Rekordszámú felvételiző, bővülő kínálat, lassabb ütemű drágulás: ez jellemzi az albérletpiacot

Megosztás Tetszik

Július 23-án, szerda este a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével hivatalosan is elindul az idei albérletszezon. Az ingatlan.com legfrissebb adatai alapján a bérleti díjak emelkedése továbbra is mérsékeltebb, mint a lakásáraké, ráadásul a kínálat bővülése tovább fékezheti az albérletek drágulását. Mivel az albérletárakat a kereslet és a kínálat új egyensúlya határozhatja meg a jövőben, ezért ebből a szempontból is érdekes változást hozhat a piacon az Otthon Start program szeptemberi indulása. Az idei albérletszezon vége felé sokkal többen dönthetnek a vásárlás mellett a bérlés helyett, ami mérsékelheti a keresletet a kiadó lakások iránt. – ez derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

„2025 júniusában országosan 7,3 százalékkal emelkedtek az albérletárak éves összevetésben a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint, miközben a lakóingatlanok ára 14 százalékkal nőtt. Budapesten még nagyobb volt a különbség” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A fővárosban a bérleti díjak tavaly júniushoz képest csak 6,7 százalékkal emelkedtek, miközben a lakások 19 százalékkal drágultak.

15 százalékkal több hirdetés, de a felvételizők száma is 13 éves rekordot döntött

2025 július közepén a bérlők már 16,5 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetésből válogathatnak, szemben az egy évvel korábbi 14,3 ezerrel – amely 15 százalékos növekedésnek felel meg. A kínálat számottevő bővülése csökkenti a bérbeadók árazási mozgásterét. Ráadásul a bérleti szezon közepe felé a kiadó lakáskínálat is számottevően növekedni szokott, ami idén különösen erős lehet. „Az év első felében az állampapírból ingatlanpiacra átnyergelő befektetők mozgatták a lakáspiaci szálakat, így idén augusztusban még több kiadó lakás jelenhet meg az albérletpiacon, ami középtávon még inkább fékezheti a bérleti díjak emelkedését.” – tette hozzá Balogh László. Az aktuális albérletpiaci tendenciák kedvezően érintheti azt a közel 130 ezer felvételizőt, akiknek a száma idén 13 éves rekordot döntött.

A fővárosban már havi 270 ezer egy átlagos albérlet és 110 ezer egy szoba

A legtöbb nappali tagozatos hallgató a KSH adatai szerint Budapesten tanul, a számuk 2023-ban meghaladta a 118 ezer főt. Debrecen a második legnagyobb egyetemváros közel 24 ezer hallgatóval, majd Szeged, Pécs és Győr következik a sorban 19, 18 és 10 ezer nappali tagozatos egyetemistával. Az ingatlan.com adatai alapján idén július közepén Budapesten 270 ezer forint a havi átlagos bérleti díj, de az egyes kerületek között óriási különbségek vannak. A legdrágább a II. kerület 370 ezer forintos havi átlaggal, a legolcsóbb pedig a XXIII. kerületi 160 ezer forintos átlagos albérletárral. A budapesti árszinttől alig marad el a debreceni 248 ezer forintos átlagos bérleti díj. A kétszázasok klubjába tartozik még Győr és Székesfehérvár 200–210 ezer forintos átlaggal. Szegeden és Pécsett pedig 165 és 185 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. A legolcsóbb egyetemvárosok közé Miskolc tartozik, ahol a 125 ezer forint az átlagos albérletár.

Az egyetemisták körében kedvelt szobabérlés esetén a havi költségek alacsonyabbak, de még mindig jelentősek: Budapesten 110 ezer forintért lehet átlagosan szobát bérelni havonta, és a legolcsóbb külső kerületekben is 75–80 ezer forint az átlagos szobaár egy hónapra. Debrecenben és Szegeden 70–70 ezer forintból jön ki átlagosan egy havi szobabérlés, Győrben 60 ezer, Pécsett viszont 75 ezer forintba kerül ugyanez.

„A relatíve magas bérleti díjaknak és szobaáraknak köszönhetően 2025-ben is sikeres lehet a az a megoldás, ha a hallgatók többen bérelnek egy nagyobb kiadó lakást, mert ezek nem kerülnek annyival többe, mint amennyivel több szobával rendelkeznek.” – fogalmazott a szakértő.

Vásárlás vs. bérlés: az Otthon Start átrajzolhatja a piacot

Alaposan megtépázhatja az albérletpiac keresleti oldalát a szeptemberben induló az Otthon Start program, amely akár 50 millió forintos, államilag támogatott, kedvező 3 százalékos kamatozású lakáshitelt kínál az első lakásvásárlóknak.

„Az idei albérletszezon vége felé sokkal több szülő dönthet úgy, hogy bérlés helyett inkább az első lakás megszerzésében támogatja gyermekét. A legtöbb egyetemvárosban ugyanis elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy ugyanannak az ingatlannak a havi hiteltörlesztője olcsóbb lehet, mint a bérleti díja.” – hangsúlyozta Balogh László. „Az első lakás megvásárlása a bérlés helyett csak azokban a családokban reális döntés, ahol az egyetemista vagy főiskolás fiatal középtávon is az adott városban tervez tanulni és munkát vállalni. Az is szükséges feltétel, hogy a szülők vagy a hallgató hitelképes legyen, valamint rendelkezésre álljon az önrész összege is.” – tette hozzá az ingatlan.com szakértője.