További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Hamisított minden tizedik táska, sportszer és játék

  • adozona.hu

Közel 285 milliárd dollár kárt okoznak évente a világgazdaságnak a szellemi tulajdont sértő hamisított árucikkek és kalóztermékek a legérintettebb tíz iparágban, ami meghaladja a hamisítványok által a globális gazdaságnak okozott teljes veszteség 50 százalékát. Az iparági vizsgálatokból egyértelműen kiderült, hogy a hamis termékek legalább kétharmadát Kínában gyártják, az uniós piacra pedig leginkább Törökországon, néhány közel-keleti és észak-afrikai országon keresztül érkeznek a termékek. Fontos tranzitország Albánia, Egyiptom, Marokkó és Ukrajna is, derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.

Globális szinten az elektronikai szektor szenvedte el a legnagyobb anyagi veszteséget a hamis áruk kereskedelme következtében, ami több mint 121 milliárd dollár kárt jelentett. A hamis akkumulátorok, elemek, elektromos motorok, generátorok, háztartási cikkek, különböző fényjeleket kibocsátó készülékek, hang- és videóanyag lejátszására és tárolására alkalmas készülékek, televíziók, elektromos áramkörök forgalma ugyan a teljes elektronikai iparág mindössze 5,3 százalékát érintette, de az okozott kár a vizsgált tíz iparág teljes veszteségének 42 százalékát teszi ki. Az optikai, fényképészeti és orvosi eszközök ágazatában ugyancsak jelentős, csaknem 30 milliárd dolláros kárt okoztak a hamis termékek.  

A felmérés az anyagi károkon felül az egyes szektorok fertőzöttségi szintjét is megvizsgálta: a leginkább érintett területek egyikét a hamis bőrruházatok, bőrből készült kiegészítők, bőröndök, táskák jelentették 11,5 százalékos hamisítási aránnyal; az őt követő ruha -és textiliparban, valamint a játékszereket és sporteszközöket gyártó iparágban a kereskedelemi forgalom 11-11 százalékát tették ki a hamis termékek. Mögöttük enyhén lemaradva a hamis cipők és lábbelik szerepelnek 10,5 százalékos hamisítási rátával.  

Az EUIPO egyik korábbi jelentése szerint hazánkban egyébként évente 230 milliárd forintnyi forgalom esik ki közvetlenül a hamisítások miatt, ami az értékesítés 12 százalékának felel meg, emellett ennek tudható be 11 ezer hazai munkahely elvesztése is. Így az átlagot meghaladva az Európai Unió hetedik helyén állunk.

„A magyar lakosság hozzáállásában tapasztalható némi változás, például a hamis termékek között legnépszerűbb ruhaneműk esetében évről-évre csökken a szándékosan azt vásárlók száma, de szeretnénk a tudatos választást még jobban erősíteni a fogyasztókban a hamis termékek megvásárlásának következményeit bemutatva” – jelentette ki Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Hozzátette: a hamis termék megvásárlását követően a fogyasztó olyan problémákkal szembesülhet, amellyel egy eredeti árucikk esetében szinte biztosan nem fog. Ez a gyógyszerek esetében egészségkárosító hatást, a játékok és egyéb elektrotechnikai eszközök kapcsán pedig az egészségre, testi épségre gyakorolt káros hatás mellett anyagi kárt is jelenthet, mivel meghibásodás esetén a fogyasztót nem lehet kárpótolni a gyártói garancia hiányában.

A jelentés alapján egyértelműen Kína a legnagyobb gyártója a hamis termékeknek, de egyes iparágakban – Kínához képest ugyan jóval kisebb mértékben – India, Thaiföld, Malajzia, Pakisztán, Vietnám is fontos világpiaci termelők. Globális szinten érdemes még megemlíteni Törökországot is, amely elsősorban a bőripar, az élelmiszeripar és a kozmetikai szektor gyártójaként vesz részt az EU fogyasztóinak az ellátásában.

A hamsítványok és kalóztermékek 60-80 százalékban postai szállítmányként, 15-30 százalékban pedig légi úton kerülnek az adott piacokra, vagy jutnak el egyenesen a fogyasztókhoz. A szállítmányok 43 százaléka esetében azok 10-nél kevesebb tételt tartalmaznak. A szállítási módokban komolyabb eltérések is jelentkezhetnek a szektorok között: míg a különböző élelmiszeripari termékek nagyobb csomagokban, addig az ékszerek, elektronikai eszközök leginkább kis számú tételt tartalmazó postai csomagokban (61-66 százalék) fordulnak elő.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Áfatörvény 85. § (1) pont n) alpont

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Általános forgalmi adó

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Székhely bejelentése

dr. Nagy András Zoltán

ügyvéd

Dr. Nagy András Zoltán Ügyvédi Iroda

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X