Nőtt az alapkamat, különutas lesz az egyhetes betéti kamat, 7 százalékra kúszik az infláció

Megosztás Tetszik

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,1 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot mai ülésén, és azonos mértékben tolta ki a kamatfolyosó két szélét is. Ezen túl a jegybank készen áll az egyhetes betét kamatát az alapkamat fölött alakítani.

A testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,6 százalékon.

Új szakaszt indít a monetáris politikában a jegybank, ez gyorsabb alapkamat-emelési ciklust jelent, mert a külső inflációs hatások tartós emelkedése, a másodkörös inflációs kockázatok erősödése nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítást tesz szükségessé. Ezen túl a jegybank készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatát az alapkamat fölött alakítani – közölte Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a kamatdöntést követő online tájékoztatón.

Hozzátette: a tanács szerint az infláció egyértelműen a felfelé mutató kockázatok mentén alakul, a mutatót növelő tényezők a korábban vártnál is tartósabb lesznek, későbbre tolódik az inflációs cél elérése. Hogy mikorra, arra a decemberi inflációs jelentés ad választ – mondta.

Az alelnök bejelentette: az egyhetes betéti eszköz kamatával már e hét csütörtöktől a jegybank gyorsabban és rugalmasabban reagál. A kamatemelés továbbra is havi ütemezésű lesz – szögezte le, hozzátéve: a kamatemelést addig folytatják, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok újra kiegyensúlyozottá válnak.

A járvány negyedik hulláma inflációs hatásokat hoz. Becsléseik szerint az inflációban a külső tényezők 60 százalékot, a belső 40 százalékot jelentenek. Az általános áremelkedés folytatódik, novemberben 7 százalék felett lehet az infláció, ezt követően is csak lassan csökken, felfelé mutató kockázatok jellemzik a külső és a hazai inflációs tényezőket egyaránt. Az erős belső kereslet mellett a globális nyersanyagár-emelkedés is egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban – jelezte Virág Barnabás.

Az inflációs kockázatokat a jegybank két fronton kezeli. Egyrészt a hosszú és kiszámítható kamatemelési ciklussal az inflációs várakozások horgonyzottságát és a másodkörös hatások elkerülését biztosítják. Másrészt a pénz- és árupiaci kockázatokat gyors és rugalmas jegybanki reakcióval kezelik. Az inflációs környezet tartós megváltozása miatt a válság utáni reálkamatok magasabbak lesznek, mint a válság előtt voltak – ecsetelte az alelnök. Leszögezte: a magyar gazdaságnak magasabb reálkamat mellett is tartós növekedési pályán kell haladnia.

Az üzemanyagárak befagyasztása a monetáris politikára nincs hatással – közölte újságírói kérdésre az alelnök. A belső kereslet élénkülése jövőre hangsúlyosabban jelenik meg a gazdasági növekedésben, itt meghatározó lesz a lakossági fogyasztást élénkítő minimálbér-emelés is.

Megfelelt a várakozásoknak, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a korábban beharangozottnál erőteljesebb, 30 bázispontos emelést hajtott végre, a piaci szereplők egy része azonban ennél is jelentősebb emelést várt.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a döntésről azt mondta: az előrejelzések között volt, amely 90 bázispontos emelést sem tartott kizártnak, de akadt 15 bázispontos szigorításra vonatkozó prognózis is. Úgy véli, hogy a következő hónapokban újabb kamatemelések várhatóak a magas infláció miatt. A szigorítási ciklus eredményeként a jövő év első negyedévének végig akár 3-3,5 százalékra emelkedhet a kamatszint. A decemberben megjelenő inflációs jelentésben a korábbinál nagyobb pénzromlási ütem szerepelhet.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője felidézte, hogy MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt. Az inflációs kockázatokat a külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet-kínálati súrlódásai okozzák – fejtette ki. Arra is kitért: az inflációnak érdemi lökést ad jövőre a minimálbér jelentős emelése mellett a szja-visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, az idén kifizetésre kerülő nyugdíjprémium, valamint a februári 13. havi nyugdíj kéthetes része. Ezek a lépések mintegy 1200 milliárd forinttal növelik a háztartások jövedelmét.

A jövő év első negyedévében Suppan Gergely szerint 2,75 százalkig emelkedhet az alapkamat, amely az év végéig ezen a szinten maradhat. A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak 2022 végére 4,05 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre – jegyezte meg. Az elemzők egyaránt felhívták a figyelmet arra, hogy az emelés mértéke nem nevezhető kiemelkedőnek például a cseh és a lengyel jegybank döntéseinek fényében, amelyek legutóbb 125, illetve 75 bázispontos emelést hajtottak végre.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője kommentárjában azt írta: az erősödő inflációs nyomás miatt gyorsított vissza az MNB a korábbi kamatemelési ütemre. Fontos információnak nevezte azt, hogy az egyhetes betéti tender kamatszintjét ismét az alapkamat fölé fogják emelni, erre már e hét csütörtökön sor kerülhet várakozása szerint.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemző azt emelte ki, hogy az ülés alapján "az ördög a részletekben rejlik", hiszen a kamatemelés mellett arról is döntés született, hogy a pénz és az árupiaci kockázatok fennállásáig a jegybank készen áll az egyhetes betét kamatát az alapkamat felett alakítani. Az egyhetes betét kamatáról pedig továbbra is heti szinten döntenek a jegybankban. Ez annyit jelent, hogy az alapkamat és az effektív bankközi kamatok szintje ismét elválhat egymástól, és az utóbbiak akár jóval magasabban is alakulhatnak – vélhetően nem függetlenül a forintárfolyam szintjétől. Vagyis a 30 bázispontos emelés tulajdonképpen nem is 30 bázispont – hanem akár magasabb is lehet, a monetáris politikai eszköztár tehát ismét bonyolódott – mutatott rá. Fontos eredménynek nevezte, hogy az MNB további eszközökkel és intézkedésekkel segíti a negyedév végén már szokásossá váló swap-piaci turbulenciák kezelését, ami növelheti a kamattranszmisszió hatékonyságát, ezáltal szintén erősítheti a forintot. Ennek megfelelően fenntartja a fokozatosan erősödő forint irányába mutató középtávú előrejelzését.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy fogalmazott: az emelés mértékét a vártnál kedvezőtlenebb októberi inflációs adat indokolta; egy kisebb emelés érdemi forintgyengülést idézett volna elő. Mivel az inflációt meghatározó tényezők közül többre, például a nemzetközi energiaárakra, az MNB nem tud hatni, ezért a jegybank döntése önmagában – bár szükséges – még kevés az infláció célhoz tereléséhez – hangsúlyozta az elemző. A 3 százalékos cél megközelítéséhez szerinte a nemzetközi folyamatok kedvezőbbé válására is szükség van. Az elemző alapesetben decemberben is 30 bázispontos emelésre számít, illetve a nemkonvencionális eszközök további szűkítését jelzi előre.