adozona.hu
Itt az idő változtatniuk a cégeknek! Mutatjuk, mi lesz a következő évtizedek nagy kihívása
//adozona.hu/altalanos/Oriasi_a_cegek_karbonlabnyoma_itt_az_ido_te_13UZ21
Itt az idő változtatniuk a cégeknek! Mutatjuk, mi lesz a következő évtizedek nagy kihívása
Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása az egyik legfontosabb tényező az éghajlatváltozás és azon belül is a globális felmelegedés szempontjából, így nem véletlen, hogy az ÜHG-kibocsátások nyomon követése és csökkentése a fenntarthatósági törekvések kulcsfontosságú eleme, és jelentős hangsúlyt kap a vállalati fenntarthatósági jelentésekben is.
Ezen kibocsátások felmérése és kezelése érdekében fontos megérteni a karbonlábnyom fogalmát és az ÜHG-kibocsátás három fő kategóriáját (Scope1, Scope2 és Scope3). Erről szól mostani cikkünk.
Mi az a karbonlábnyom?
A karbonlábnyom olyan mutató, amely az emberi tevékenységek által a környezetbe bocsátott ÜHG-koncentráció összességét jelzi, szén-dioxid-egyenértékben kifejezve. Bár a köznyelvben a hangsúly általában a szén-dioxidon van, más gázok is hozzájárulnak az üvegházhatáshoz, mint például a vízgőz (H2O), a metán (CH4), az ózon (O3) és a dinitrogén-oxid (N2O).
A különböző gázok hozzájárulásának kiszámításához az úgynevezett globális felmelegedési potenciál (GWP) paramétert használjuk, amely összehasonlítja egy adott tömegű üvegházhatású gáz légkörfelmelegítő hatását ugyanannyi szén-dioxid légkört fűtő erejével. Így a különböző gázok hatása ugyanabban a mértékegységben, szén-dioxid-egyenértékben (CO2e) számítható ki.
A karbonlábnyom típusai
A tevékenységtől függően különböző típusú karbonlábnyomokat lehet azonosítani, figyelembe véve az adott tevékenység éves ÜHG-kibocsátásait.
Egyéni karbonlábnyom
Az egyén fogyasztási szokásain alapul, és azokat az ÜHG-kibocsátásokat veszi figyelembe, amelyek a közlekedési eszközök használatával, az otthoni fűtés és hűtés energiafogyasztásával, az étkezési szokásokkal, az áruk fogyasztásával és az újrahasznosítási szokásokkal kapcsolatosak.
Termék karbonlábnyom
Magában foglalja a nyersanyagok kitermelése, a gyártás folyamata, a szükséges energia előállítása, a termékek más vállalatok számára történő átalakítása, a fogyasztók általi használat és hulladékként történő kezelés szakaszaiban, valamint a szakaszok közötti szállítás során keletkező ÜHG-kibocsátásokat.
Vállalati karbonlábnyom
A vállalat vagy szervezet működéséhez kapcsolódó ÜHG-kibocsátások leltára. Ez az alapja az energiahatékonysági intézkedések azonosításának a szervezeten belül, valamint az ágazat más vállalataival közös intézkedéseknek.
Scope1, Scope2 és Scope3 kibocsátások
Az ÜHG-kibocsátások mérésére és jelentésére kidolgozott szabványok, mint például a GHG Protocol, három különböző kategóriába sorolják a kibocsátásokat:
– Scope1 kibocsátások: A vállalat közvetlen ÜHG-kibocsátásai. Ide tartoznak például a vállalat saját kazánjában elégetett energiahordozók (praktikusan földgáz), a vállalati járművek üzemanyag-felhasználása vagy a gyártási folyamatok során keletkező kibocsátások. Ezek a kibocsátások közvetlenül ellenőrizhetők és kezelhetők a vállalat által.
– Scope2 kibocsátások: Az energiafogyasztással kapcsolatos közvetett kibocsátások. Ebbe a kategóriába tartoznak például a vállalat által vásárolt elektromos áram vagy hőenergia felhasználásából adódó kibocsátások. Felmérésük elsősorban a közüzemi számlák és mérőórák alapján, míg csökkentésük energiahatékonysági intézkedésekkel valósítható meg.
– Scope3 kibocsátások: A vállalat működéséhez kapcsolódó összes egyéb közvetett ÜHG-kibocsátás. Ez a legszélesebb kategória, amely magában foglalja az ellátási lánc kibocsátásait, többek között az alkalmazottak munkába járását és az értékesített termékek életciklusa során keletkező kibocsátásokat. A Scope3 kibocsátások mérése különösen nehéz, tekintve, hogy a vállalati értéklánc alapos megértése szükséges hozzá, azonban elengedhetetlen a teljes karbonlábnyom megértéséhez és csökkentéséhez.
Vállalati intézkedések a karbonlábnyom csökkentésére
– Energiahatékonyság előmozdítása minden területen: a termelési folyamatok optimalizálása és a vállalat épületeinek energiahatékonyabbá tétele nemcsak az energia hatékonyabb felhasználását és a kibocsátások csökkentését eredményezi, hanem hosszú távon jelentős pénzügyi megtakarítást is jelenthet a vállalatok számára.
– Megújuló energiaforrások használata: a mai energiamix átalakulása, illetve az ennek egyre nagyobb részét kitevő megújuló energiahordozók használata lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy egyre nagyobb arányban fenntartható energiát használjanak fel működésük során, ami pénzügyi és kibocsátási megtakarításokat eredményez.
– Körkörös gazdaság előmozdítása és elveinek alkalmazása, amelynek révén a vállalat csökkentheti termékei CO2-kibocsátását, és minimalizálhatja az ahhoz kapcsolódó természetierőforrás-felhasználást. Így a vállalat hozzájárulhat a helyi gazdaság fellendítéséhez olyan termelési modellek népszerűsítésével, amelyek például a fordított logisztikán, közösségi szolgáltatásokon (sharing economy), szolgáltatásalapú megközelítéseken vagy a termelési folyamat zárttá tételén alapulnak. Emellett munkahelyeket teremthet és ösztönözheti egy innovatívabb és versenyképesebb ipari modell kialakulását.
Hozzászólások (0)