adozona.hu
Nagyrészt szubjektív adatokból építkeztek az ország versenyképességéről készült felmérésnél, mondja az NGM
//adozona.hu/altalanos/Nagyreszt_szubjektiv_adatokbol_epitkeztek_a_X38ZWH
Nagyrészt szubjektív adatokból építkeztek az ország versenyképességéről készült felmérésnél, mondja az NGM
A Nemzetgazdasági Minisztérium reagált egy – az Adózóna által is közölt – mai MTI-hírre, amely a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) felmérése alapján készült.
Az NGM álláspontja a felméréssel kapcsolatban a következő: „A magyar gazdaság versenyképességének nem az az elsődleges fokmérője, hogy Magyarország hányadik helyen szerepel egy kutatóintézet rangsorában, hanem az, hogy a magyar gazdaság milyen ütemben bővül, növekszik-e a foglalkoztatottság, egyensúlyban van-e az államháztartás, csökken-e az államadósság. A WEF ma megjelent rangsorában annak ellenére romlást mutat a magyar gazdaság versenyképessége, hogy a magyar gazdaság teljesítményére vonatkozó statisztikai adatok folyamatosan javulnak, a növekedés dinamikus, 2010 óta több mint 600 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben egyensúlyba hoztuk a költségvetést és folyamatosan csökken az államadósság. Ezek az adatok, amelyeket az Európai Unió, a piaci szereplők, és most már a hitelminősítők is elismertek, jobban tükrözik a magyar gazdaság versenyképességét, mint a WEF rangsora.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a WEF rangsora nagyrészt szubjektiv gazdaságstatisztikai adatokon, a megkérdezett vállalatvezetők véleményén alapuló indikátorokon alapul. Tudomásunk szerint mindössze néhány tucat vállalatvezető vett részt a WEF felmérésében, vagyis a rangsor nagyobb részben a megkérdezett néhány tucat vállalatvezető szubjektív véleményét tükrözi. Jól megfigyelhető, hogy a konkrét statisztikai adatokon alapuló indikátorok javulást mutatnak (a felmérés szerint is), a megkérdezésen alapuló indikátorok esetében viszont sokszor egyértelműen érződik a szubjektivitás, ami sajnos az egész felmérést – és a rangsort is – torzítja. Nyilvánvaló szubjektivitásról tanúskodik – és ezért nehezen is vehető komolyan – például a felmérésnek az az eredménye, amely szerint az állami intézmények Albániában, Jamaikán vagy Ghánában jobban működnének, mint Magyarországon” – szögezi le az NGM közleménye.
Hozzászólások (0)