További témák

Itt az idő, hogy emelje az MNB a betéti kamatokat

  • MTI

Akár már márciusban, de valamikor az év folyamán mindenképp megkezdheti a monetáris kondíciók szigorítását a monetáris tanács, első lépésben a devizacsere-ügyletek állományának csökkentésével és a betéti kamatok emelésével – vélik az MTI által megkérdezett szakértők.

Januárban a 2,7 százalékos átfogó inflációs mutató megegyezett az előző havival, az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció ugyanakkor 0,4 százalékponttal 3,2 százalékosra emelkedett, ami magasabb a jegybank 3 százalékos inflációs célértékénél. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által ma közölt januári inflációs adatok fényében az MTI-nek nyilatkozó elemzők emiatt arra számítanak, hogy Akár már márciusban, de valamikor az év folyamán mindenképp megkezdheti a monetáris kondíciók szigorítását a monetáris tanács, első lépésben a devizacsere-ügyletek állományának csökkentésével és a betéti kamatok emelésével.

Az időzítést illetően az okozhat némi bizonytalanságot, hogy Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke január közepén a bécsi Euromoney konferencián újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy ha az adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedik, az a jegybanknak elegendő bizonyíték lenne arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását. Az MNB által számított adószűrt maginfláció azonban januárban csak 0,1 százalékpontot emelkedett és éppen 3 százalékon állt, 2012 februárja óta először.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában úgy fogalmazott, hogy a maginfláció az MNB inflációs célja fölé ugrott, vagyis nagyon közel került a kamatemeléshez, ami 2011 után az első ilyen lépés lenne a jegybanktól. A maginfláció az elkövetkező hónapokban várhatóan tovább emelkedik majd, éves átlagban pedig eléri a 3,6 százalékot, az MNB márciusban megkezdheti a monetáris szigorítást.

Suppan Gergely a Takarékbank elemzője szerint a maginfláció idén tartósan elérheti a 3 százalékot, emiatt a monetáris tanács az év során fokozatosan szűkítheti a nem-konvencionális eszközök használatát, az alapkamat azonban  jövő év közepéig változatlan maradhat.

Matolcsy maradhat a jegybankelnök

Orbán Viktor miniszterelnök Matolcsy György ismételt kinevezésére szándékozik javaslatot tenni a Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztségére Áder János köztársasági elnöknek, a jelölt parlamenti meghallgatása után – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Matolcsy hat évre szóló jegybankelnöki megbízatása 2019. március 3-án szűnik meg. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerint a szervezet elnökének személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára. Az MNB elnökének megbízatása hat évre szól. Egy személy legfeljebb két alkalommal lehet az MNB elnöke.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ingatlan áfa

dr. Somos Géza

ügyvéd

Külföldön biztosított egyéni vállalkozó

Szipszer Tamás

adószakértő

2019 február
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X