Ezt tudnia kell, ha el akarja kerülni a kettős adóztatást

Megosztás Tetszik

Minden információ itt van, amit tudni kell a kettős adóztatás elkerüléséről. Az erről szóló egyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárásról, az esetleges kettős adóztatás feloldásáról adott ki tájékoztatót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárásról, az esetleges kettős adóztatás feloldásáról kiadott NAV-tájékoztató a következő hasznos információkat tartalmazza..

1. A kölcsönös egyeztetési eljárás alapja és célja

Magyarország a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló adóegyezményeit a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD Modellegyezmény alapul vételével köti. A hatályos és alkalmazható adóegyezmények listáját a Magyarország 2016. január 1-jétől alkalmazható adóegyezményeiről szóló NAV adózói tájékoztató tartalmazza.

A hatályos és alkalmazható adóegyezmények – az OECD Modellegyezmény 25. cikke alapján – lehetőséget teremtenek az adózók számára a szerződő államok közötti egyeztetés (Mutual Agreement Procedure, rövidített szóhasználatban: MAP) megindítására az esetleges kettős adózás felmerülése vagy annak valószínűsíthetősége esetén annak rendezése céljából. A kölcsönös egyeztetési eljárás egy nemzetközi vitarendezési mechanizmus, amelynek keretében a szerződő államok illetékes hatóságai közvetlenül kommunikálhatnak egymással annak érdekében, hogy egyedi ügyekben a magyarországi és más államokbeli adózást érintő megállapodásra jussanak. Kölcsönös egyeztetési eljárásra az adóegyezmények értelmezése vagy alkalmazása során felmerülő nehézségek vagy kétségek feloldása céljából is sor kerülhet.

Mindemellett kölcsönös egyeztetési eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására sor kerülhet a kapcsolt vállalkozások szokásos piaci ár elvtől eltérő alkalmazására tekintettel alkalmazott nyereségkiigazítással kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetését célzó, multilaterális egyezmény, a Magyarországon a 2006. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett Választottbírósági Egyezmény alapján is, amelyet egy külön adózói tájékoztató tartalmaz.

2. Az eljáró hatóság

A kapcsolt vállalkozásokat érintő transzferár- ügyek kivételével a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelmet a Magyarországon illetékes hatóságként eljáró Nemzetgazdasági Minisztérium Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztályához (1051, Budapest, József nádor tér 2-4.) mint illetékes hatósághoz kell benyújtani.

A kettős adóztatás elkerülésére szolgáló kétoldalú adóegyezmények, valamint a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezmény (Választottbírósági Egyezmény) alapján indított kapcsolt vállalkozásokat érintő, transzferár-ügyekkel kapcsolatos eljárásban a kérelmet a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósághoz (KAVIG), mint az illetékes hatósághoz kell benyújtani (1077, Budapest, Dob utca 75-81.; levelezési címe: 1410 Budapest, Pf.: 138).

3. A kérelem előterjesztője és a kérelem indoka

Az eljárást abban az esetben kezdeményezheti Magyarországon egy belföldi illetőségű magánszemély vagy társaság (vagy más belföldi személy), ha úgy véli, hogy az egyik vagy mindkét szerződő állam intézkedései számára olyan adózáshoz vezetnek vagy vezethetnek, amely nem áll összhangban az alkalmazandó adóegyezmény rendelkezéseivel.

4. A kérelem benyújtásának határideje

Az OECD Modellegyezmény 25. cikkének 1. bekezdése alapján az eljárást a magyar belföldi illetőségű adózó legkésőbb a sérelmesnek vélt intézkedésről szóló értesítést követő 3 éven belül terjesztheti elő Magyarországon, függetlenül a hazai jog szerinti jogorvoslati lehetőségek igénybe vételétől. Konkrét eljárások esetében mindig az ügyben érintett, szerződő államok által kötött, kétoldalú adóegyezményekben foglalt határidő bír jelentőséggel. Sérelmesnek vélt intézkedésről szóló értesítés alatt érthető többek között például az adóhatóságnak a fizetési kötelezettségre, adó-visszatérítési igény elutasítására vonatkozó határozata, a bevallás pótlására irányuló felhívása, illetőleg az adózó által benyújtott bevallásra, önellenőrzésre vonatkozó értesítése is.

