hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Növekvő bérek, magasabb árak? Újra apasztja a zsebeket az infláció

  • MTI

Átlagosan 2,3 százalékkal magasabbak voltak januárban a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A cukor 15,3, a sajt 4,6, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,5 százalékkal drágultak, a sertéshúsért pedig – amelynek áfakulcsa tavaly januárban csökkent 27 százalékról 5 százalékra – 9,6 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, így több mint a fele elveszett az áfakulcscsökkentésből eredő árelőnynek.

Tavaly decemberhez viszonyítva idén januárban átlagosan 0,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A maginfláció 1,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

A legnagyobb mértékben, 6,9 százalékkal drágultak az egyéb cikkek – gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint a kulturális cikkek. Ezen belül a járműüzemanyagokért 15,2 százalékkal kellett többet fizetni.

A szeszes italok, dohányáruk 2,5 százalékkal drágultak a dohányáruk 4,3, valamint  a szeszes italok árának 0,8 százalékos emelkedése miatt.

Januárban az élelmiszerek ára 1,4 százalékkal emelkedett tavaly januárhoz viszonyítva. Ezen belül a cukorért 15,3, a sertéshúsért 9,6, a sajtért 4,6, az idényáras élelmiszerekért (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,5 százalékkal kellett többet fizetni. Az áfamérséklés hatására a baromfihús 16,4, a tojás 5 százalékkal lett olcsóbb. Az eltérő mértékű árcsökkenésért a madárinfluenza járvány okolható Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője szerint.

A szolgáltatások 1,4, a ruházkodási cikkek 1 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára kismértékben, 0,1 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 0,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Tavaly decemberhez viszonyítva az élelmiszerek 0,6 százalékkal drágultak januárban. Ezen belül az idényáras élelmiszerek 6,6, a sajt 2,2, a sertéshús 1,6, a kenyér 1,5 százalékkal. A baromfihús ára 12,9, a tojásé 5,6, a tejé 4,3 százalékkal csökkent.

A legnagyobb mértékben, 1,7 százalékkal az egyéb cikkek ára emelkedett, ezen belül a járműüzemanyagoké 3,3 százalékkal. Átlag felett, 0,9 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk.

A háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek ára kismértékben, 0,1 százalékkal nőtt. A szolgáltatások ára 0,2 százalékkal mérséklődött,  a ruházkodási cikkekért pedig 2,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni januárban, mint egy hónappal korábban.

Az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint az első negyedévben tovább gyorsulhat az infláció, de a 3 százalékos jegybanki inflációs cél átlépésére ebben az évben nem számítanak.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a következő hónapokban hasonlóan magas maradhat az árdrágulás éves üteme, meg is haladhatja a 2,5 százalékot. Az év egészében átlagosan 2,5 százalékos inflációra számít, felfelé mutató kockázatokkal. Rámutatott: az infláció hirtelen megugrásában nagy szerepet játszott az üzemanyagok árának emelkedése, ami önmagában 1,1 százalékponttal növelte az inflációt. Az egyes termékköröket, főként alapvető élelmiszereket érintő áfacsökkentések ennek hatását részben mérsékelték.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kiemelte, hogy több mint három és fél éve nem volt ilyen magas az infláció. A szakértő szerint is tovább gyorsulhat az inflációs ütem az idei első negyedévben, de az év egészében nem számít folyamatos emelkedésre, várakozása szerint az éves átlagos infláció 2 százalék fölött alakulhat. A béremelkedések és részben ehhez kapcsolódva a belső kereslet, illetve fogyasztás erősödése nagyobb mértékben járulhat hozzá az inflációhoz, ahogy az olajárak várható enyhe emelkedő trendje is – fejlette ki.

A 3 százalékos jegybanki cél tartós átlépésére ugyanakkor ebben az évben még nem számít az elemző. Ennek megfelelően monetáris szigorításra sem, de nem-konvencionális intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása ebben az évben is napirendre kerülhet – véli.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az üzemanyagárak tavaly február-márciusi mélypontjának bázishatása miatt márciusra az infláció elérheti a 3 százalékot, majd visszatér 2,2-2,5 százalék közelébe. A szakértő kommentárjában hangsúlyozta, az év elején számos ellentétes hatás befolyásolja az infláció alakulását. Egyes áruk, szolgáltatások – baromfihús, tojás, nyers tej, internet, vendéglátás – célzott áfacsökkentése lefelé húzhatja az inflációt. Bázishatások, az üzemanyagárak, a növekvő belső kereslet, valamint a bérkiáramlás erősödése ugyanakkor felfelé tolhatja, a bérköltségek növekedését azonban a járulékok csökkentése némileg ellensúlyozza azt – mutatott rá.

Idén éves átlagban 2,4 százalékos árdrágulást vár az elemző, de  a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció erőteljesebben is nőhet, a jövő év elején pedig – véleménye szerint – elérheti a 3 százalékos inflációs célt. Emiatt rövid távon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációjából kikerülhet, hogy a monetáris tanács kész további nem-konvencionális eszközök használatára, de még nem számít a kondíciók szigorítására – fejtette ki az elemző.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint is folytatódhat a következő hónapokban a pénzromlás ütemének gyorsulása, a teljes évben végig 2 százalék felett maradhat az infláció. Az éves átlag 2,5 százalék lehet, jövőre pedig már elérheti a ráta az MNB 3 százalékos inflációs célját.

Annak ellenére, hogy felpörög az infláció, a monetáris tanács vélhetően nem fog kamatváltoztatással reagálni, mert a tagok kívánatosnak tartják a negatív reálkamat fenntartását – fogalmazott az elemző. Véleménye szerint idén és jövőre is 0,9 százalék maradhat az alapkamat, míg a bankközi kamatok – azaz például a 3 hónapos BUBOR kamat – tovább süllyedhetnek.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában kiemelte, folyamatosan érezhető az inflációs adatokban a lakossági fogyasztás növekedése, ami részben a reálbérek növekedésével magyarázható. A szakértő szerint ha a mostani szinten marad az olajár, akkor áprilisban az üzemanyagok ára csökkenhet, ami lassíthatja az inflációt. Szerinte szintén kérdéses az élelmiszerek árának alakulása, kedvezőbb időjárás esetén az idényáras zöldségek és gyümölcsök olcsóbbak lehetnek. Az elemző szerint a jelenlegi kilátások alapján az idén 2,5 százalékos éves átlagos inflációra lehet számítani.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Euróalapú szállásadás számlázása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Noprofit bt. beszámolófajta

Pölöskei Pálné

adószakértő

Mikrogazdálkodói beszámoló nonprofit bt.

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close