adozona.hu
GKI: a gyerekes családok relatív jövedelmi helyzete
//adozona.hu/altalanos/GKI_a_gyerekes_csaladok_relativ_jovedelmi_h_H0FRVV
GKI: a gyerekes családok relatív jövedelmi helyzete
A GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) cikksorozatában az új magyar kormány előtt álló rövid- és hosszútávú gazdasági kihívásokat mutatjuk be. Cikksorozatunk hetedik részében a gyerekes családok jövedelmi helyzetét vizsgáljuk meg – derül ki a GKI sajtóközleményéből.
Az előző kormány 2010 óta kiemelt feladataként kezelte a Magyarországi családok, köztük kifejezetten a többgyerekes családok, helyzetét. Ez egyben egy paradigmaváltást is hozott, egy gyerekvállalásösztönző, a demográfiai célokat megvalósítani kívánó szakpolitikára állt át, melyben a család mellett a munka szerepét hangsúlyozta. Ebből következett a családtámogatás szerkezetének megváltozása, egy, az alanyi jogon járó támogatások helyett minél inkább az adóvisszatérítések és jóváírások váltak a családok fő támogatásának eszközévé, ezzel a munkavégzést a támogatás előfeltételévé téve.
A KSH adatai alapján 2010 óta a családok jövedelme inflációval kiigazítva is jelentős növekedést mutatott. 2010 óta átlagosan 70%-kal növekedtek a reáljövedelmeik. Azonban, mivel a családosok támogatási rendszere egyre jobban a több gyerekeseket támogatta – például a családi adókedvezmény, 4 vagy több gyermekes anyák adómentessége, gyet, ellátások együtt folyósíthatósága, kétgyermekesek adókedvezményének megduplázása - így a 2, illetve a 3 vagy több gyermekes családok reáljövedelme mutatta a legnagyobb növekedést: előbbi 108, utóbbi 68 százalékkal emelkedett 2010-hez képest. A gyermek nélküliek és az egy gyermekes családok reáljövedelme valamivel kisebb mértékben, 50-54 százalékkal nőtt.
Ebben a lemaradásban a támogatások – például adókedvezmények, kedvezményes vagy vissza nem térítendő támogatások – nagycsaládos fókusza is szerepet játszott. Az egy gyermekre számított támogatás ugyanis nagyobb volt a többgyermekes családok számára - ezzel ösztönözve a gyerekvállalást –, miközben az egy gyermekre számított családi költségek több gyermeknél csökkennek. Mindeközben a nem biztosítási jogviszonyonhoz (munkához) kötött családi pótlék és gyes fokozatosan veszített értékéből. Míg a családi pótlék 2010-ben az egy főre számított jövedelem 17-20 százalékát tette ki – a gyermekek számától függően, 2024-ben már csak 6-8% volt ez az érték. Ehhez hasonlóan a gyes értéke is csökkent: az egy főre számított juttatás 37%-ról az egy gyerekesek esetében 17%-ra csökkent. Emellett fontos megjegyezni, hogy az adóvisszatérítésre alapozott támogatás nominális értéke a jövedelemmel emelkedik, tehát a kedvezményplafon alatt a magasabb keresetű munkavállaló több kedvezményt kap, mint egy alacsonyabb keresetű társa, miközben utóbbinak jelentene nagyobb segítséget a magasabb összeg.
Az átlagos életszínvonalhoz szükséges nettó jövedelemhez hasonlítva az adatok vegyes képet mutatnak. Látható, hogy 2010-ben a családok átlagos jövedelmi adatai még rendre alulmúlták az átlagos életszínvonalhoz szükségesnek tartottakat. Kifejezetten a nagycsaládosok voltak kedvezőtlen helyzetben, az átlagos életszínvonalhoz szükséges jövedelemnek csak 70 százalékán álltak, míg a többi család számára 80% körül alakult a mutató. Ezek a mutatók jelentősen javultak azóta, ráadásul infláció feletti mértékben, tehát a háztartások valóban életszínvonalbeli emelkedést érzékeltek.
Azonban, a támogatási rendszer megkülönböztetése és a családméretből munkavállalási képesség miatt eltérő pályán mozognak a különböző méretű családok. A két-, illetve három- vagy többgyerekesek helyzete jelentősen javult: 7 és 10 százalékkal magasabb a nettó jövedelmük átlagosan, mint amennyi az átlagos életszínvonalhoz szükségesnek tartanak. Ez direkt következménye az előző kormányzat születésösztönző politikájának, ami a többgyerekesekre nagyobb hangsúlyt fordított. Ezzel szemben, a kedvezményekben csak limitáltan részesülő gyermeknélküli és egygyermekes családok továbbra is az átlagos életszínvonal alatti nettó jövedelemmel rendelkeznek.
Az új kormány eddigi bejelentései alapján az alanyi jogon járó gyest, illetve a családi pótlékot is megduplázná, mely körülbelül a befagyasztásuk óta kumulálódott infláció mértékével emelné a mindkét juttatást (2008 óta változatlan az értékük). Emellett, számos egyéb, kisebb jutattást is kapnának a családosok, mint például „kelengye” (50 ezer forint értékű babaváró támogatás), iskolakezdési támogatás rászorulóknak, és az egygyermekes és egyedülálló szülők támogatásának növelése – ami a megelőző 16 évben kifejezetten kimaradt. Ezek a támogatások – az adókedvezményekkel és a jelentős önrészt igénylő kedvezményes hitelekkel ellentétben (amelyek egyébként sem csökkentették az életszínvonalhoz szükséges jövedelmet) – arányaiban nagyobb támogatást nyújtanának a legjobban rászorultak számára – olvasható a GKI elemzésében.
Hozzászólások (0)