5. A kérelem benyújtásának korlátai

Az OECD Modellegyezmény 25. cikkéhez fűzött Kommentár 27. bekezdéséhez tett magyar észrevétel, illetve szintén e cikkhez fűzött magyar fenntartás alapján (Kommentár 95., illetve 101. pontjában) az illetékes hatóságok közötti kölcsönös egyeztető eljárás megindítását kizárja, ha az ügyben magyarországi bíróság érdemi határozatot hozott, illetve, ha az ügyben az eljárás kezdeményezésekor a magyar jog szerinti elévülési idő már letelt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha az eljárást külföldi illetékes hatóság kezdeményezi Magyarországon. Az eljárás megindítására vonatkozóan hazai belső jogszabály, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény  (Art.) is tartalmaz vonatkozó rendelkezést. Az Art. 164. § (11) bekezdése alapján – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy az egyeztető eljárásra irányuló kérelem, vagy bármilyen, az eljárás megindításának alapjául szolgáló értesítés a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adóvisszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.

6. A kérelem formája és tartalma

A kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem díj-, és illetékmentes; formanyomtatvány kitöltése nélkül benyújtható. A kérelem célszerűen megküldendő minimális tartalmi elemei az alábbiak:

- adózót azonosító adatok, vonatkozó adóévek;
- külföldi adóhatóság azonosítása, illetve e hatóság bármely releváns irata;
- külföldön/ belföldön folyamatban lévő ügy összefoglalása (pl. fellebbezés, visszatérítési kérelem, stb.);
- az adóegyezmény nem megfelelően alkalmazott cikkének megjelölése, adózó értelmezésével, tények összefoglalása;
- bármely egyéb tény, összefüggés, amelyet az adózó fontosnak tart;
- adózó álláspontja az összeütközés feloldására vonatkozóan;
- képviseleti jogosultság igazolása.

7. A kérelem elbírálása

A  kérelmet – amennyiben az általános, illetve a fentiek szerinti speciális okok alapján annak elutasításának nincs helye – a magyar illetékes hatóság érdemben megvizsgálja. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a kifogás megalapozott, de önmaga nem képes kielégítő megoldást találni, a kérelem nem teljesíthető egyoldalúan, a kettős adóztatási helyzet más módon nem oldható fel, kölcsönös egyeztetési eljárást kezdeményez a másik szerződő állam illetékes hatóságával az egyezménynek meg nem felelő adóztatás elkerülése, kiküszöbölése érdekében.

8. Ellenőrzés és iratmegőrzési kötelezettség az egyeztetés során

A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság – a tájékoztató 5. pontjában foglalt, kérelem benyújtására vonatkozó korlátok figyelembe vétele mellett – az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket az Art. 164. §-a (11) bekezdése alapján. Amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés szerinti kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásához szükséges, az adózó, a munkáltató (kifizető) köteles az állami adóhatóság felszólítására – a felszólításban megjelölt időpontig és terjedelemben – az adómegállapításhoz szükséges iratok, bizonylatok megőrzésére. Az őrzési kötelezettség, szükség szerint több alkalommal meghosszabbítható, azonban a meghosszabbítás legkésőbb a kölcsönös egyeztető eljárás lezárultának időpontjáig tarthat az Art. 47. §-ának (7) bekezdése alapján.

9. A kérelem elbírálásának határideje és a megállapodás végrehajtása

Az érintett államok közti kölcsönös egyeztetés lefolytatására nyitva álló határidőt, illetve államok közti kifejezett megállapodási kötelezettséget a Modellegyezmény nem tartalmaz. Ugyanakkor a kölcsönös egyeztető eljárás során az érintett államok illetékes hatóságai között létrejött megállapodást az OECD Modellegyezmény 25. cikkének 2. bekezdése alapján – függetlenül a szerződő államok belső jogszabályai által előírt határidőktől – érvényesíteni kell. Mindez a hazai eljárási jogszabályban is megjelenik, így az Art. 164. § (11) bekezdésének utolsó mondatában foglaltak szerint a megállapodást azon adómegállapítási időszakok tekintetében is végre kell hajtani, amelyekre vonatkozó adómegállapítási jog a megállapodás megkötésének időpontjában már elévült.

10. Adótitok-szabályok

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti együttműködés során a magyar illetékes hatóság, valamint az illetékes hatóság feladatait jogszabályi vagy egyéb kijelölés alapján ellátó hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül az adó-és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 43. §-ának (1) bekezdése alapján.

11. OECD információk

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) honlapján, a www.oecd.org oldalon érhető el az OECD kölcsönös egyeztetési eljárásokkal összefüggő országspecifikus adatbázisa, amely hasznos információkat tartalmaz a külföldi államok illetékes hatóságairól és eljárási szabályairól.