisebb-nagyobb háztartási és elektronikai eszköz bontási fémhulladéka és egyéb fémhulladék került elő.

A lefülelt illegálisfémlerakat-tulajdonos elmondta, hogy a fémet házaktól hozta el, valamint lomtalanításkor szerezte be. E tevékenysége olyannyira ismert volt a környéken, hogy a helyi lakosok a „hivatalos” lomtalanítás előtti napokon szóltak neki, hogy nem akarják az utcára kirakni a fémhulladékot, vigye el tőlük.

A férfi egyébként nem először került összeütközésbe az adóhatósággal és a fémkereskedelemmel kapcsolatos jogszabályokkal: átlagban háromévente kap e jogcímen bírságot – ahogyan ez már megtörtént 2010-ben és 2013-ban – és ez idén, 2016-ban is így lesz. Arról nem szól a fáma, hogy korábban milyen vastagon fogott a NAV ceruzája, de a hírek szerint most 2 millió forintot meghaladó összegre számíthat.

A pénzügyőrök az ügyben nemcsak a saját nyilvántartásaikban, de a helyi és engedéllyel rendelkező fémkereskedők nyilvántartásaiban is kutakodtak. Eszerint 2013-tól mostanáig a lefülelt magánszemély 1 millió forint értékben értékesített fémkereskedelmiengedély-köteles anyagot kereskedők részére. Ráadásul többmilliós adótartozást is felhalmozott, ami tovább hízik a mostani bírsággal.

Ha picit számolunk, kiderül, hogy az utóbbi három évben, átlagban körülbelül 333 ezer forintot keresett a bolton (és szögezzük le, arról nem szól a híradás, hogy csatornafedeleket lopott volna, vagy a vasúti síneket, vezetékeket tépte volna fel, komoly károkat okozva ezzel a költségvetésnek). Ő azt gyűjtötte be, amit magánszemélyek egyébként is kidobtak.  Persze a szabály az szabály, a jogszegés ettől még jogszegés, és úgy tűnik, a gyűjtögető nem az a maga kárán okuló típus.

Anélkül, hogy szakszóval élve akár reprezentatív, akár nem reprezentatív felmérést végeztem volna a témában, biztos vagyok benne, hogy átlagos ismeretekkel rendelkező honfitársunk (értsd nem adóellenőr, jogász vagy mondjuk környezetvédelmi szakember) álmában sem gondolná, hogy ha összegyűjti a szomszédoktól a kidobásra ítélt háztartási gépet, egyéb fémhulladékot, és azt értékesíti a megfelelő kereskedőnél, akkor az adóhatóságot is érdeklő, törvénybe ütköző dolgot tesz. (És az ingóságok értékesítéséből származó jövedelem adózásáról akkor még nem is beszéltünk.) És ez az, amiért – a teljesség igénye nélkül, de – foglalkozunk a kérdéssel.

Dióhéjban a lényeg: fémkereskedelmiengedély-köteles anyag – többek között – az alumínium, a cink, a króm, a nikkel, az ólom, az ón, a réz és a vas, illetve ezek törmelékét, ötvözetét tartalmazó dolog.  A teljes felsorolást (egy 20-as listáról van szó) a 2013. évi CXL. törvény melléklete tartalmazza.

Ezeket, illetve ezek hulladékát fémkereskedelmi engedély nélkül csak akkor adhatja el valaki – és figyelem, nem csak az alumínium darabka, vagy a vasreszelék minősül hulladéknak, hanem az olyan méretes darab is, mint egy hasznavehetetlen vaskazán –, ha az

– a saját tulajdona (mondjuk kidobandó kályhacső, építkezés, épület bontásából eredő fém), vagy

– olyan fémből készült eszközről van szó (és saját tulajdonról, de semmiképpen sem „kereskedelmi mennyiségről”), amelyet újra használata, hasznosítása vagy környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében visszavált, visszavesz a kereskedő, illetve hivatalos, azaz engedéllyel rendelkező fémkereskedő vásárolja meg.

A szóban forgó, engedéllyel bíró kereskedők számára is fontos tudnivaló, hogy ha az értékesítésre felkínált anyag úgynevezett felismerésre alkalmas jellemzővel rendelkezik (ilyen például a csatornafedél, sín, síncsavar stb.), ezeket nevezi a hatóság érzékeny FAJ-kódú  anyagoknak,  akkor annak mind az értékesítése – ideértve a magánszemély eladót is –, mind a megvásárlása bizonyos engedélyek megléte és bejelentési kötelezettség mellett lehetséges.

Példaként egy konkrét és a valóságban is előforduló eset: egy magánszemély átalakíttatja a házát. Ennek során előkerül egy – az épületben korábban áthidalóként használt – vasúti sín. Hogyan adhatja ez el az ingatlan tulajdonosa fémkereskedőnek?

A kérdést feltette az érintett az adóhatóságnak, és ezt a választ kapta: „Ha az érzékeny FAJ-kódú anyag termelődése az adott ingatlanhoz köthető, azt az ingatlantulajdonos az értékesítést megelőzően a lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes fémkereskedelmi hatósághoz történő előzetes bejelentés mellett és a fémkereskedelmi hatóság visszaigazolását követően értékesítheti, kizárólag fémkereskedő részére”.

Az adóhatóság hivatkozott és a témába vágó további válaszait itt lehet elolvasni: http://nav.gov.hu/nav/gyik/femkereskedelem/uj_femtorveny/FAJ_kod#faq_top

A téma iránt annak teljes mélységében érdeklődőknek érdemes még áttanulmányozniuk a 2013. évi CXL. törvényt, valamint a 443/2013. kormányrendeletet.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Láncügylet harmadik országok között

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Utazásszervezés, iparűzési adóalap

Kiss Péter

adószakértő

TruTax Kft.

Alkalmi 2024

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 február
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 1 2 3