hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

NAV-tájékoztató: az EU kedvezményes származási szabályrendszere

  • adozona.hu

Az EU preferenciális (kedvezményes) származási szabályrendszere címmel tájékoztatót jelentetett meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.

Kedvezményes elbánások

A következő lista felsorolja az Európai Unió által egyoldalúan és (szabadkereskedelmi területeket létrehozó) szerződések alapján biztosított kedvezményes elbánásokat.

A termék származása

A származási szabályok az áru származási országának meghatározására szolgáló eszközök. A származási ország a bizonyos tarifális vagy nemtarifális intézkedések alkalmazásának céljából nem azt az országot jelöli, ahonnan az árut feladták, hanem azt, ahol a terméket előállították, termelték vagy feldolgozták. A preferenciális származási szabályokat annak érdekében kell alkalmazni, hogy a kedvezményes elbánást (legyen az egyoldalú vagy szerződéses) valóban csak annak az országnak a származó terméke kapja meg, amelyiknek szánták.

Némely termék egyértelműen egy adott országból származik, mivel azt helyi anyagokból teljes egészében ott állították elő. Legtöbbször azonban az (ipari és feldolgozott mezőgazdasági) áruk olyan termékek, amiket az adott országba behozott nem származó anyagok feldolgozásával vagy megmunkálásával állítanak elő. Ahhoz, hogy a termék elérje a származó státuszt, a feldolgozásnak a származási szabályban foglalt feltételeket kielégítő mértékben kell lényegesnek lennie. Ezért a termékek minden kategóriájára feltételeket (termékspecifikus, korábbi nevén listás szabályokat) állapítottak meg (pl.: vámtarifaszám változás, a hozzáadott érték százaléka, specifikus feldolgozási művelet vagy ezek kombinációi), hogy meg lehessen határozni, hogy az adott országban a nem származó anyagokon elvégzett műveletek elegendőek-e ahhoz, hogy a termék elnyerje a származó helyzetet. Bizonyos kisebb jelentőségű műveletek („minimális műveletek”) ugyanakkor sohasem szerezhetnek az áruk számára kedvezményes származó helyzetet.

Származás kumulációja

A kielégítő mértékű feldolgozás vagy megmunkálás feltételei elvben minden harmadik országból importált anyagra vonatkoznak, amit az exportáló országban előállított termékhez használnak fel. A regionális gazdasági integráció előmozdítása érdekében azonban, a származás kumulációjának bizonyos rendszerei lehetővé teszik, hogy a partnerországok anyagai kivételt képezzenek ezen feltételek alól, és így könnyebbé válik a termelők számára, hogy az azokból az országokból jövő beszállításokat is igénybe vehessék. A késztermék végül is származó helyzetet ér el úgy, hogy a műveletben érintett egyik vagy másik partnerország származó árujává válik az alábbi külön feltételeknek megfelelően:

  • A bilaterális (kétoldalú) kumuláció két partnert érint és az A országban levő gazdálkodó számára azt engedélyezi, hogy B ország származó anyagait úgy használja fel, mintha azok az A országból származnának. A származási feltételek csak a nem származó árukra vonatkoznak, ezért az áru A országi származó helyzetének eléréséhez elegendő, ha az A országban elvégzett művelet „több, mint minimális”. Ezt a kumulációs lehetőséget alkalmazz az EU minden kétoldalú megállapodásában. valamint az egyoldalúan nyújtott kedvezményes elbánási rendszerében.
  • A diagonális kumuláció a bilaterális kumuláció alapelvén nyugszik, azonban legalább három partner szerződéses viszonyát feltételezi, akik az azonos származási szabályokat tartalmazó, és ezt a fajta kumulációt biztosító szabadkereskedelmi megállapodások hálózatát hozzák létre; ennek a kumulációs lehetőségnek a prototípusa a „pán-euromediterrán” kumuláció.
  • A pán–euromediterrán kumuláció a diagonális kumuláció konkrét formája. A pán-euromediterrán származási kumuláció alkalmazására az Európai Bizottság által rendszeresen frissített közleményekben (az úgynevezett származási mátrixban) szereplő táblázatban megadott országokkal kötött megállapodások alapján és az ott feltüntetett időpontoktól van lehetőség. A táblázat frissítése az érintett országok egymással azonos származási jegyzőkönyvekkel rendelkező szabadkereskedelmi megállapodásainak hatályba lépése szerint történik.
  • A pán–euromediterrán kumuláció – átmeneti szabályok alapján a diagonális kumuláció konkrét formája. A pán-euromediterrán származási kumuláció alkalmazására az Európai Bizottság által rendszeresen frissített közleményekben (az úgynevezett származási mátrixban) szereplő táblázatban megadott országokkal kötött megállapodások alapján és az ott feltüntetett időpontoktól van lehetőség. A táblázat frissítése az érintett országok egymással azonos származási jegyzőkönyvekkel rendelkező szabadkereskedelmi megállapodásainak hatályba lépése szerint történik. A PEM átmeneti szabályok (lásd lentebb) alapján egy külön kumulációs rendszer jött létre, amelyre az Európai Bizottság külön közleményeket (származási mátrixot) ad ki.
  • A regionális GSP kumuláció, a diagonális kumuláció másik formája, ami érinti a kedvezményezett országok regionális csoportjainak tagjait (például az ASEAN országokat). A cél, hogy az EU-ba irányuló exporttermékek elérjék a származó helyzetet, hogy ott megkapják az általános preferenciarendszer alapján biztosítható kedvezményes elbánást. Ebben az esetben a termék annak az országnak a származó termékévé válik, amelyikben a „több, mint minimális” műveletet elvégezték és ahol a hozzáadott érték legalább megegyezik az előállítás során felhasznált, a csoport többi országából érkező származó anyagok értékével.
  • A teljes kumuláció, avagy a „munkák kumulációja” a szerződő felek területén elvégzett feldolgozások és megmunkálások értékének összegződésén alapszik, azaz a termék származó helyzetét az szerződött országok által létrehozott térségben elvégzett feldolgozási és megmunkálási műveletek összességére való hivatkozással lehet meghatározni. Ennek érdekében az A országban elvégzett műveletet úgy tekintik, mintha azt B országban végezték volna el, feltéve, hogy az A országban előállított nem származó terméken B országban további feldolgozást (akár nem kielégítő mértékűt is) végeznek.

Regionális Egyezmény

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (PEM) szövegét 2013. február 26-án tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 54. számában.

A PEM nem érintette a szerződő felek közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások érvényességét, azok továbbra is érvényben maradtak. A PEM célja ugyanis az, hogy a szerződő felek közötti kétoldalú megállapodásokban egyenként szereplő származási jegyzőkönyveket a PEM I. és II. függelékében szereplő származási szabályokra történő hivatkozásokra cseréljék le. Ezáltal elérhető az, hogy minden szerződő fél között teljesen azonos származási szabályok legyenek alkalmazhatóak, azaz létrejöjjön egy származási szabályok szempontjából egységes euromediterrán régió.

Először az EU Szerbiával kötött megállapodásának jegyzőkönyvét módosították, majd a többi szerződő féllel kötött megállapodás jegyzőkönyveinek lecserélését is megindult. A PEM rendelkezései különös jelentőséggel bírnak a korábbi pán-euromediterrán kumuláció és az úgynevezett „nyugat-balkáni” országokkal való kumuláció tekintetében. Az alábbi táblázat tartalmazza a PEM-et már alkalmazó országokat.

Regionális Egyezmény – átmeneti szabályok

2021. szeptember 1-jétől fokozatosan bővülő körben és a jelenlegi PEM szabályok megtartásával, alternatív szabályrendszerként hatályba léptek a felülvizsgált PEM szabályok. Az új/felülvizsgált PEM-szabályokra jelenleg PEM átmeneti szabályokként szükséges hivatkozni (angolul: Transitional Rules, azaz TR).

A kétoldalú megállapodások módosításai folyamatban vannak. Egyes országok tekintetében a PEM átmeneti szabályok 2021. szeptember 1-jével már alkalmazhatóak: Albánia, Feröer-szigetek, Georgia, Izland, Jordánia, Palesztina/Ciszjordánia, Norvégia, Svájc (beleértve: Liechtensteint), míg 2021. szeptember 9-től: Észak-Macedónia.

Ezeknek a szabályoknak a használata szabadon választható a gazdálkodók számára. Az exportőr választhat, hogy az áruk származását a régi/jelenlegi, vagy az átmeneti PEM szabályok alapján állapítja meg. Ha az átmeneti szabályok használatával határozzák meg az áruk származását, akkor azt az EUR. 1 kérelmen „TRANSITIONAL RULES”, míg a származási nyilatkozat szövegében „according to the transitional rules of origin/átmeneti származási szabályok szerint” záradékkal kell jeleznie.

A gazdálkodóknak mérlegelniük kell, hogy a PEM átmeneti szabályok a származás megállapítására vonatkozóan kedvezőbb, rugalmasabb szabályokat tartalmaznak, azonban azokat jelenleg még nem minden PEM szerződő fél alkalmazza. Emellett a régi/jelenlegi PEM keretében kiadott származási igazolások (beleértve a beszállítói nyilatkozatot is) nem használhatóak alátámasztó okmányként az átmeneti szabályok keretében kiállított, vagy kiadni kért származási igazolásokhoz és a kumulációba is csak olyan áruk vonhatóak be, melyek az átmeneti szabályokat alkalmazó országok származó termékei és az átmeneti szabályok szerint kiadott származási igazolás is rendelkezésre áll.

Mindez az is jelenti, hogy a pán-euromediterrán kumuláció kapcsán az Európai Bizottság által szokásosan kiadott közlemények (származási mátrix) a PEM átmeneti szabályok esetében nem alkalmazandóak. A PEM átmeneti szabályok alapján működő diagonális kumuláció lehetőségének nyomon követésére az Európai Bizottság külön közleményt ad ki (származási mátrix az átmeneti szabályok alapján).

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kiegészítő kérdés őstermelő iparűzési adójának megosztása korábbi kérdéshez

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Adott kölcsön kamata

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink