MNB: a bank állja a kibercsalásból eredő kárt, ha elmaradt az erős ügyfélhitelesítés

  • adozona.hu

A jegybank kezdeményezése nyomán él a törvényi előírás, amely szerint nem az ügyfélnek, hanem a banknak kell viselnie a kibercsalásból eredő kárt, ha a tranzakciót nem támogatta erős ügyfélhitelesítéssel – hívta fel a figyelmet közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az MNB javaslata nyomán tavaly év vége óta hatályban van a pénzforgalmi törvény módosítása, amely szerint a pénzforgalmi szolgáltatóknak (például bankoknak, pénzforgalmi intézményeknek) kell viselnie a jóvá nem hagyott fizetési műveletekből eredő, kibercsaláshoz köthető kárt, ha elmulasztották az előírás szerint szükséges erős – azaz két, egymástól független forrású (például az állandó jelszó mellett banki sms-ben, push üzenetben vagy biometrikus úton történő) – ügyfélhitelesítést. A törvénymódosítási kezdeményezést Varga Mihály jegybankelnök 2025. június 2-án jelentette be az MNB kibercsalások visszaszorítása és az ügyfelek védelme érdekében elindított „öt csapás” intézkedéscsomagja részeként.

kiberbiztonság, adatvédelem, MNB, bank, kibercsalásból eredő kár, erős ügyfélhitelesítés elmaradása, jegybank,
MNB: a bank állja a kibercsalásból eredő kárt, ha elmaradt az erős ügyfélhitelesítés – a kép illusztráció
Forrás: Shutterstock

A jogalkotó, a pénzügyi piac szereplői, számos állami intézmény és az MNB lépései nyomán tavaly a kibercsalásoknál megtört a 2022-től kezdve folyamatosan emelkedő trend, és csökkent a visszaélések száma és értéke. Az előző esztendőben így ezek értéke összesen 28,2 milliárd forintot tett ki, szemben a 2024. évi 42,4 milliárd forinttal. A visszaélések darabszáma tavaly 214,3 ezer volt, miközben az előző esztendőben 226,4 ezer ilyen esetet jegyeztek fel.

Ezen belül elsősorban a lakossági átutalásos visszaéléseknél a leginkább szembetűnő a visszaesés, hiszen ezek értéke tavaly 15,6 milliárd forint volt, ami 5,6 milliárd forinttal kevesebb, mint 2024-ben. A visszaélésekben érintett bankkártyás vásárlások összértéke 6,7 milliárd forintot tett ki 2025-ben, ami 3,4 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél. Az összes visszaéléstípust tekintve emellett tavaly 7,3 százalékponttal csökkent az olyan esetek értéke, ahol az ügyfeleknek kellett ténylegesen viselniük a kárt. A pénzforgalmi szolgáltatásokat érintő csalások száma azonban még így is magas – olvasható a közleményben.

Az ügyfelek védelmét erősítheti, hogy a legtöbb banknál ingyenesen van lehetőség az ügyfél fizetési szokásaihoz illeszkedő tranzakciós limit beállítására, melyet bármikor díjmentesen módosítható. A bankok emellett hatékonyan fejlesztették saját valós idejű visszaélésszűrő rendszereiket, amelynek támogatására az MNB leányvállalata, a GIRO Zrt. közreműködésével egy éve indult el a mesterséges intelligencia megoldást is használó Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR). A stróman számlanyitások megelőzésére, a bűnözőknek irányítása alatt álló bankszámlák felszámolására számos bank tett intézkedéseket, ugyanakkor ezek érdemi csökkentésére még további banki erőfeszítésekre lesz szükség a közeljövőben.

Az MNB ellenőrzi a bankoknál a KVR-hez szükséges fejlesztések megvalósítását, illetve a jegybanki fraud-ajánlásban rögzített elvárásainak való megfelelést. A jegybank és a KiberPajzs-együttműködés emellett kommunikációs kampányt is folytat a visszaélések visszaszorítására – olvasható az mnb.hu-n.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Táppénzre való jogosultság több jogviszony esetén

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szochokedvezmény be nem jelentett

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Csed és fizetővendéglátó tevékenység

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink