Kezdő vállalkozás: mikorra időzítse a pénztárgép beszerzését?

Megosztás Tetszik

Kaphat-e haladékot a pénztár beszerzésére a tevékenységét kezdő vállalkozás vagy már a működési engedély kiadása előtt meg kell vásárolnia? Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás szakértőnk válaszolt.

"Újonnan alakult vállalkozás pénztárgépköteles tevékenységet fog végezni. Az üzlethelyisége már megvan, március 1-jén indul a bérlet, és április 1-jén szeretné megnyitni a boltot. A működési engedély természetesen még nincs meg" - tájékoztatta szakértőnket Olvasónk. Kérdése arra irányult, hogy mikor érdemes megrendelnie a pénztárgépet? Célszerű-e megvárni a működési engedély kiadását? Ha már megnyitja a boltot, és még nincs meg a gép, elegendő-e nyugtát adni vagy köteles számlát kiállítani minden vevőjének? Megoldás-e, ha ideiglenesen "régi" pénztárgépet vesz vagy bérel?

Verbai Tamás felhívta a kérdező figyelmét, hogy a kérdésben szereplő problémára csak a tényállás teljeskörű ismerete mellett adható egzakt válasz, majd a következőképpen tájékoztatta a pénztárgépekre vonatkozó legfontosabb előírásokról.

A pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet (Pr.) 1. § (1) bekezdése értelmében nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíthetik az adóalanyok az 1. mellékletben meghatározott tevékenységük során.

A Pr. 1. § (2) bekezdése szerint mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól a pénztárgép meghibásodása, áramszünet, a pénztárgép bevonása, a pénztárgép eltulajdonítása, a pénztárgép megsemmisülése, elvesztése esetén, feltéve, hogy nincs olyan más pénzátvételi hely, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne.

A Pr. 1. sz. melléklet 1. pontja szerint az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában (vagyis, ha az adóalany számla kibocsátásáról nem gondoskodott) nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az 1. sz. mellékeltben felsorolt adóalanyok, illetve üzletek.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfatv.) 159. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.

Az Áfatv. 166. § (1) bekezdése értelmében abban az esetben, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

Az Áfatv. 166. § (2) bekezdésében foglaltak alapján nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól [178. § (1) bekezdése].

Az Áfatv. 178. § (1) bekezdése szerint külön jogszabály a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítását is, valamint a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására egyéb rendelkezéseket is megállapíthat.

A fentiekben ismertetett jogszabályi rendelkezések, valamint a NAV által a tárgy szerinti témakörben kiadott tájékoztató szerint abban az esetben, ha az adóalany a készpénzes forgalomban mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni, azonban az Áfa tv. 166. § (2) bekezdése alapján, nyugta helyett számla kibocsátásáról is gondoskodhat, mely esetben mentesül a Pr-ben előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól. A NAV az általa kiadott tájékoztatóban ugyanakkor kiemeli, hogy készpénzes forgalomban, nem adóalanynak történő értékesítés esetében nem biztos, hogy a vásárló meg kívánja adni a számla kibocsátáshoz szükséges vevői adatokat, amelynek hiányában a számla kibocsátás meghiúsulhat, amelynek következtében a nyugtaadási kötelezettség fennáll. Így amennyiben az adóalany egyébként gépi nyugtaadásra lenne kötelezett a Pr-ben meghatározott tevékenységére tekintettel, akkor a pénztárgép alkalmazására szükség lehet, ezért a gépi nyugtaadási kötelezettség teljesítése érdekében arra célszerű mégis felkészülni. (A NAV szerint felmerülhet adott esetben, hogy az adóalany azzal kívánna mentesülni a gépi nyugtaadás kötelezettsége alól, hogy tervei szerint minden értékesítésről számlát adna, és amelyik vásárló nem adja meg az adatait a számla kiállításhoz, azt nem szolgálná ki, esetleg ezt figyelmeztetésként az üzletében jelezné is. Ez utóbbi eljárás viszont fogyasztóvédelmi szempontból vethet fel aggályokat (egyenlő bánásmód szabályainak megsértése merülhet fel).

A fentieket összefoglalva az adóalanyok főszabály szerint kötelesek az általuk teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kibocsátani, amely alól azonban – készpénzes ügyletek esetén – az Áfatv-ben meghatározottak szerint mentesülhetnek, ám ekkor is terheli őket a nyugta-kibocsátási kötelezettség azzal, hogy ebben az esetben is jogosultak számlát kibocsátani. A Pr. – az Áfatv-ben foglalt felhatalmazás alapján – ugyanakkor meghatározza azon adóalanyok, illetőleg üzletek körét, akik a nyugta-kibocsátásnak gépi úton kötelesek eleget tenni, amely alól csak az ott jelzett esetén mentesülhetnek. Tehát, ha – amint az a kérdésben is rögzítésre került – az adóalany olyan tevékenységet folytat, amelyre tekintettel a nyugtaadási kötelezettségének gépi úton köteles eleget tenni, akkor ez alól csak a Pr-ben meghatározott esetekben mentesülhet, vagyis ezek hiányában nem elegendő, ha nyugtatömb (vagy esetleg régi típusú pénztárgép) alkalmazásával tesz eleget bizonylatolási kötelezettségének, ugyanakkor lehetősége van az adóalanynak arra, hogy nyugta helyett számlát állítson ki, amelynek azonban meg kell felelnie az Áfatv-ben (illetőleg a Sztv-ben) előírt formai és tartalmi követelményeknek.

A pénztárgép megrendelésének ütemezésére irányuló kérdés álláspontunk szerint nem adószakmai, inkább gazdasági, szervezési jellegű kérdés, ezért e körben ismételten csak a fentiekben kifejtett kötelezettségekre és azok jogszabályszerű teljesítésére hívta fel az adóalany figyelmét.